Az olaj- és gázipar nem is olyan régen összesen még több mint 3 ezer milliárd dollárt ért, ahol a milliárd ezer millió dollárt jelöl. Idén azonban - köszönhetően a koronavírus-járványnak - alapos átrendeződés zajlott le a legnagyobb vállalalatok piaci értékében, ahová az olajcégek is tarrtoznak.
Az Apple 1,5 ezer milliárd dolláros piaci kapitalizációt ért el 2020 első negyedévében, ezzel pedig értéke nagyobb lett, mint a legnagyobb olaj- és gázipari vállalatoké együttesen.
A Quartz összeállításából kiderül, hogy az Apple egymaga utasította maga mögé a fosszilis energetikai szektor legnagyobb, korábban megdönthetetlennek gondolt nagy szereplőit: a BP, a Chevron, a China National Offshore Oil, a ConoccoPhilips, a Enterprise Product Partners, a EOG Resources, az ExxonMobil, a Kinder Morgan, az Occidental Petroleum, a Petrobas, PetroChina Company, a Santos, a Schlumberger, a Sinopec, a Suncor Energy, és a Total együttesen nem ér annyit most, mint az almás technológiai vállalat.
Egy másik összehasonlításban: a kaliforniai technológiai vállalat, ha szeretné,
198 milliárd dollárért megvehetné az Exxont, a világ jelenleg legdrágább magántulajdonú olaj- és gázipari vállalatát.
Ennek az elsőre talán hihetetlen jelenségnek persze megvan a magyarázata.
Kétségtelen, hogy az olajipari cégek gyors meggyengülésében a járványnak oroszlánrész jutott. A világ megszokott folyamatai javarészt leálltak a tavaszi hónapkban - elsősorban a közlekedés bizonyos formái, illetve a turizmus -, az üzemenyagok iránti kereslet soha nem látott módon esett vissza, ami történelmi mélypontra lökte az olaj árát is. A nagy olajvállalatok egymás után jelentették be idénre tervezett fejlesztéseik későbbre halasztását, beruházásaik visszafogását, majd a költségek csökkentése okán, elbocsátásokat is. Mindez a vállalatok jelentős tőzsdei értékvesztéséhez vezetett.
Ugyanakkor elhamarkodott dolog lenne csak a járványt felelőssé tenni az olajiipar kálváriájáért.
Korábban az amerikai palaolaj betörése a piacra állította új kihívás elé a hagyományos olajvállalatokat. Értékcsökkenésük már 2015-ben elkezdődött, és a megújuló energiaforrásokba érkező beruházások növekedésével, a jelenség csak még nagyobb figyelmet kapott.
A járvány miatt pedig a nagyvállalatok nyeresége lényegében lenullázódott. A Royal Dutch Shell például kétharmadával csökkentette osztalékát, ilyenre az előző 80 évben egyszer sem volt példa.
Ez persze nem azt jelenti, hogy már temetni kell a nagy olaj- és gázipari cégeket. A piaci kapitalizációt rengeteg külső tényező befolyásolja, annak mértéke nem állandó. Számítani lehet arra, hogy a vállalatok mindent megtesznek azért, hogy a lehető legkisebb veszteséggel vészeljék át a vírus utáni talpraállás idejét. Ebben pedig segítségükre lehet az, hogy az utazási korlátozások enyhítésével, újra emelkedésnek indultak a kőolaj-árak is.