Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
2010. június 29-én Elon Musk, a Tesla alapító-vezérigazgatója izgatottan várta, hogy cégének bemutatkozása hogyan sikerül a New York-i tőzsdén. Ez a várakozás akkor egyáltalán nem volt tét nélküli.
Akkoriban a Tesla jövője még erősen bizonytalan volt, a vállalat gyakorlatilag égette a pénzt, tőkeinjekciók és állami kölcsönöknek volt köszönhető, hogy a jelentősen veszteséges, gazdasági válság által sújtott 2008-as (82,8 millió dollár mínusz) és 2009-es év (55,7 millió dollár mínusz) nem az út végét jelentette a cég számára.
A Tesla 2003-as alapítása óta 2010-ig 300 millió dollár veszteséget termelt.
A veszteséges évek miatt a Tesla tőkehiányban szenvedett, így elsőre logikusnak tűnt tőzsdére lépni. Azonban miért fektetett volna akkoriban bárki is egy olyan cégbe, amely még egy fillér profitot nem termelt addigi fennállása során?
A válasz: kaptak egy ígéretet attól az embertől, aki korábban már felépítette a PayPal-rendszert, jelen volt az űrkutatás területén, és a XXI. század egyik legnagyobb pénzügyi befektetőjeként tartják számon.
Musk vállalta, hogy megreformálja az elektromos autózáson keresztül a hétköznapi közlekedést is.
Tervét 2006-ban így foglalta össze:
Építeni kell egy sportkocsit. Az abból befolyt pénzből építeni kell egy megengedhető áru autót. Ha ez megvan, akkor egy még olcsóbb autót kell gyártani. Ezek mellett el kell érni, hogy az autógyártás folyamatának is a lehető legalacsonyabb legyen a környezetre gyakorolt hatása.
Az ígéret előremutató volt, azonban a várva várt autó döcögve készült el. A Tesla Roadstert 2008-ban mutatták be, 31 országban
összesen 2500 darabot sikerült értékesíteni a világ első sorozatgyártott, 100 százalékban elektromos, lítium-ion akkumulátor hajtású autójából.
A kocsi ára 109 ezer dollár volt.
Bár az autó jól sikerült, a 2500 darabból származó bevétel nem hozta azt a szintet, ami elegendő lett volna a következő lépéshez. Itt térünk vissza 2010 júniusához.
Az olcsóbb Model S fejlesztésének a közepén járt a cég, amelyben olyan piaci szereplők láttak fantáziát, mint a Daimler vagy a Toyota.
Musk tervei igencsak merészek voltak:
évi 20 ezer darab 49 500 dolláros Model S eladását tervezte.
A befektetők hittek neki, a nyilvános részvénykibocsátás (IPO) jól sikerült: az elemzők 14-16 dollár közé várták az árfolyamot, végül az első napon 17 dolláron nyitott a Tesla,
míg a záróárfolyam 23,89 dollár volt.
Ez azt jelentette akkor, hogy a Tesla egyetlen nap alatt 226,1 millió dollárt keresett, ugyanis a részvények 41 százalékkal drágultak.
Ez különösen figyelemre méltó annak tükrében, hogy aznap a Nasdaq 3,85 százalékot, a Dow Jones pedig 2,65 százalékot esett.
A Tesla volt az első amerikai autóipari cég, amely a tőzsdére lépett a Ford 1956-os tőzsdei bemutatkozása után.
Elon Musk ekkor úgy nyilatkozott, hogy
nekünk vannak a legokosabb befektetőink.
Musk azt is mondta, hogy bár a Daimler és a Toyota is vásárolt egy-egy kisebb szeletet a cégből, továbbra is cél a függetlenség, illetve ilyen bővülési pálya mellett irreális elvárás, hogy a cég profit termeljen.
A részvény árfolyama bár a nyitónapon nagyon jól teljesített, nem mondhatni, hogy utána gyorsan megindult volna felfelé. Az IPO után több mint egy évvel, 2011 októberében mutatták be a várva-várt Model S-t, akkor a részvény árfolyama még csak 25 dollár volt.
Az események valamelyest felgyorsultak 2012-ben, amikor a Model X bemutatója is megtörtént, ekkor már 32 dollár volt egy Tesla-részvény.
2013-ban a Motor Trend az év autójának választja a Tesla Model S-t.
Azonban az igazi ugrást az árfolyamban nem egy konkrét modell eredményezte, hanem egy, az autókkal párhuzamosan fejlesztett technológia. 2014-re már olyan szintre lépett az önvezető technológia, hogy az a 100 százalékban elektromos hajtáslánc és a már valóban lakosságilag elérhető olcsó modell ígéretével együtt
257 dollárig lökte a Tesla árfolyamát.
Érdekesség, hogy ekkor kapja meg a Model S az Insane és a Ludicrous módot, amivel a jármű a világ leggyorsabb sportautóit is képes volt legyorsulni.
Kisebb bicsaklás következett be, amikor kiszállították az első Model X autókat, 246 dollár volt az árfolyam 2015 szeptemberében.
Ez a csökkenés nem állt meg, 2016 márciusában
a Model 3 gyártásával kapcsolatos aggodalmak 229 dollárra húzták vissza az árfolyamot.
Bár a termelés döcögősen, a becsült kapacitás töredékével, de beindult egy évvel később, és ennyi elég volt ahhoz, hogy 2017 júliusában 335 dolláron jegyezzék a cég papírjait. Ekkor kézbesítették az első olcsó Teslát, a már említett Model 3-at, igaz az alapmodell 2019-től vált széles körben elérhetővé.
Nem vert akkora hullámokat, amekkorára számítani lehetett, a Tesla kamionja, a Semi, bejelentésekor, 2017 novemberében 315 dollár volt egy Tesla-részvény.
Az árfolyam ebben az évben szépen kapaszkodott a 400 dollár felé, de 2018 szeptemberében Elon Musk egy rádiós műsorban marihuánát szívott,
így az értékpapír beszakadt 263,24 dollára.
2019 januárjában a Tesla gyárat kezdett építeni a Kínában, ekkor 334,96 dollára kúszott fel az árfolyam.
A Tesla 2019 márciusában újabb autót mutatott be: a Model Y kedvezőtlen fogadtatása miatt 275 dollárra esett az árfolyam.
2019 novemberében óriási bukás volt a Cybertruck bemutatója, amelynek "golyóálló" ablakát a bemutatón sikerült bezúzni,
ennek ellenére az árfolyam 354,83 dollárra emelkedett.
2020 januárjában forgalomba áll az első Model Y Sanghajban, az árfolyam kilő, 469 dolláron jegyzik a cég papírjait.
Az igazán érdekes jelenség ezután kezdődött: különösebb indok nélkül a Tesla-részvények a 2020-ban száguldanak,
olyannyira, hogy azok mára átlépték az 1000 dolláros határt.
A növekedés oka elsősorban a kínai gyár termelése, amely olyan ütemben készíti az autókat, ahogy azt eredetileg az Egyesült Államokban tervezték. Emellett a cég ígéretet tett a kamion, azaz a Semi, és a Cybertruck leszállítására is, tömeggyártásra 2021-től lehet számítani. Emellett jelentős fejlesztések várhatóak az önvezető technológia terén is.
Jó hír volt továbbá, hogy 2020 márciusában eladták a félmilliomodik Model 3-at is,
ezzel a modell a legnagyobb példányszámban értékesített teljesen elektromos autó lett.
Szóval azok ellenére, hogy a több hétre leállt a termelés Kalifornia államban a koronavírus miatt,
csak idén 140 százalékkal drágultak a Tesla részvényei.
Ugyan 2020 februárjában már 900 dollár fölött zárt a részvény, de a Kínában elterjedő koronavírus átmenetileg felére visszanyomta az árfolyamot, de innen is sikerült az 1000 dolláros szintet átvinni.
Ez elképesztő teljesítmény ahhoz képest, hogy a Teslának nyereséges éve összességében még mindig nem volt, igaz az árfolyamot megnyomta az is,
hogy három egymást követő negyedévben végre pozitívban zárt a vállalat.
Emiatt izgatottak a befektetők is, akik nagyon várják a júliusban esedékes második negyedévre vonatkozó jelentést:
Ha a Tesla ismét profitot termel három hónap alatt, teljesül az S&P 500-as csomagba kerülés feltétele. Musk ezzel kapcsolatban június 29-én azt közölte, hogy optimista, hogy elkerülik a veszteséges második negyedévet.
Az S&P 500-ba való bekerülés további lökést adhat az árfolyamnak elemzők szerint.
Összefoglalva kijelenthető, hogy a Tesla tízéves tőzsdei pályafutása alatt
a részvény árfolyama 4125 százalékkal emelkedett.
(Szerk.: Az adat a 2010. június 29-i 23,89 dolláros záróárfolyamot a 2020. június 29-i 1009,35 záróárfolyammal veti össze)
A részvények szárnyalásának köszönhetően a Tesla kapitalizációja ma már 187 milliárd dollár, ezzel többet ér, mint a legnagyobb autógyár, azaz a Toyota,
és magasabb az értéke, mint a General Motors, Ford, Fiat-Chrysler hármasnak összesen.
Bár a Tesla még a többi autógyártóhoz képest nem sok járművet adott el, a részvényesek úgy látják, hogy pár éven belül monopol-közeli helyzetbe kerülhet a gyár az elektromos autók területén.
Az kijelenthető, hogy amióta a Tesla a tőzsdére lépett, más cég árfolyama nem ugrott ekkorát. Azonban az S&P 500-as csomag legjobban teljesítő cége a Netflix volt a 2010-es években,
amely egy évtized alatt (2010. januárja és 2019. decembere között) 4181 százalékkal növekedett.
A Tesla tehát fél év előnyt adott a Netflixnek, amely a Tesla IPO-ja óta "csak" 2657 százalékot nőtt.
Ahogy a fenti ábrából is látszik, a Tesla magasan kiemelkedik a mezőnyből, és messze sikerült felülmúlni olyan techóriások sztárrészvényeit, mint a Netflix, az Amazon vagy az Apple, nem beszélve más autógyártók részvényeiről.
Források: Bloomberg, CNBC, Barrons, Financial Post, Business Insider, Wired, Tech Crunch
