Az úgynevezett ultraalacsony károsanyag-kibocsátású járművek (ULEV) közel 7 százalékát tették ki az újautó-regisztrációknak Nagy-Britanniában, az idei év első negyedévében, ami komoly növekedést jelent, ha azt nézzük, hogy 2018 és 2019 azonos időszakában ez az arány még csupán 2 százalék volt – írja a Mining.com.
Az ULEV kategóriába elsősorban az elektromos autók, a hibridek, valamint a hidrogén üzemanyagcellákkal működő járművek tartoznak,
melyekből eddig 280 000 ezer darabot helyeztek üzembe Nagy-Britanniában, szemben a három évvel ezelőtt mért 100 000 alatti számmal
– derül ki a brit Közlekedési Minisztérium június végén közzétett adataiból.
A növekedés jelentős részben az állami támogatásoknak köszönhető, és tavaly az elektromos autók először már maguk mögé utasították a hibrideket a szigetországban. Ez pedig arra utal, hogy a következő néhány évben még tovább, és igen lendületesen, terjednek majd az elektromos járművek Nagy-Britanniában.
Az ultraalacsony kibocsátású újautók regisztrációja egyébként 30-40 százalékos évesített növekedést mutat, összevetve a teljes autópiacon mért 1-2 százalékos növekedéssel – ami szintén arra utal, hogy az elektromos járművek piaci részesedése rohamosan bővül.
Az új technológiát működtető termékek és szolgáltatások általában egy sajátos, úgynevezett S-alakú görbe szerint terjednek a társadalmakban. Ez azt jelenti, hogy kezdetben csupán igen kevesek számára elérhető a termék, majd hirtelen és gyorsan elkezd elterjedni a fogyasztók széles körében. Végül aztán a piac egyre inkább telítődik, ami folyamatosan lassítja a terjedés ütemét.
Ha ezt rávetítjük a brit elektromos autó piacra, akkor az látszik, hogy amennyiben az ULEV-ek az S-alakú görbe logikája szerint terjednek el a brit fogyasztók körében,
akkor 2027-re már az új regisztrációk 25 százalékát adhatják, majd ez az arány 2031-re fölmehet 50 százalékra, 2035-re pedig 75 százalékra.
Ez egyébként megfelelne a kormány elképzeléseinek, mivel a hivatalos tervek szerint 2030-ra 50 és 70 százalék közé tervezi a kormány az elektromos járművek arányát az újautó-eladásokban. Emellett a hosszabb távú terv szerint 2040-ben már tilos lenne benzines és dízeles autókat forgalmazni az országban. Az elemzők szerint a jelenlegi trendek alapján ez a terv kivitelezhetőnek tűnik, és csupán szerény mértékű állami ösztönző beavatkozást igényel majd.
Mindez nem jelenti azt, hogy Nagy-Britannia olajfogyasztása lenullázódna, azonban a szigetország, globális összevetésben, relatíve kis fogyasztónak számít – a globális részesedése mindössze 1,5 százalékos a fogyasztói piacon. De még ha Európa gazdagabb országaiban is hasonló léptékű lesz az elektromos autók előretörése, akkor is komoly kérdés lesz a következő években, hogy milyen változások mennek végbe az olyan, világszinten is hatalmas piacokon, mint az Egyesült Államok, Kína vagy India.
A jelenlegi trendek alapján az látszik, hogy Kínában hasonló léptékű átállás mehet végbe, mint Nagy-Britanniában. A kínai kormány ugyanis nemzeti prioritásként kezeli az elektromos autók gyártását, illetve a szennyező járművek kiszorítását a piacról.
Az Egyesült Államokban a helyzet már sokkal bizonytalanabb. Az USA-ban ugyanis a hatalmas hazai olajkitermelés mellett az átállással kapcsolatos politikai viták is nehezítik egy egyértelmű terv kialakítását.
India viszont hasonló utat járhat be, mint Kína.
A kínai és indiai átállást egyébként egyaránt az fűtheti, hogy mindkét ország jelentősen támaszkodik az olajimportra, vagyis nemzetgazdasági szempontból is előnyös lehet az elektromos járművekre való áttérés a következő évtizedben.
Ezzel párhuzamosan az OPEC hivatalos véleménye szerint az elektromos járművek várhatóan 2025-ig még nem fognak érdemi hatást gyakorolni a globális olajfogyasztásra és a nemzetközi árfolyamokra. A 2026-2030 közötti időszakban még csekély, de már érezhető hatást gyakorolhatnak az elektromos járművek, majd az igazán mély átalakulást a 2031-2040 közti időszak hozhatja el.