A következő időszakban összesen 117 hatalmas olajszállító hajó érkezik Kínába, a rakterében egyenként 2 millió hordó olajjal. Kirakodásuk május közepétől augusztus közepéig tart, ami azt jelenti, hogy
összesen nagyjából 230 millió hordó kőolaj érkezhet a világ második legnagyobb gazdaságába a következő három hónapban
– írja az RT.com.
Ez egyébként új rekord lenne, ugyanis bár Kína a világ legnagyobb olajimportőre, egyetlen beszerzési körben sem érkezett még ennyi olaj az országba – mondta Firat Kayakiran, a Bloomerg News szakértője.
A szállítás előtt álló olaj jelentős részét Kína áprilisban vásárolhatta, amikor az olaj világpiaci ára hatalmasat zuhant, és az amerikai WTI olaj határidős jegyzése negatív tartományba is lement.
Ahogy pedig Kína gazdasága a múlt hónapban elkezdett talpra állni a koronavírus-járványt követően, az ország olajfinomítói már el is kezdtek bevásárolni extra olcsó alaszkai, kanadai, valamint brazíliai olajból, kihasználva a hatalmas világpiaci kedvezményeket.
Ráadásul az olajexportőrök is lecsaptak az üzletre, mivel Kínán kívül lényegében a világ minden táján befagyott a kereslet.
Ezt bizonyította, hogy Kalifornia állam partjainál például több tucat olajszállító tanker gyűlt össze áprilisban, hogy megszabadulhassanak a szállítmányaiktól, miután szinte teljesen megszűnt a nyersanyag iránti kereslet. Ez akkor azt a döbbenetes helyzetet idézte elő, hogy a világ napi olajfogyasztásának ötöde horgonyzott az USA nyugati partvidékén, miután számos finomító teljesen leállt.
Ezzel együtt az elemzők úgy számolnak, hogy Kína megduplázhatta a stratégiai és kereskedelmi olajkészleteit az idei első negyedévben.
Ehhez jön még, hogy az ország olajimportja áprilisban napi 9,84 millió hordóra emelkedett, ahogy az olajfinomítók elkezdték feltornászni a tevékenységüket. Ráadásul a kínai gazdasági aktivitás élénkülését az is bizonyította, hogy az ország teljes exportja 3,5 százalékkal bővült márciusban, miközben az elemzők jelentős csökkenésre számítottak.
Az egyébként már az olajár áprilisi összeomlás idején is világos volt, hogy
Kína lehet a drasztikus árzuhanás egyik „csendes" nyertese.
Ahogy ugyanis a világgazdaság leállt, Szaúd-Arábia és Oroszország olajárháborút vívott, az árfolyamok pedig beszakadtak, az éppen talpra álló Kína a háttérben lecsaphatott az olcsó nyersanyagra.