Bár a gyártók már az 1960-as, 1970-es években jelentős áttörést értek el a nagy távolságokra fejlesztett optikai kábeleknél, az igazi áttörés az 1980-as évek közepén következett be.
Ekkortól vált lehetővé az azokon való jeltovábbítás akár kontinensek közötti távolságra is, elfogadható adatveszteség árán. Ez pedig elindította a tengeri távközlési, majd internetes adatforgalomra használt kábelek fektetésének mai napig tartó időszakát.
Az első interkontinentális kábelt 1988-ban húzták végig az Atlanti-óceán mélyén. A TAT-8* hivatkozási nevű kábeles összeköttetés három nagy társaság, az AT&T, a France Télécom és a British Telecom együttműködésében valósult meg.
Az új fizikai összeköttetés kapacitása akkora volt, mint 40 ezer hagyományos telefonvonalé.
Mire az ezredforduló elérkezett, azóta minden lakott kontinenst a Földön optikai kábelekkel kötöttek össze.
Ez a fizikai hálózat tette lehetővé, hogy az internet - rajta a legismertebb szolgáltatásával, a world wide webbel - a mai ismert formáját, működési sémáit vehesse fel.
Íme az animáció arról, hogy 35 év alatt, 1989-től 2023-ig hogyan hálózták és hálózzák be a tengerek mélyét optikai kábelekkel:
A 2000-es évek a tenger alatti optikai kábelek virágkorát hozta el. Csak 2001-ben nyolc új fizikai kapcsolat létesült Észak-Amerika és Európa között, az iménti animáción a lehelyezett kábelek száma évenként nyomon követhető.
Az időszak első felében, főleg nagy telekommunikációs vállalatok, illetve állami konzorciumok együttműködésében valósult meg az új, több ezer mérföldes fizikai összeköttetések megvalósítása.
Most már ez is megváltozott, mert napjaink vezető technológiai vállalatai gyakran maguk végzik el a munkát.
Például az Amazon, a Microsoft és a Google együttesen birtokolja a felhő alapú adattárolás piacának mintegy 65 százalékát. Ezeknek és a hasonló nagy cégeknek folyamatosan nő az igényük a minél gyorsabb, minél nagyobb adatot továbbítani képes, nagy távolságot is átszelő fizikai hálózatokra. Az említett három nagyvállalat együttesen több mint 63 ezer mérföldnyi tenger alatti kábelt birtokol (1 tengeri mérföld hozzávetőlegesen 1,8 kilométer). Mindebben pedig a Facebook is egyre nagyobb szerepet vállal, ahogy az Origo ebben a cikkében bemutatta.
2016 és 2020 között több mint 100 új kábelt fektetnek le a tengerek mélyén, összesen mintegy 14 milliárd dollár értékben.
Hála ennek a munkának, most már az olyan, mindentől távoli, szétszórtan elhelyezkedő földdarabok, mint a Polinéz-szigetvilág, szintén elérhető nagysebességű internetkapcsolattal.
Természetesen ezek a kábelek sem tartanak örökké. Az elöregedő optikai kábeleket egy idő után inaktiválják. Az onnantól "sötét vezetékek" látszólag haszontalanul hevernek a tengerek mélyén, ám úgy tűnik, született megoldás a hasznosításukra. Ahogy a Berkeley News arról beszámol, a szeizmológus kutatók hasznukat tudják venni munkájuk során, különböző földmozgások, rengések és más, földtani jelenségek előrejelzése és megfigyelése céljából.