Jóval többen keresték a hazai agrártermékeket a járvány idején

A tartós és a friss élelmiszerek forgalma nagyot nőtt, és egyre többen keresték a hazai termékeket a karantén idején, illetve a járványt megelőző felvásárlási pánik során – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakosztályának szakmai fórumán.

Március 11-én hirdették ki a veszélyhelyzet, de a felvásárlási láz az élelmiszerek és agrártermékek esetében már azt megelőzően jelentkezett. Február végén, a 9. és 10. naptári héten már komoly felvásárlás indult el. Ez egy olyan sokkot eredményezett a kereskedelem szereplőinek, amire nem voltak felkészülve – idézi a Növekedés.hu Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkárának az MKT rendezvényén elhangzott gondolatait. Mint elmondta: nagyon sok kutatást végeztek az elmúlt időszakban, ezeknek a részleteit osztotta meg az előadás során.

Duplájára, sőt triplájára emelkedett a forgalom bizonyos élelmiszerek tekintetében.

Ahogy bezártak az éttermek, és mindenki elkezdett otthon főzni, a tartós élelmiszerek mellett a friss élelmiszerek forgalma is nagyon nagyot nőtt – tette hozzá.

Illusztráció Fotó: Szabó Gábor - Origo

Az emberek ritkábban jártak vásárolni, ha tehették, a közeli, kisebb üzleteket keresték fel vásárlás céljából. Látszott, hogy az élelmiszer-kereskedelem dübörög, de nagyon sok olyan termékcsoport volt, aminek a forgalma viszont töredékére zuhant: mivel a vevők célirányosan vásároltak, az impulzustermékek megsínylették ezt az időszakot, legyen az bármilyen édesség, rágcsálnivaló, de még az alkoholos italok is – hangsúlyozta.

A vásárlói szokások változásával kapcsolatban Neubauer Katalin elmondta, megfigyelhető volt, hogy a csomagolt élelmiszerek irányába vonult a kereslet, fontos szempont volt, hogy az élelmiszerek tartósabbak legyenek.

Hatalmas erénye volt ennek az időszaknak, hogy egyre többen keresték a hazai termékeket.

Nagyon bízunk benne, hogy a második hullám már felkészültebben ér minket, a tanulságokat levontuk" – fogalmazott.

Nagyon sok olyan tényező befolyásolta mind a vásárlói szokásokat, mind pedig a különböző áruházláncoknak és kereskedőknek a magatartását, amit nem lehetett előre látni – mondta a szakmai fórumon Cseszlai István, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara stratégiai és vidékfejlesztési igazgatója.

Illusztráció Forrás: Auchan

Az első feladat, amit a kamaránál márciusban kitűztek maguk elé, hogy az áruszállításnak a folytonosságát tudják biztosítani. Ezután arra kezdtek koncentrálni, hogy egyrészt a magyar termékek eljuthassanak a polcokra, másrészt, hogy elkezdjék lassítani azt a pánikvásárlási folyamatot, amit akkoriban lehetett tapasztalni.

Ha megnézzük a legfontosabb alapvető élelmiszereknek a listáját, akkor azt látjuk, hogy Magyarország ezen termékekből körülbelül 100-120 százalékos szinten önellátó. Nettó exportőrök vagyunk"

– hangsúlyozta Cseszlai István. Alapvetően nagyon extrém körülményeknek kell közre játszania abban, hogy itt hiány lépjen fel ezekből a termékekből. Amikor valaki azt látta a boltban, hogy nincsen liszt a polcon, az nem azért volt, mert elfogyott a liszt, hanem át kellett állítani a logisztikai láncokat, az áruházaknak a készletezését arra, hogy a megnövekedett keresletet ki tudják szolgálni, és erre kellett egy pár napos időszak.

Érdekességként megemlítette, hogy voltak például olyan gépsorok Magyarországon, amik bár alkalmasak lettek volna arra, hogy több húskészítményt állítsanak elő a megnövekedett igények kiszolgálására, de ezeket a gépeket át kellett állítani, és erre olyan olasz szakemberre volt szükség, aki a lezárások miatt nem tudott beutazni.