"Talpra állt az elmúlt két évben a magyar kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) rendszer, amelyet azzal a céllal alakítottunk át, hogy minél több sikeres magyar termék és szolgáltatás jusson piacra, akár a külpiacokra is" – jelentette ki Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke. Elmondta: az átalakított támogatási rendszer és a népszerű pályázatok ellenére a járvány hatására már márciusban lefagyott az innovációs struktúra, de a hivatal nem késlekedett a támogató lépésekkel.
"Igyekeztünk a mintegy négyezer partnerünk mindegyikének segíteni. Sokan nem tudtak bemenni a laboratóriumba folytatni a munkájukat, ezért kérték a pályázatban szereplő határidők kitolását, de más adminisztrációs kötelezettségek elhalasztását is engedélyeztük. Előlegként egy hónap alatt több mint tízmilliárd forintot utaltunk ki, segítve a cégek és a kutatók likviditását.
Emellett létrehoztuk a hárommilliárd forintos Covid-alapot Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kezdeményezésére, így villámgyorsan több mint húsz projektet indítottunk el: lélegeztetőgép, ellenszer, gyógyszeres kezelés, matematikai modellezés fejlesztéséhez is hozzájárult az alap."
Az elnök azt is elmondta, jól sikerült az innovációs szisztéma válsághelyzeti bemutatkozása, eredményes együttműködések születtek ez idő alatt: készült saját lélegeztetőgép, kiválóan haladnak a gyógyszerkutatásaink és pontosan jelezhető előre a járvány terjedése.
Leszögezte:
elismerés illeti Jakab Ferenc professzort, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának vezetőjét, aki a járványügyi veszélyhelyzet első napján jelezte, hogy nemzetközi kategóriájú víruslabort működtetnek, és minden segítséget felajánlottak a járvány kezelésére.
Ez adta az ötletet, hogy nemzeti laborrá fejlesszék a pécsi Szentágothai János Kutatóközpontot is a 18 nemzeti labor programjában. Ebben a kezdeményezésben csaknem nyolcvanmilliárd forint jut a kutatóközpontokhoz öt év alatt azzal a céllal, hogy a magyarországi egyetemek és tudományos központok hálózatban működhessenek együtt és csatlakozhassanak a nemzetközi pályázatokhoz.
A hazai K+F+I-rendszer átalakításának indokaként Birkner Zoltán elmondta: a K+F-re az innovációs folyamat alapjaként tekintenek, ám az akkor értékes önmagában is, ha a társadalmi vagy a gazdasági jólét növelésének érdekében indul.
Az elnök hangsúlyozta, hogy
az idén 145 milliárd forint áll rendelkezésre a K+F+I-támogatásokban, ezen belül a napokban 53 milliárd forint keretösszegre nyílt meg négy pályázati lehetőség.
Ezek közül Birkner Zoltán kiemelte a piacvezérelt K+F+I-projektek támogatását, amely segíti a vállalatokat abban, hogy maguk vagy kutatóintézetekkel társulva tudományos vagy műszaki újdonságtartalommal bíró piacképes terméket, szolgáltatást hozzanak létre.
Egy teljesen új pályázatról is beszámolt.
"Szintén elérhető már a Kkv start innováció program, amely pályázatra kisvállalkozások jelentkezéseit várjuk, amelyek még soha nem pályáztak innovációs támogatásra. Kis összegű, néhány tíz millió forintos forrást nyerhetnek el, de reményeink szerint ez éppen elegendő a fejlesztésösztönzésre. Azt reméljük a konstrukciótól, hogy körülbelül ezer új partnert vonzhatunk az innovációs térbe" – mondta Birkner Zoltán, majd egy harmadik újdonságot is említett.
"Teljesen újragondoltuk a szabadalmi, a védjegy és az oltalmi témakört, és bizalmi alapú pályázatot hirdettünk meg: ha valaki szabadalmi eljárást szeretne indítani a piacképes ötlete védelmére, annak a kockázatát a magyar állam magára vállalja. Reményeink szerint ezzel a lehetőséggel bátrabban kezdenek fejlesztésbe a vállalatok" - mondta.