Miután senki sem képes megjósolni, mikor csenghet le végleg a koronavírus-járvány, ezért sokan eleve lemondtak a nyaralásról, és úgy döntöttek, az idén inkább nem utaznak sehova. Egyes országok azonban, amelyek mindenképpen szeretnék megmenteni az idei turisztikai szezont, újfajta megoldásokkal kísérletezhetnek a turisták visszacsábítására.
A pandémia egyik legnagyobb vesztese – miután a járvány terjedésével párhuzamosan a világ országai sorra zárták le a határaikat – az idegenforgalmi ágazat lett
- szögezi le elöljáróban a CNBC cikke. Amióta azonban ez a folyamat megfordulni látszik, és elkezdődött a határzárak feloldása, az idegenforgalmukat megmenteni szándékozó országok turistafolyosók és utazási buborékok létrehozásával kísérleteznek.
Ezen elképzelések lényege, hogy azokból az országokból, ahol alacsony a fertőzöttség szintje, korlátozások nélkül beengedik a turistákat, anélkül, hogy 14 napos karanténra köteleznék őket. Erre vonatkozóan a fogadó és a küldő ország (vagy országok) között külön megállapodás jön létre. Dánia például ilyen utazási buborékot alakítana ki Görögországgal, a turisták számára pedig légi turistafolyosót nyitnának a két ország között.
Az első utazási buborékról Ausztrália és Új-Zéland vonatkozásában érkezett hír, amelyek megállapodtak az úgynevezett transz-tasmán buborék létrehozásában. Ez azóta a térség más országainak az érdeklődését is felkeltette, így ez az együttműködés akár egy jóval szélesebb körű, transz-csendes-óceáni utazási buborékká is kinőheti magát.
Szűkebb régiónkban Horvátország a Csehországgal kölcsönösen elfogadott modell alapján, turistafolyosón fogadhat cseh turistákat az idei nyári szezonban.
A turistáknak természetesen igazolniuk kell, hogy nem koronavírus-fertőzöttek.
Emellett Litvánia, Észtország és Lettország is létrehozta a saját, balti utazási buborékját, amelynek keretében állampolgáraik mindenféle megkötés nélkül ellátogathatnak egymás országaiba. A Balti-államokban egyébként sikerült féken tartani a járványt, és a halálos áldozatok száma országonként néhány tucat volt.
Hasonló elképzelést vetett fel Nagy-Britannia közlekedési minisztere, Grant Shapps is, amivel sok britben felébresztette a reményt, hogy két hónapnyi bezártság után végre elutazhatnak kontinensünk valamelyik napsütötte desztinációjára.
De több más példát is említhetünk, hiszen az Európa egyik legnagyobb tengerparti üdülőparadicsomának számító
Görögországban ezen a héten azt közölték: turisták fogadásával szeretnének újra életet lehelni az idegenforgalomba.
A turisták első hullámai a balkáni és a balti-államokból, valamint Dániából, Németországból, a szűkebb régiójukat tekintve pedig Izraelből és Ciprusról érkezhet, akiket karantén-kötelezettség előírása nélkül engednének be az országba (szúrópróbaszerű tesztelésnek azonban alávetnék őket). Más országokból azonban – természetesen a járványhelyzet alakulásával ez változhat - egyelőre továbbra sem fogadnak nyaralni vágyókat.
Nem kis tétről van szó, ugyanis uniós szinten a turizmus adja a GDP 10 százalékát. Egyes országokban pedig még ennél is nagyobb jelentősége van, ilyen a már említett Horvátország, ahol a nemzeti össztermék 20 százaléka származik a külföldi turisták költéseiből (ez egyébként messze a legmagasabb részarány a közösségen belül).
Érthető, ha a horvátok igyekeznek mindent megtenni az idegenforgalom feltámasztásáért, és ennek jegyében keddtől már létre is hoztak egy utazási buborékot a szomszédos Szlovéniával. Mindkét országban szintén sikerült alacsony szinten tartani a vírus terjedését és a halálos áldozatok számát. Horvátország emellett Ausztriával, Németországgal, Olaszországgal és velünk, magyarokkal is szeretne hasonló együttműködést kialakítani, így elképzelhető, hogy régiónkban létrejön egy több országra kiterjedő utazási buborék.
Szakértők szerint a turistafolyosók és az utazási buborékok létrehozása az egyik lehetséges eszközt jelenti az idei turisztikai szezon megmentéséhez.
Viszont vannak olyan országok is, ahol inkább a belföldi turizmus erősítésére helyezik a hangsúlyt.
Franciaországban például a hazai idegenforgalmat népszerűsítő kampányt indítottak. De Olaszországban is létezik hasonló kezdeményezés: fejenként 500 eurós támogatást nyújtanak az utazni vágyók számára, amely kizárólag belföldön használható fel.
Az idegenforgalmi ágazat egyik neves szakértője, Richard Butler, a skóciai University of Strathclyde nyugalmazott professzora szerint amennyiben folytatódik a járvány csökkenése, a nyár második fele megmenthető, különösen a turistafolyosókat és utazási buborékokat létrehozó országokban. Más szakértők pedig a belföldi turizmus fontosságát hangsúlyozzák, mint kézenfekvő lehetőséget arra, hogy az ágazat kilábalhasson a jelenlegi válságból.