Az ENSZ kezdeményezésére május 21-ét nyilvánították a tea világnapjává, melyet idén tartottak meg először, a koronavírus-járvány miatt főként online eseményekkel. A teának több száz éves múltja van, mégis változatlanul népszerű, ha nem épp egyre kedveltebb ital világszerte.
Az adatok szerint, például 2018-ban 5,8 millió tonna teát használtak fel globálisan.
A Statista összesítése szerint ez ebben az évben - nem elírás - 273 milliárd liter elfogyasztott teaitalt jelentett globálisan,
2021-re a teafogyasztás globális mértéke eléri a 297 milliárd litert.
Az italféleség egyre népszerűbb a fiatalabb generációk körében is, amelynek tagjai így szintén tágíthatják a teakultúra határait. A teafogyasztás növekedéséről korábban ebben a cikkében írt az Origo.
A teához kapcsolódó erős kulturális hagyományoknak köszönhetően - fedésben a teafogyasztás növekedésével - a tea piaca világszerte bővül. Míg 2018-ban globális értéke 52 milliárd volt, addig 2026-ra a friss kalkulációk szerint megközelítheti a 82 milliárd dollárt:
Bemutatjuk, mit jelent a tea a négy legnagyobb exportáló országnak!
Miközben a legnagyobb termelő országokban (Kína, India) a tea nagy része a hazai piacon talál vevőre, Kenya a termény nagy részét külföldön értékesíti. 2018-ban egyébként Kenya volt a legnagyobb teaexportőr ország a világon, 80 százalékos exportaránnyal. A teatermelés az ország egyik legfontosabb mezőgazdasági ágazata.
A trópusi éghajlatnak és a tápanyagdús vulkanikus talajnak köszönhetően a kenyai tea feltűnő élénk színű és aromákban gazdag.
A fő termék, a fekete tea mellet zöld, sárga és értékes fehér teát is találunk a termékpalettán.
A helyiek tejjel és cukorral isszák a „strunggi"-t (jelentése: fekete), vagy a másik elterjedt variánst, a gyömbérrel dúsított „tangawizi"-t.
Ugyanakkor a kenyai teaipar is küzd az éghajlatváltozás hatásaival. A FAO szerint az emelkedő átlaghőmérséklet, a kiszámíthatatlan csapadék és a szélsőséges időjárás (aszály és jég) gyakoribbá válása komoly terhet jelentenek az ágazatnak.
Kenyai teaültetvény:
Egy kínai legenda szerint a teát Krisztus előtt 2727-ben véletlenül fedezték föl, amikor Sen-nung császár egy teacserje alatt forralt vizet, amibe egy tealevél esett. Az uralkodónak nagyon ízlett az így kapott ital, és végül a tea a kínai kultúra egyik alapkövévé vált.
Az ország a legjelentősebb teatermelő napjainkban is:
a világ teatermelésének 43,2 százaléka, vagyis 2,6 millió tonna köthető hozzá, és 360,7 ezer tonnával a második legnagyobb exportőr volt 2018-ban.
Mindemellett a kínaiak a legnagyobb teaivók, akikhez a világ teafogyasztásának közel 40 százaléka köthető. A zöld tea a legnépszerűbb és legtöbbet fogyasztott tea Kínában. Az ország ismert teakultúrájáról, melyben az ital fogyasztása számos fontos rítus részét képezi, mint az esküvő vagy a formális bocsánatkérés.
Azt egyébként nem lehet tudni minden kétséget kizáróan, hogy melyik terület a tea "ősforrása", ahonnan az elindult világhódító útjára. A FAO összegzése szerint a tea erdetileg a mai Északkelet-India, Észak-Burma (Mianmar), illetve Délnyugat-Kína területeiről származik, de hogy az így kijelölt térségen belül hol jelent meg először, azt nem lehet megállapítani. Arra viszont vannak bizonyítékok, hogy már az ősi Kínában is jelen volt.
A FAO által globálisan jelentősnek minősített mezőgazdasági örökség-rendszerek között négy tea termőterület is van: a több mint 10 ezer éves japán hagyományos integrált tea-fű rendszer Shizuokában – egy ritka példa a mezőgazdasági termelés és a biológiai sokféleség egyensúlyára, és további kettő pedig Kínában.
A jázmin és teakultúra rendszer a kínai Fuhzou-ban attól különleges, hogy a jázmin és teabokrok a speciális helyi mikroklímának köszönhetően együtt nőnek, ami máshol nem fordul elő.
Ez az itteni teának természetes jázmin aromát ad. Ez egy olyan termelési módszer, amit több mint 1000 éve alkalmaznak itt.
Jünan tartományban a hagyományos puer tea agrár-ökoszisztéma a világ legnagyobb erdővel kombinált teatermő területe, amit több ezer éve alakítottak ki a helyiek tradicionális módszerek használatával.
A tea 1839-ben jelent meg először Srí Lankán, amikor egy maroknyi teamagot elvetettek a Királyi Botanikus Kertben Peradneiyában. Ezután a teatermelés hatalmas fejlődésnek indult és kis mérete ellenére, az ország a világ ötödik legnagyobb termelőjévé vált, és 282,4 ezer tonnával harmadik az exportőrök között.
A teaexportból származó bevétel nagyon fontos a helyi termelőknek. A FAO szerint mintegy 400 ezer kistermelő dolgozik a teaiparban
összesen több mint 2 millió ember számára biztosítva megélhetést, ami az ország lakosságának 10 százaléka.
A tea nem csupán egy exportcikk, hanem a mindennapok része is, amit fesztiválokon és ünnepségeken szolgálnak fel szerte az országban. Hagyományosan erősre főzve, tejjel és cukorral isszák.
India és a tea elválaszthatatlanok. A FAO kormányközi csoportjának becslése szerint a tea az ország legnagyobb „munkaadója": az azzal kapcsolatos feladatok 3,5 millió embernek biztosítanak munkát. Az ország a második legjelentősebb termelő és fogyasztó, a globális teafogyasztás 20 százaléka köthető ide. Bár a termés javát helyben használják fel, India a negyedik legnagyobb exportőr (256,1 ezer tonna 2018-ban).
A Himalája lankáin terülnek el a világ talán legismertebb termőterületei, köztük Darzsiling és Asszám.
Az egyedülálló környezeti feltételeknek köszönhetően az itt termelt tea különleges minőségű, karakterű és ismertségű, ami lehetővé tette, hogy a Darzsiling tea földrajzi eredetvédelmet kapjon. Ez a FAO által támogatott tanúsítvány olyan élelmiszercikkeket és termékeket véd, amelyek valamely földrajzi területre jellemzőek, garantálva azok minőségét és javítva a gazdálkodók megélhetését és export-lehetőségeit.
Az indiaiak számára a tea a mindennapok fontos része. Sokan a hagyományos – és szinte minden sarkon kapható – „chai" teát isszák, ami szó szerint teát jelent hindiül. Ehhez leggyakrabban fekete teát és erős fűszereket, mint fahéj, gyömbér, kardamon és szegfűszeg főznek össze tejjel, és az erős főzetet cukorral vagy mézzel édesítik.
A tea fontos szerepet játszik a vidékfejlesztésben, a szegénység csökkentésében és az élelmezésbiztonságban a termelő országokban szerte a világon, kistermelők millióinak biztosítva megélhetést.
Magyarországon a teafogyasztás növekszik, a teapiac bővül, ugyanakkor az Euromonitor tavaly év végén kiadott jelentése szerint, még elmarad az uniós átlagtól.
Az egy főre jutó évente elfogyasztott tea mennyisége 0,3 kilogrammot ér el.
A szokásos viszonyítási alap az, hogy 1 kilogramm teából 500 csésze tea készíthető. Összehasonlításként: az egy főre jutó éves teafogyasztásban Törökország áll az első helyen, több mint 3 kilogrammal.
A magyar piacon különösen a gyógynövényekből készült teák a népszerűek, mert az ország éghajlati viszonyai számos ilyen növény termesztését teszik lehetővé. A piaci elemzés szerint megfigyelhető az elmozdulás a fogyasztók körében a prémium minőséget képviselő teák felé, noha a piacot néhány ismert, széles körben fogyasztott márka uralja. A 2020-as magyarországi teapiac az előzetes, becslésen alapuló közlés szerint, nagyjából 30 millárd forint körüli forgalommal alakulhat.