Ezekben teljesíthet jobban a világ a koronavírus után

Nagy viták nincsenek abban a kérdésben, hogy átalakítja-e a világot a koronavírus: nagyon sok minden megváltozik a járvány következtében, bár azt egyelőre csak találgatni lehet, pontosan mik és milyen mértékben. Azonban a járvány nemcsak rombol, hanem elindíthat olyan változásokat is, melyek előrelépést jelenthetnek a Covid-19 előtti helyzethez képest bizonyos területeken. A tekintélyes nemzetközi tanácsadó és elemző vállalat, a McKinsey vezető munkatársai össze is gyűjtöttek néhány ilyet. Szerintük várható a jövőben néhány olyan nagyobb léptékű átalakulás, ami hamarosan az új normává válhat, és amiknek révén akár sokat is nyerhet a világ.

Régi-új értékek kerülhetnek előtérbe a távolság miatt

Az 1990-es évek közepén szerte a világon elterjedt egy elképzelés a "távolság haláláról". Az akkoriban robbanásszerű fejlődésnek indult távközlési, valamint webes technológiák minden korábbinál egyszerűbbé, gyorsabbá, és egy idő után olcsóbbá tették az emberek közötti kommunikációt. A légi közlekedés nagyon rövid idő alatt, korábban abban részt nem vevő tömegek számára vált elérhetővé, új lendületet adva a turizmusnak. A világ hirtelen "kicsi" lett: normává vált, hogy könnyűszerrel lehet kapcsolatot tartani másokkal több ezer kilométeres távolságra is, vagy akár oda is utazni.

Persze ez csak részlegesen volt így a Covid-19 előtt is, hiszen az országok a járvány kezdetéig is életben tartottak vagy bevezettek bizonyos intézkedéseket, amelyekkel a társadalmi mozgásokat korlátozták, vagy a saját gazdaságot kívánták védeni és ellenállóbbá tenni a külső hatásokkal szemben.

A világjárvány azonban korábban soha nem látott intézkedéseket eredményezett e téren.

Jelenleg több mint 3 milliárd ember él olyan országokban, melyeknek határai zártak a külföldről érkezők előtt, és a világ lakosságának 93 százalékának mozgását, lakóhely-elhagyását érinti valamilyen korlátozás a vírus miatt.

S bár a turizmus idővel újra fog indulni, időbe telik, míg eléri a járvány előtti szintet, és újra természetessé válik a távolság legyőzése.

Ez mit jelenthet az egyes vállalkozások számára?

Illusztráció Forrás: Full Picture Agency via AFP/FPA/Fpa

Részben persze komoly nehézségeket, de hosszabb távon azt is, hogy a korlátozások és a távolságok újrateremtődése egyúttal előnyükre is fordítható.

A vásárlók a helyi termelésű áruk, a cégek a lokális beszállítói láncok irányába fordulhatnak.

A globális ellátási láncok mellett, részben azok helyett, a gazdaság belső egymásra épülése a korábbiaknál jóval nagyobb szerepet kaphat.

Ebben pedig a már említett digitális technológiák óriási szerephez juthatnak, jelentőségük megnövekedhet a biztonságos fizikai távolságtartásban. Alkalmazásukkal könnyebbé válhat a helyi termelésre támaszkodás megszervezése, a helyi értékláncok fenntartása.

Rugalmasabb, az alkalmazkodásra jobban képes, felelősebb vállalatok jöhetnek

A Covid-19 járvány megmutatta a gazdasági termelés nemegyszer egyoldalú kiszolgáltatottságát a globális termelési láncok felé. Egyúttal felértékelte a tartalékok jelentőséget azoknál a vállalatoknál, amelyek működése jóval kevésbé függ a világ más cégeinek teljesítményétől.

De felértékelt mást is, ez pedig a gyors és rugalmas alkalmazkodás az új kihívásokhoz.

A McKinsey elemzői szerint a 2008-as válság idején sok céget ezek a képességek, a korábbi takarékoskodás, valamint a költségek gyors csökkentése segítette a kilábalásban. Ez azonban most lehet, hogy kevés lesz. Az elemzők szerint azok a cégek erősödhetnek meg a járvány után, amik nem pusztán módosítják a meglévőt, hanem új modellt is tudnak alkotni működésükhöz. Például a járvány megmutatta, nagy szükség van arra, hogy világos képlete legyen a döntési és a helyettesítési, sőt, akár a cégen belüli pozíciók utódlási folyamatának.

Egy technikus dolgozik egy olaszországi, 3D-nyomtatással foglalkozó vállalatnál március végén Forrás: NurPhoto via AFP/Andrea Neri/NurPhoto/Andrea Neri

A vállalatoknak növelniük kell például a járványok okozta válságokkal szembeni ellenálló képességüket. Ehhez el kell fogadni azt, hogy a befektetők jövőbeni döntéseiknél figyelni fognak arra, hogy a vállalat milyen környezeti, társadalmi, fenntarthatósági feltételek szerint működik, és hogyan szervezte meg működését úgy, hogy ellenálló legyen, például az ilyen átmeneti krízisekkel szemben.

Óriási potenciál van az érintésmentes gazdasági folyamatokban

Azt még egyelőre nem tudni, hogy a turizmusban és a vendéglátásban a digitalizáció hogyan fogja segíteni az újbóli fellendülést - bár szerepének fontossága felől nincs kérdés -, de a McKinsey szerint már most is van három olyan terület, melynek további lendületet adhat a mostani világjárvány. Ezek a digitális kereskedelem, a telemedicina, valamint az automatizáció. Mindhárom területen új, várhatóan kedvező folyamatok indulhatnak el vagy erősödhetnek fel a digitális átállásban, részben a járványnak köszöngetően.

Vásárlás az interneten:

• A McKinsey előzetes adatai például azt mutatják, hogy Kínában - az ország gazdaságilag és a vásárlóerő szempontjából is fontos globálisan - a 36 évesnél idősebb emberek internetes vásárlásai látványos emelkedésnek indultak, ráadásul a kevésbé fejlett régiók településein és városaiban.
• Európában hasonlóan kedvező fejleményt jelent az, hogy nőtt az online vásárlók száma: egy április elején készült felmérés szerint a válaszadók 13 százaléka életében először vásárolt az interneten, ebben pedig bizonyosan játszott valamekkora szerepet a járvány is.
• Az egyik leginkább érintett országban, Olaszországban, az e-kereskedelemben bonyolított vásárlások száma 81 százalékkal nőtt február óta.

A McKinsey elemzői külön kitérnek a millenniumi, illetve a Z generációra, vagyis összességében az 1980 és 2012 között születettekre.

Számukra a Covid-19 jelenti az eddigi legnagyobb, generációs értelemben tekintett, általános krízist.

A jó hír viszont mindenki számára az, hogy a digitális fejlődés olyan lendületet kaphat, és abba az irányba haladhat tovább a járványt követően, amelyre e generációk tagjai - akik számára az online világ és a digitalizáció már természetes - mindig is vágytak. Vagyis a minél több területet, minél átfogóbban, minél egyszerűbben kezelő megoldások irányába.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

Telemedicina:

A járvány egyik fontos hozadéka volt, hogy részben átalakult a páciensek kapcsolattartása az orvosokkal, egészségügyi dolgozókkal, illetve az ellátórendszerrel, és felerősödött a távoli egészségügyi szolgáltatások szerepe. Újra kellett gondolni a közvetlen, fizikai jelenlétre épülő orvos-beteg kapcsolatokat. Például a Teladoc Health, az USA legnagyobb független szolgáltatója, forgalmának 50 százalékos növekedését regisztrálta a március 20-án zárult munkahétig bezárólag, úgy, hogy több száz új orvost kellett a hálózatába bevonnia.

Az Amerikai Szövetségi Távközlési Bizottság 200 millió dollárt költött arra, hogy javítsa a kapcsolattartás lehetőségét a páciensek és a virtuális egészségügyi szolgáltatók között, az amerikai Egészségügyi Minisztérium szerint pedig jelentősen megugrott az ilyen szolgáltatások igénybe vétele. A KRY International, Európa legnagyobb távegészségügyi szolgáltatója, 200 százalékos forgalomnövekedést regisztrált, Franciaország és Dél-Korea pedig lazított az ilyen szolgáltatások igénybe vételének szabályain.

Mit jelent a telemedicina?

Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ közölte meghatározás szerint a telemedicina olyan infókommunikációs eszközzel támogatott diagnosztikus vagy terápiás, távfelügyeleti eljárás, amelyben az egészségügyi szakszemélyzet szükségszerű beteg melletti jelenlétét online elektronikus kapcsolaton keresztül távolról pótolják. Tágabb definíció szerint olyan esetek is a telemedicina tárgykörébe tartoznak, amikor egymástól távol tevékenykedő egészségügyi szakemberek cserélnek egészségügyi adatot egy adott személy jobb ellátása érdekében.

Ez természetesen egyáltalán nem azt jelenti, hogy az orvos-beteg kapcsolatokból a jövőben teljesen eltűnik a közvetlen orvos-beteg találkozás. A McKinsey szerint azonban a gyógyításban a digitalizáció visszafordíthatatlan erősödése számos kedvező változást hozhat maga után, és elősegítheti, hogy a valóban fontos orvos-beteg találkozások jöhessenek létre. A járványnak pedig jótékony hatása lehet emellett egyéni szinten az egészségügyi tudatosság növekedése.

Illusztráció Forrás: Universal Robots

Automatizálás:

A vállalat már 2017 végén azt prognosztizálta, hogy a világ különféle munkafolyamatainak 60 százalékát érinti az automatizáció 2030-ig, ezen belül az egyes kulcstevékenységek több mint 30 százalékánál lejátszódnak majd ilyen folyamatok. Ez 400-800 millió embert érint globálisan, és a gazdaság, a munkavégzés évtizedek óta nem látott átalakulását hozza magával. Mindebben persze lesznek regionális különbségek is, és például nem lehet arra számítani, hogy a világ fejlődő régióiban egyszeriben eltűnnek az újságosstandok az utak mellől. De a digitális fejlődés és az emberek közötti távolságtartás igénye felerősíti az automatizációs átalakulásokat.

Megnő az emberek és a környezet fontossága

Már a koronavírus-járvány előtt is voltak jelei annak, hogy a gazdaságban sem lehet egyedüli mérce a részvények értéke. Például 2019 augusztusában 181 nagy amerikai vállalat vezetője közös nyilatkozatban kötelezte el magát amellett, hogy cégeiknél a szokott vállalati mutatókon túl, azokkal egyenrangúan, kiemelt fontosságúként kezelik a munkavállalókba történő befektetést, a közösségek támogatását, a beszállítóikkal való etikus magatartást.

Ezek, az emberekbe és a közösségekbe, valamint a környezetbe tett befektetések erősödhetnek fel a járvány után.

A járvány miatti gazdasági veszteséget most - eltérően a 2008-as pénzügyi válságtól - a társadalmak egészének viselnie kell, ám ezzel egyidejűleg fel is értékelődhet az egyének és a közösségek szerepe is.

Budapesti közlekedők arcmaszkban Fotó: Csudai Sándor - Origo

Az emberek, a vállalkozások és az egyes kezdeményezések új módokon - például digitális eszközökkel - létesítenek egymással kapcsolatot, és a kialakult helyzet előmozdíthatja régóta igényelt változások megtörténtét. Munkavállalók és munkáltatók új szabályok szerint alakíthatják ki közös működésük rendszerét, legyen szó akár rugalmas munkavégzés vagy a távmunka állandósulásáról, vagy a társadalmi felelősségvállalás kiterjesztéséről, formáiról.

Ezekben a vonatkozásokban viszont - írják az elemzők -

a távolság továbbra sem "éled újjá", ami önmagában pozitív fejlemény, viszont a helyzet elősegíti a kapcsolattartás újszerű és biztonságos módjait.

A jövőt persze a McKinsey-nél sem látják előre. Abban viszont optimisták, hogy a járvány utáni világ nem az egyenlőtlenségek erősödésével és a határok megmerevedésével jár majd. Hanem a most hozott döntések nyomán jelentkező új normák az innováció, a termelékenység új útjait nyitják meg, ellenállóbb iparágakhoz, sikeres kormányzati működésekhez, és egy másként, de újracsatlakozott világ kialakulásához vezetnek.