Bulgária szívében, a Tundzsa folyó völgyében fekvő Tarnicheni falvacska körüli mezőket minden év késő tavaszán - festői tájat idézve - lilává festi a levendula.
Valakinek ki kellett töltenie a rést
- mondja Filip Lisszicsarov, az Enio Bonchev illóolaj-lepárló helyi tulajdonosa, arra célozva, hogy a francia levendulatermelés egy bakteriális fertőzés miatt nagy veszteségeket szenvedett az elmúlt évtizedben.
Bulgária levendulatermesztési hagyománya egészen a 20. század elejéig nyúlik vissza. Lisszicsarov az 1992-es privatizáció során kapta vissza az üzemet, amit a családja 1909-ben alapított.
"Bulgária volt a legnagyobb levendulatermelő az 1970-80-as években" - teszi hozzá Nyikolaj Valkanov, egy nonprofit bolgár mezőgazdasági kutatócsoport, az InteliAgro vezérigazgatója.
Bulgária 2012-ben szerezte vissza az első helyet Franciaországtól, ekkor levendula ültetvényei már 180 négyzetkilométernyi területet tettek ki, szemben a tíz évvel korábbi, kevesebb mint 30 négyzetkilométernyi területtel.
Bulgária fő előnye az olcsó munkaerő, a jó éghajlat és a levendula termesztésének hosszú idők óta tartó hagyománya
- mondja Krisztof Glowacki, egy gazdasági kutatóközpont közgazdásza.
Az Európai Unió adatai szerint Bulgáriában a legalacsonyabbak az élő munkaerő-költségek az unióban, óránként 6 eurót (mintegy 2000 forintot) kitéve, a franciaországi 36,60 euróval (mintegy 12.600 forinttal) szemben. Glowacki szerint
ez is hozzájárul ahhoz, hogy a bolgár levendulaolaj a francia árának kevesebb, mint a felébe kerül.
Mivel a francia termelés vissza is esett, az olcsóbb bolgár olaj mindenképpen vonzóbb lett a vásárlók számára, akik közé a nagy kozmetikai cégek is beletartoznak.
"Levendula termelésünk 99 százalékát exportáljuk. Bulgáriában ugyanis még mindig nem annyira fejlett a kozmetikai ipar, amely ezt az illóolajat nyersanyagként fel tudná használni" - mondja Lisszicsarov.
Az Egyesült Államok a levendulaolaj legnagyobb fogyasztója a világon, de Bulgária fő vásárlói európai országok, köztük Németország, Franciaország és Ausztria.
A levendula termesztéséhez mediterrán éghajlatra van szükség, néhány fajta azonban sikeresen termeszthető olyan országokban is, mint például az Egyesült Királyság, ahol egyébként idén hirtelen meg is növekedett az angol levendulaolaj értékesítése.
Bár a munkaerővel kapcsolatos költségek szerepet játszanak a levendulaolaj árában,
az ára végső soron annak minőségére vezethető vissza.
Ezért sokan azt mondják, hogy a francia olaj marad a legjobb továbbra is.
Alain Aubanel, a francia illóolajok szakmaközi bizottságának elnöke, egyben egy helyi lepárló üzem tulajdonosa azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy az elmúlt években újra növekvő franciaországi levendula termelés fókuszában a minőség áll.
"Az igaz, hogy az árak tekintetében nem tudunk versenyezni" - mondja az elnök. Mindazonáltal a minőség, a know-how, a nyomonkövethetőség és a talajhoz igazodó fajták termesztése szempontjából fontos ütőkártyáink vannak,éppúgy, mint a bor esetében.
A Franciaországban használt fajták nem ugyanazok, mint Bulgáriában, nem ugyanaz az éghajlat, és a gyártási folyamat is teljesen más."
Ez pedig fontos sok vásárló számára.
"A levendula termékek iránti kereslet függ az aromaterápiák iránti kereslettől és a gyógyászati ipar érdeklődésétől is" - mondja Glowacki. Emellett úgy gondolja, hogy a bérek növekvő tendenciája miatt Bulgáriában fokozatosan egyre kevésbé lesz jövedelmező a levendula termesztése. Hosszabb távon további kockázatnak számít az éghajlatváltozás is, mivel a levendula érzékeny növény.
Ennek ellenére a közgazdász szerint az ágazat társadalmi jelentősége jelenleg sokkal nagyobb a hosszú távú éghajlati aggodalmakhoz képest, mivel jövedelemszerzési lehetőséget kínál a kevésbé fejlett régiókban.
Forrás: BBC.com