A Kweichow Moutai jelenleg értékesebb, tőzsdén jegyzett kínai vállalatnak számít, mint a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank (ICBC), amely eszközérték alapján a világ legnagyobb kereskedelmi bankja, egyúttal Kína eddig legértékesebbnek számító vállalata.
Az italgyártó részvényei idén eddig több mint 20 százalékot erősödtek, és ezzel a cég azon, mindössze néhány vállalatot felsorakoztató listára lépett fel, amelyknél a részvényérték eléri vagy meghaladja a 100 jüant (kb. 4200 forint).
A mostani adatok szerint a Kweichow Moutai jelenleg több mint 1,8 ezer milliárd jüant (több mint 75 ezer millárd forintot) ért, az ICBC értéke valamennyivel ez alatt van.
Ugyan a kínai technológiai vállalat, az Alibaba, értékesebb az italgyártónál, csakhogy nincs jelen a kínai tőzsdéken, egy másik jelentős nagyvállalat, a Huawei pedig magántulajdonban van, zártkörű részvénytársaságként működik.
Az 1999-ben alapított Kweichow Moutai egy szokatlan tulajdonosi struktúrában működik. A vállalat részben állami tulajdonban van, részben pedig nyilvános kereskedésben forog a Sanghaji Tőzsdén. A cég értéke már három éve akkora volt, hogy maga mögé utasította a Diageot, amely a rengeteg, ismert italbrand tulajdonosként, nemzetközileg is meghatározó súllyal bír a piacon.
A kínai gyártó legfontosabb terméke a pajcsiu (angolos átírattal: baijiu), egy színtelen szeszesital, melyet jelenleg Kína nemzeti röviditalaként pozicionálnak - épp ezért meglepő, hogy egyébként a gyártóvállalat Kínán kívül nem túlságosan ismert.
A pajcsiu alkoholtartalma 35-60 százalék között van, és kifejezetten minőségi italként jeleníti meg azt gyártója a piacokon.
A vásárlók akár 900 jüant (kb. 40 ezer forint) is megadnak egy üveg Kweichow Moutai pajcsiuért, de az árak ennél jóval magasabbak is lehetnek - a ritka és különleges kiadásokért, vagy nagyon jó évjáratokért, a tehetős vásárlók akár 20 ezer dollárnak (több mint 6 millió forint) megfelelő összeget is hajlandók fizetni.
Az ital időnként annyira keresetté válik, hogy áruhiány jelentkezik abból. Erről a közelmúltban ebben a cikkében írt az Origo.
Ehhez kapcsolódik egy érdekes jelenség: annak ellenére, hogy a vállalat termékeinek forgalmazása és árazása erős állami kontroll alatt van Kínában, elég sok, vastagabb pénztárcájú vásárló befektetési céllal vásárolja üvegszámra az italt - azaz abban bízik, hogy egy kis idő után, jóval drágábban tud majd azokon túladni.