Megfordult a trend, vége az értékesítési idő évek óta tartó rövidülésének az Otthon Centrum legfrissebb adatai szerint. Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető elmondta,
a 2019-ben bekövetkezett lakáspiaci forgalomcsökkenés és a koronavírus miatt bevezetett tavaszi korlátozások együttes hatása érvényesült a változásokban.
A tavalyi adatokhoz képest a panellakások értékesítési ideje országos átlagban bő két és fél héttel (19 nappal) nőtt meg, miután az idén januártól májusig tartó időszakban már 88 nap (2,9 hónap) kellett az eladáshoz. A hagyományos tégla építésű társasházi lakások esetében is hasonlót tapasztaltak, nagyjából két héttel (14,8 nappal) hosszabb idővel számolhattak az eladók, így átlagosan 102 napot (3, 4 hónapot) kellett várniuk a szerződéskötésre.
Az összes ingatlantípus közül egyedül a családi házak úszták meg az értékesítési idő növekedését:
2020-ban átlagosan 163,2 napra volt szükség egy ilyen ingatlan eladásához, ami a tavalyihoz képest (172 nap) kilenc napos rövidülést jelent. Megjegyzendő, hogy még ez a szám is messze van a 2008-as szinttől, amikor majdnem két héttel rövidebb ideig volt a piacon egy családi ház (151 napig).
De nem csupán az értékesítési idő hossza, hanem az árak is változtak, igaz, nem drámai mértékben:
„A lakásértékesítések számának visszaesését egyelőre nem követte olyan drámai árváltozás, mint a 2008-as pénzügyi válság kitörésekor. A hiteltörlesztési moratórium bevezetésével elkerülhetővé vált a tömeges kényszerértékesítés, és úgy tűnik, a befektetők sem szívesen válnak meg lakásaiktól, amelyek értéke akár többszörösére nőtt az elmúlt évek alatt. Az ötéves áremelkedési trend viszont egyértelműen megtörni látszik: árakra inkább a stagnálás a jellemző, ami a kereslet és kínálat között kialakult egyensúlyra utal" – mondta az elemző.
Az alku tekintetében egységesebb a kép, megnőtt az árengedmény gyakorisága és mértéke is:
az alku százalékos aránya elérte az öt évvel ezelőtti szintet, és a kategóriák közötti különbség is a töredékére csökkent. Az idei év első öt hónapjának átlaga meghaladta a tavalyi évben mértet. Amíg 2007-ben egy családi ház irányárából átlagosan 5,3 százalékot engedett az eladó, addig az alku mértéke 2019-ben 8,6 százalék, idén pedig már 10,6 százalék volt átlagosan. A paneleknél a végső kedvezmény hasonló számsort mutat: 2,3 százalék 2007-ben, 4,4 százalék 2018-ban, 5,6 százalék 2019-ben és 8,4 százalék 2020-ban. A téglaépítésű társasházi lakások esetében az elérhető kedvezmény átlagos mértéke 2007-ben 3,5 százalék, 2019-ben 6,5 százalék, 2020-ban pedig már 9,1 százalék volt.
Természetesen nem egységes a kép az országban. A családi házak esetében a leggyorsabb átlagos értékesítési időt a főváros külső pesti kerületeiben mérték (87,9 nap). A leglassabban a vidéki kisvárosok családi házai keltek el (219,7 nap). A panelek között viszont pont a kisvárosokban pörgött leginkább a piac, ebben a szegmensben idén április-május hónapban bő egy hónap volt az átlagos értékesítési idő (37,7 nap). A másik végletet a fővárosi agglomeráció városainak lakótelepei jelentették, ahol átlagosan majdnem négyszer hosszabb ideig volt piacon egy lakás (138 napig). A téglaépítésű társasházi lakásoknál a második negyedéves adatok szerint a régióközpontok bizonyultak a legkapósabbak, ahol bő két hónap alatt elkeltek a lakások (63,4 nap), míg a kisebb településeken sokkal nagyobb türelemre volt szüksége az eladóknak (177,7 nap).
Az alku terén a legkedvezőtlenebb helyzetben idén a családi házaknál a külső pesti kerületekben és a vidéki régióközpontokban vannak a vevők,
az árengedmény átlaga itt a legkisebb (7,8-9,3 százalék), míg a középvárosokban ennek majdnem duplája is lehet a végső kedvezmény (14,5 százalék). A téglaépítésű társasházi lakásoknál szinte mindegy, hogy az ingatlan milyen településtípuson helyezkedik el, minimális az alkuátlagtól való eltérés (9,1 százalék). A paneleknél Budán és a fővárosi agglomerációban az átlagos árengedmény ennél kisebb (7,6 százalékos), míg a kisvárosokban jóval nagyobb mértékű (10,9 százalékos) kedvezményt tudtak érvényesíteni a vevők. - áll a közleményben.