Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az adóelkerülés csökkentésének előnyeként először a költségvetési bevételek növekedésére gondolhatunk, amelynek révén javul a költségvetési egyenleg, illetve változatlan egyenleg mellett mérsékelhetők az adókulcsok. A hatások azonban túlmutatnak ezen - emeli ki a Baksay Gergely - Szőke Katalin szerzőpáros.
Az adóelkerülés mérséklésével:
Az adók be nem fizetése gyakran együtt jár a munkavállalói jogok megsértésével is.
Nemzetgazdasági szempontból fontos az is, hogy az adóelkerülés torzítja a statisztikákat, amelyek a gazdaságpolitikai döntések megalapozásául szolgálnak.
Az adóelkerülés magas szintje a magyar gazdaság egyik jelentős strukturális problémája volt 2010 előtt. A magas adók mellett az adóhatóság ügyfélbarát és támogató megközelítésének hiánya is jelentősen hozzájárulhatott ahhoz, hogy az adóbeszedés hatékonysága alacsony volt.
A kieső költségvetési bevételek miatt az adókulcsokat magasan tartották, ami tovább ösztönözte az adóelkerülést, így ördögi kör alakult ki.
Az adóelkerülés csökkentése érdekében 2010 után tett intézkedések közül kiemelendő az online pénztárgépek bevezetése, mint első és nagy hatású intézkedés. A 2010 utáni adóhatósági intézkedések főként az eltitkolt vállalati bevételekre irányultak, hiszen ezen tevékenység visszaszorítása maga után vonja a szürke- és a feketefoglalkoztatás visszaszorulását is.
A hatóságok célja az online pénztárgépek bevezetésével a számla nélküli eladások visszaszorítása, illetve az adóhatóság ellenőrzési és kiválasztási folyamatának támogatása volt.
Az intézkedés eredményeképpen, az első hullámban nagyjából 100 ezer cég közel 200 ezer online pénztárgépet helyezett üzembe. A vállalatok 70 százaléka egy online pénztárgépet vásárolt, de több mint négyezer olyan cég volt, amelyik ötnél több kasszát cserélt le. Az online pénztárgépekben regisztrált forgalom 83 százaléka a kiskereskedelemhez vagy a vendéglátóiparhoz (szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás) köthető. Az első hullám sikerei alapján az az online pénztárgépek kötelező használatát 2017. január 1-től kiterjesztették a taxis személyszállítási, gépjárműalkatrész-kiskereskedelmi, javítási ágazatokra és további szolgáltatói tevékenységekre is.
Az online pénztárgépek bevezetésén túl az adóelkerülés visszaszorítását segítette később több más intézkedés is.
Az áfa esetében jelentkező adóelkerülés leggyakoribb mérőszáma az áfarés, aminek mértéke hazánkban az intézkedések eredményeképp 2013-2018 között az EU-s átlag alá, 12 százalékponttal csökkent.
Ez a mutató a gazdasági folyamatok alapján elméletileg fennálló áfakötelezettség és a ténylegesen beszedett áfabevétel különbsége. Az Európai Bizottság jelentéséből kiderül, hogy
Magyarország az uniós országok közül a harmadik legnagyobb mértékű gazdaságfehéredést érte el, köszönhetően a 2010 utáni adópolitikai reformoknak.
2018 végére Magyarországon 9 százalékra csökkent az áfarés mértéke az Európai Bizottság előzetes becslése szerint, mellyel a magyar mutató értéke 3 százalékponttal kedvezőbb az uniós átlagnál, és 5 százalékponttal a visegrádi országok átlagánál.
Az áfa elkerülésének másik mérőszáma az effektív áfakulcs, ami szintén a bevételek emelkedését jelzi. Az effektív áfakulcs azt mutatja meg, hogy a ténylegesen beszedett áfa hogyan viszonyul az elméletileg elérhető adóalaphoz. A mutató akkor emelkedik, ha nő a hivatalos áfakulcs, illetve ha az adóbeszedés hatékonysága valamilyen intézkedés hatására javul.
A mutató 2013 és 2015 közötti számottevő emelkedése az áfakulcs változtatása nélkül következett be, tehát alapvetően az online pénztárgépek bevezetéséhez köthető.
Az effektív kulcs enyhén csökkent 2016-2017-ben az áfa célzott – új ingatlanra, néhány alapvető élelmiszerre és szolgáltatásra vonatkozó – csökkentésének következményeképp. 2018-ban az effektív áfakulcs ismételt emelkedésének hátterében az Online Számla rendszer bevezetése áll, a jogszabály 2018. július 1-jétől tette kötelezővé az online adatszolgáltatást a legalább 100 ezer forint áthárított áfát tartalmazó, belföldi adóalanyok közötti ügyletekről kiállított számlákról.
A makrogazdasági számokon túl egy cégszintű vizsgálat is igazolja az online pénztárgépek bevezetésének hatékonyságát. Az MNB, a KSH és a PM kutatóinak számítása szerint az online pénztárgépek bevezetése növelte a bejelentett forgalmat a vizsgált körben,
azaz érdemi fehéredést eredményezett az üzemanyag-forgalom nélkül számított kiskereskedelmi, illetve a vendéglátóipari szektorban.
A hatás általában erősebb a vendéglátóipari szektorban, mint a kiskereskedelemben, illetve a kisebb vállalkozások körében jelentősebb, mint a nagyobb cégek esetében.
Számszerűsítve:
Az online pénztárgépek pozitív hatása a jövőben is folytatódhat, hiszen az április 16-ai Kormányinfón tett bejelentés alapján az online kasszát használó kereskedők 2021. január 1-jétől kötelesek biztosítani az elektronikus fizetés lehetőségét, mellyel lehetőség nyílik az azonnali fizetés még széleskörűbb használatára.
A cikk a tanulmány szerkesztett változata, az teljes terjedelmében ide kattintva érhető el.
