Jól áll a magyar reálkamat a régióban

2020 koronavírus járvány budapesten

A koronavírus-járvány jelentős kihívások elé állította a világ gazdaságpolitikai döntéshozóit, akik erre hamar széleskörű válaszlépéseket tettek. Ezen belül a jegybankok a kamatkondíciók változtatása mellett ismét a már bizonyított nemkonvencionális eszközeikhez fordultak, valamint új eszközöket is bevezettek a negatív hatások ellensúlyozására. Eközben az infláció oldaláról is érdemi változások történtek: az olajárak történelmi mélypontjuk közelébe süllyedtek, számos ország gazdasága leállásközeli állapotba került, sok jegybank pedig az inflációs cél alullövésének kockázatával szembesült. Ebben a gazdasági környezetben vizsgálta meg a magyar reálkamat helyzetét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) két elemzője a Növekedés.hu-n megjelent írásában.

Pásztor Szabolcs, a Magyar Nemzeti Bank elemzője és Siket Bence, a Magyar Nemzeti Bank junior elemzője azt írják, hogy a meghozott monetáris politikai intézkedések közvetlen és közvetett módon is kihatottak a reálkamatokra, amelynek eredményeképpen

a reálkamatok országok közötti rangsorában jelentős átrendeződés történt.

A reálkamatok szintje mikroszinten befolyásolja a gazdasági szereplők egyéni döntéseit. Tekintettel arra, hogy a belföldi szereplők jövedelmük döntő hányadát belföldön, hazai valutában költik el, a hozamoknak az inflációval korrigált reálértéke kulcsfontosságú a gazdasági szereplők beruházási, fogyasztási és megtakarítási döntéseinél. Az alacsony reálkamat jellemzően magas beruházás- és fogyasztási rátával, míg a magas reálkamat magas megtakarítási rátával van összhangban.

A reálkamat szintje mind a külső és belső egyensúlyra, mind pedig a gazdasági növekedésre hatással van. A megtakarítások felépüléséhez tartósan magas megtakarítási rátára van szükség, amely magasabb reálkamatszintet tesz indokolttá. Ezzel szemben a gazdasági felzárkózás jelentős beruházások nélkül nem lehetséges, ami viszont épp ellenkezőleg alacsony reálkamatszintet követel meg.

A rövid oldali reálkamatok összehasonlítása

A reálkamat megfelelő szintjének megtalálása ezért kiemelkedő jelentőséggel bír

- állítják az elemzők, majd azzal folytatják, hogy a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak mérséklése érdekében számos fejlett és feltörekvő jegybank lazított a monetáris politikai kondíciókon.

Az MNB számos intézkedést hozott meg a jelentős mértékű pénzpiaci volatilitás enyhítésére és a szükséges mértékű bankrendszeri likviditás biztosítása érdekében, emellett növelte a monetáris politikai keretrendszer rugalmasságát, így rugalmasan és gyorsan reagálva adhat célzott választ a pénzpiaci kihívásokra.

Hazánkban február végéhez képest a 3 hónapos bankközi hozam (3 hónapos BUBOR) mintegy 50 bázisponttal emelkedett. Ezzel szemben a reálkamatok másik összetevőjénél, az inflációs várakozásoknál eddig régiós szinten csak kisebb elmozdulásokat lehetett tapasztalni, így a reálkamatokban történt változást leginkább a nominális kamatok megváltozása okozta.

A jelenlegi állapotban hazánk a régiós középmezőnybe került a rövid lejáratú reálkamatok szintjét tekintve. A reálkamat szintje Csehországban, Lengyelországban és Romániában az elmúlt időszakban lejjebb került, míg Horvátországban és Bulgáriában nem változott érdemben. Eközben a reálkamatszint Magyarországon kisebb mértékben emelkedett, ezzel a magyar reálkamat a cseh és a lengyel között, a régiós átlag szintjén helyezkedik el.

A rövid távú magyar reálkamat a régió középmezőnyében van, míg a hosszú távú megelőzi a régió összes többi országának reálkamatát Fotó: Polyák Attila - Origo

A hosszú oldali reálkamatok összehasonlítása

A háztartások hitelállományában egyre nagyobb arányt tesznek ki a hosszabb kamatperiódusú hitelek, ezért mind az új hitelek esetében, mind a már meglévő hitelek átárazódásánál egyre nagyobb állományt érint a hosszabb távú referenciakamatok – elsősorban az 5 és a 10 éves állampapírhozam – alakulása. Hiteloldalon, a hosszú távú reálhozamok terén Magyarország már a koronavírus-járvány kitörését megelőző időszakban is beleillett a régiós átlagba.

Az MNB márciusban és áprilisban a rövid hozamokat célzó intézkedések mellett hosszú oldali intézkedéseket – 3 és 5 éves fedezett hiteleszköz, másodpiaci állampapír-vásárlási program és a jelzáloglevél-vásárlási program újraindítása – is bevezetett, amelyek hozzájárulnak a hosszabb kamatperiódusú hitelek törlesztésének kiszámíthatóságához és a gazdasági fellendülés feltételeinek megalapozásához.

A beruházási oldal tekintetében a Növekedési Hitelprogram által biztosított olcsó, negatív reálkamatszint melletti források hozzájárultak az egészséges szerkezetű hitelbővüléshez. A megtakarítási oldalt tekintve a háztartások egyre nagyobb arányban éven túli kamatozású pénzügyi termékekben – elsősorban lakossági állampapírokban – helyezik el megtakarításaikat. Ezek közül a Magyar Állampapír Plusz és az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír esetében pozitív a megtakarításokon elérhető reálhozam.

A hasonló mértékű hosszú lejáratú reálkamatszinttel rendelkező régiós országokban nem lelhető fel ilyen konstrukció.

Ebben tehát a középmezőny helyett jóval megelőzzük a régiónkat

- zárják írásukat az MNB szakértői.

Forrás: Növekedés.hu