A szakértői vélemények alapján öt olyan alapvető terület van, ahol mélyreható, és mindenki számára érezhető változásokat hozhatnak a járvány utáni időszak biztonsági előírásai és technológiai fejlesztései – írja a CNBC. Végső soron tehát rövidebb sorokra, érintésmentes megoldásokra, valamint hatékonyabb belső közlekedésre lehet számítani a reptereken.
Abban elég széleskörű egyetértés van, hogy az érintésmentes megoldások gyors terjedését lehet várni a világ nagy repterein.
A változás egyébként itt is elindult már, de a járvány nagy lendületet adhat az átállásnak.
Az utasok személyazonosságának ellenőrzésekor például könnyedén el lehet hagyni a fizikai okmányok vizsgálatát, amit arcfelismerő technológiák és retinaszkennerek válthatnak fel. Az USA-ban például az első biometrikus terminált 2018-ban helyezték üzembe, a Georgiában található Hartsfield-Jackson Atlanta nemzetközi repülőtéren. Egy kutatás szerint pedig az utasok 72 százaléka kimondottan preferálta ezt a megoldást, és mindössze 2 százalék utasította el kategorikusan a technológiát.
Ezzel együtt már tesztelési és üzembe helyezési szakaszban vannak biometrikus azonosítási rendszerek például Kanada, Japán, Olaszország, Spanyolország vagy Izland repterein is.
A mobiltelefonoknak szintén fontos szerepük lesz az érintésmentes megoldások elterjedésében.
Nőhet például a mobil beszállókártyák népszerűsége – ez már több mint egy évtizede elérhető opció. Idővel pedig reálisnak tűnik, hogy az utazáshoz szükséges minden információt a mobiltelefonjainkon hordozzuk és érjük el. Az okostelefonok azonban máshogy is kényelmesebbé és biztonságosabbá tehetik a reptéri várakozást. Elterjedhet például, hogy a reptereken a várakozó utasok személyesen a mobiljaikra kapnak majd értesítést a közvetlen beszállási információkról, elkerülve ezzel a torlódásokat.
Végül az érintésmentes ellenőrzés egyik frissebb példája a dubaji nemzetközi repülőtér „okoskapuja". A Dubai International Airport olyan beléptető kapukat használ ugyanis, amelyek biometrikus eszközökkel, mindössze 15 másodperc alatt elvégzik a teljes azonosítást.
Nemcsak kényelmi, de járványügyi szempontból is kihívást jelentenek a repülőterek biztonsági ellenőrzési sorai. A nagy kérdés itt az, hogy lehet elkerülni, hogy utasok tömegei hosszú perceken keresztül, egymáshoz igen közel állva várakozzanak a biztonsági ellenőrzéshez.
A megoldások azonban már ezen a területen is elérhetők.
A Montréal-Trudeau nemzetközi repülőtéren például lehetőség van előzetes időpontfoglalásra a biztonsági ellenőrzéshez.
Egy szakértő szerint a repterek a jövőben egyszerűen átállhatnak a vidámparkokban is alkalmazott beléptetési rendszerek módszerére.
Ez pedig a repterek számára is hasznos lehet, mivel így előzetesen is sokkal jobban átlátják, milyen torlódásra lehet számítani, vagyis fel tudnak készülni arra, hogy minimalizálják az idegenek szoros kontaktusait.
Az új szabályoknak csupán az egyik eleme lehet, hogy a poggyászokat automatikus fertőtlenítik. Ráadásul nemcsak a feladott poggyászokat, de a fedélzetre felvihető csomagokat is. Ezzel együtt viszont már arra is van példa a világban, hogy az utasok egész testét fertőtlenítik.
A hongkongi nemzetközi reptéren például már használják a CleanTech által fejlesztett technológiát, amely lehetővé teszi az utasok teljes fertőtlenítését. A folyamat mindössze 40 másodpercig tart.
Ezzel együtt nem meglepő, hogy a repterek teljes takarítása is sokkal alaposabb és gyakoribb lehet a következő időszakban. Különösen olyan tárgyaknál, melyekhez gyakran hozzáérnek az utasok. Hongkongban viszont már átlépték ezt a szintet. Ott már olyan intelligens takarító robotok (Intelligent Sterilisation Robots) működnek, melyek a levegőben található baktériumok és vírusok 99,9 százalékát elpusztítják.
A várakozások szerint egyre elterjedtebbek lesznek az eddigieknél egyszerűbb és gyorsabb utasfelvételek és a biztonsági ellenőrzések, melyek a fogyasztói elégedettséget is jelentősen megnövelhetik.
A digitális fizetési megoldások, az önvezető járművek, a robotok, valamint a mesteréses intelligencia egyaránt komoly szerepet játszhat abban, hogy a fogyasztók kellemesebben érezzék magukat a reptereken, miközben a sorok és a torlódások is jelentősen csökkenhetnek.
Ezzel együtt a digitális információszolgáltatás is egyre elterjedtebb lehet. Az utasok például képernyőkön keresztül is kommunikálhatnak a reptér munkatársaival, ezzel is csökkentve a szükségtelen fizikai kontaktusok számát.
Emellett a repterek kialakítása és a kiszolgálási módok is megváltozhatnak. Szétválhatnak például az étkezési és vásárlási részlegek, valamint a kiszolgálást egyre inkább robotok végezhetik majd. Ez azonban azzal is jár, hogy számos humán dolgozó elveszítheti az állását, a technológiai átállás, illetve a járvány miatti változtatások következtében.
Járványügyi szempontból a repterek ma komoly kockázatot jelentenek, tekintve hogy a globális légiközlekedés elősegíti egyes betegségek világméretű eltejedését.
Ez azonban hamarosan megváltozhat, és a repterek sokkal inkább kiemelt szerepet kaphatnak egyes járványok megfékezésében.
A tünetekre vonatkozó kérdőívek mellett a testhőmérsékletet és egyéb testi funkciókat mérő eszközök is mindennapos szereplői lehetnek a repülőtereknek. Lényegében állandósítva és továbbfejlesztve ezzel a járvány alatt bevezetett intézkedéseket.
Ennek manapság az egyik legfurcsább megoldását a dohai Hamad nemzetközi repülőtéren láthatjuk, ahol bevezették az okos átvilágító sisakokat. Így nemcsak egyszerű hőkamera, de mesterséges intelligencia és kiterjesztett valóság segítségével is képesek komplex méréseket folytatni.