A vidámparkok előtt kígyózó sorok rég nem nyújtottak olyan örömteli látványt a külső szemlélő számára, mint most, amikor a mozgási szabadságra "kiéhezett" kínaiak az első nagyobb nemzeti ünnepüknek örültek azóta, hogy a járvány miatt februárban gyakorlatilag leállt az élet az országban.
A kínai Kulturális és Idegenforgalmi Minisztérium által közzétett adatok szerint naponta átlagosan 23 millióan keltek útra a május eleji, ötnapos ünnep során, ami még így is csupán 50 százaléka az egy évvel ezelőtti forgalomnak.
Az éves szinten mért jelentős csökkenés ellenére ez hatalmas javulás a februári és márciusi adatokhoz képest, amikor Kína nagy része teljes vesztegzár alatt volt.
Alig három héttel ezelőtt egy kora áprilisi háromnapos hétvégén még csak 14 millió belföldi utast regisztráltak.
Érdemes megjegyezni, hogy az idegenforgalmi keresletet valamelyest visszafogták a szigorú gyülekezési szabályok, amelyeket a fertőzésveszély csökkentése érdekében vezettek be. A minisztérium úgy rendelkezett, hogy például a vidámpark-üzemeltetők a májusi ötnapos ünnep alatt csak a teljes kapacitás 30 százalékának megfelelő számú látogatót engedhetnek be a létesítményekbe.
Nemzetközi utazásról egyelőre nem lehet szó, de
a kínai belföldi turizmus fokozatos magához térése némi bátorítást adhat a többi országnak is (ahol folyamatosan szüntetik meg a korlátozásokat), hiszen már mindenütt nagyon várják a kijárási tilalom utáni életet − és persze azt, hogy a fogyasztók hosszú időn át visszatartott kereslete végre rászabaduljon a vállalkozásokra.
Sokak számára az utazás segít oldani a kijárási tilalom alatt felhalmozódott feszültséget, ugyanakkor az utazók még nem tudnak sokat költeni, mert a jövedelmük növekedését még változatlanul sok bizonytalanság övezi.
A májusi munkaszünet egy-egy napja alatt egy-egy kínai turista átlagosan 414 jüant (kb. 58 dollárt) költött, ami 31 százalékkal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt, derül ki a Kulturális és Idegenforgalmi Minisztérium adataiból. Az egy főre jutó kiadások összege azonban még így is kétszerese az április 4-6. közötti hosszú hétvégén mértnek. Az öt nap teljes idegenforgalmi árbevétele 47,6 milliárd jüan volt, ami kevesebb, mint a fele a 2019 májusi ünnep alatt regisztráltnak.
A kínai idegenforgalom májusban lassan talpra áll:
A kínaiak a május 1-5. közötti, meghosszabbított munkaszünet alatt valósággal megrohamozták a híresebb kirándulóhelyeket. A pekingi Tiltott Városba már az ünnepek előtt elkelt mind a 25 ezer eladható jegy, míg a Sandong tartományban található Tai-hegyre vezető út bejáratánál már a május 1-jei nyitás előtti napon is hosszú sorok kígyóztak.
Míg a világ számos légitársasága gyakorlatilag teljesen a földre kényszerült, a kínai kereskedelmi járatok kezdenek lassan magukhoz térni. A napi utaslétszám több mint megnégyszereződött február közepe óta, és május 5-én elérte a 780 ezer főt − derül ki a kínai Közlekedési Minisztérium adataiból. A vasúton utazók száma is jelentősen megnőtt: mostanra eléri a napi hatmillió főt, szemben a februárban mért napi alig egymillióval.
Ahogy véget ér a kijárási tilalom, egyre több kínai utazik:
A kínai légitársaságok általában kapacitásuk 50 százalékával indultak újra, ami jócskán meghaladja a világ többi részén működő társaik 10-30 százalékos adatát. Pénzügyileg is sokkal jobban állnak, mint a hasonló nyugati végek, amelyek némelyike állami segélyre szorul a túléléshez.
Fontos, hogy a nagy kínai légitársaságoknak stabil a mérlege, és nincsenek közvetlen likviditási problémáik
(az, hogy a fő részvényesük maga az állam, természetesen további biztosítékot jelent a működésükkel kapcsolatban).
A kőolajárak történelmi léptékkel is jelentős beszakadása a legtöbb kínai légi fuvarozónak jól jön, mivel azok könyveiben legtöbbször nincs, vagy csak elhanyagolható mértékű fedezet szerepel az üzemanyagárak emelkedésének ellensúlyozására, márpedig az üzemanyag ára a költségek 30 százalékát teszi ki.
Azonban a javuló helyzet ellenére állnak még kihívások a kínai légitársaságok előtt. A nemzetközi járatok szinte teljesen megszűntek, és a belföldi üzleti utazók száma is minimális. A foglalások azt mutatják, hogy a kereslet csak lassan fog magához térni, és a távolabbi kilátások egyelőre teljesen bizonytalanok.
A járvány hatására a szállodák kihasználtsága februárban egyszámjegyűre zsugorodott, de azóta 50 százalékosra nőtt, amint arról a Fidelity International által megkérdezett üzemeltetők és ágazati szakértők beszámoltak.
A közepes kategóriájú szállodák jobban pörögnek, mint a felső és az alsó kategóriások. A nemzetközi utasok elmaradása alaposan megnyirbálta a luxusszállodák iránti keresletet, és bizony a kínai fogyasztók is jobban megnézik, mire költenek.
Mindennaposak lettek az akciók: Sanghaj egyes ötcsillagos hoteleiben féláron lehet most szobát kivenni. Az árpaletta alsó végén elhelyezkedő olcsó szállodák forgalma azért csappant meg, mert róluk az a nézet terjedt el, hogy nem fordítanak kellő gondot a tisztaságra és a higiéniára.
Az utazási foglalások mára visszatértek a szokásos szint 60 százaléka körüli értékre, bár az utazásszervező vállalkozások jelentős árengedményeket adnak, hogy pörögjön az üzlet. Például a híres, sencseni Happy Valley vidámpark 365 jüanért éves belépőt kínál – ami komoly kedvezmény ahhoz képest, hogy korábban egy napi belépő ára 220 jüan volt.
A kínai utazók egyelőre óvatosak, és inkább csak rövidebb kiruccanásokra vállalkoznak. Hétvégenként sokan ülnek autóba és egy közeli várost keresnek fel, ahol csak egyetlen éjszakát töltenek – és sokkal kevesebbet költenek, mintha távolabbra utaznának és vasúton vagy repülővel mennének.
Az emberek megkönnyebbültek, hogy túl vannak a nehezén, de irreális lenne V alakú felpattanásra számítani
– véli Hyomi Jie, a Fidelity portfóliómenedzsere.
Először a belföldi turizmusban lesz érzékelhető majd a fokozatos talpra állás, aztán a rövidebb, regionális utazások aránya nő majd meg, olyan úti célok felé, ahol a vírust sikerült kordába szorítani. A távolabbi, nemzetközi idegenforgalom jövője egyelőre meglehetősen homályos.
A külföldi utazások felől a hangsúly áthelyeződhet a belföldi turizmusra, mivel Hongkong és Makaó jórészt zárva tart az anyaországból érkező turisták előtt, külföldi utak pedig egyelőre szóba sem jöhetnek, hiszen világszerte még számtalan kijárási tilalom és karantén-intézkedés van hatályban. Később persze, ahogy az utazási korlátozások világszerte megszűnnek, vélhetően a kínai turisták ismét keresni fogják a külföldi célpontokat is.
S hogy mi kell majd ahhoz, hogy a kínai idegenforgalom teljesen magára találjon? A kínai döntéshozók felismerték, hogy
a turizmus a belföldi fogyasztás egyik fő mozgatórugója, így különböző intézkedésekkel igyekeznek támogatni az ágazatot.
Több tartományban vouchereket osztogatnak, amelyeket az utazók a nevezetességekbe szóló belépőjegyekre, étkezésre és vásárlásra használhatnak fel. A Kína keleti részén fekvő Csöcsiang tartomány Huzsou városában például március óta több mint 200 millió jüan értékű vouchert osztottak szét a turisták között.
A Fidelity International tanulmánya arra végkövetkeztetésre jut, hogy a talpra állás üteme elsősorban attól függ majd, mennyire érzik biztosnak a kínai fogyasztók a munkahelyüket és a jövedelmük növekedését. Kínában mindeddig sikerült elkerülni a járvány miatti, jelentősebb mértékű munkanélküliséget, de azt egyelőre nem tudni, hogyan tud majd megbirkózni az ország a kínai árucikkek iránti globális kereslet megcsappanásával. Az utazás nélkülözhető luxus a középosztálybeli kínaiak számára.
Az előttünk álló időszakban a legfontosabb mutatók a foglalkoztatottság, a háztartások jövedelme és a vállalati csődhányad-mutatók lesznek, amelyeket szoros figyelemmel kell kísérnünk
– teszi hozzá Al-Hilal István, A Fidelity International közép-kelet-európai igazgatója.