A kormány által 2020. március 19-től kezdődően elrendelt fizetési moratórium 2020. december 31-ig tart, illetve ez idő alatt újabb kormányrendelettel esetleg meg is hosszabbítható. Azokat a hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződésekből eredő fizetési kötelezettségeket érinti, amelyek 2020. március 18-án fennálló és folyósított kölcsönökből erednek.
E kötelezettségek esetében a moratórium automatikusan lépett életbe, a fogyasztóknak nem volt teendője. A moratórium biztosította védelem azokra a fogyasztókra is kiterjed, akik először jelzik hitelezőjük felé, hogy továbbra is fizetnek, de pénzügyi teherviselő képességük kedvezőtlen változása miatt később az idei év során mégsem tudják teljesíteni a törlesztést.
A moratórium alatt meg nem fizetett tőke-, kamat- és díjtartozást a haladék lejáratát követően kell visszafizetni.
A fizetési halasztás igénybevétele automatikusan meghosszabbítja a futamidőt, ami a felhalmozódott tartozások függvényében a moratórium jelenlegi kilenc hónapos időszakán felül akár több hónappal is kitolódhat. Fontos kiemelni, hogy a futamidő nélküli tartozások, például hitelkártyák tekintetében a bank és az ügyfél megegyezésén múlik, milyen időtávra elosztva fizetik meg a moratórium alatt felhalmozódott tartozást.
A havi törlesztőrészlet a felhalmozódott tartozások megfizetésekor sem emelkedhet a moratóriumot megelőző mérték fölé.
Ha azonban a szerződéses kamat referencia-kamatlábhoz kötött (magyarul változó és nem a futamidő végéig fix), az a moratórium alatt és azt követően változhat. Emiatt emelkedhet a moratóriumot követően megállapított törlesztőrészlet is. Ez az emelkedés tehát nem a fizetési moratórium alatt felhalmozódó, meg nem fizetett kamatoknak tulajdonítható.
A hitel törlesztésének (kamat, díj, költség) a fizetési haladék ideje alatti elmaradása miatt a fogyasztó nem kerül késedelembe, vagyis ez idő alatt nem keletkezik lejárt tartozása.
A fizetési moratórium végét követően azonban az adósnak ismét fizetnie kell a havi törlesztőrészleteket.
Ha nem teszi, akkor a moratóriumot megelőző időszakhoz hasonlóan sor kerülhet a szerződés felmondására, és a lejárt tartozás ténye a Központi Hitelinformációs Rendszerben, a KHR-ben, negatív banki adóslistán is látható lesz.
A szerzők a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője, Szakács János és vezető fogyasztóvédelmi szakértője, Dr. Almási Adrienn.