Évek károsanyag-kibocsátásának mondhatnánk búcsút a klímabarát klímákkal

Multiple air conditioners hang on the outside of a building in Hong Kong on February 11, 2012. As Hong Kong steams into summer in a couple of months, millions of air conditioners will kick in to cool the sweltering city, ensuring that the future will be even hotter. Scientists claimed in 2010 that Hong Kong will have almost no winter by the end of the century as the electricity guzzlers help heat up the city. AFP PHOTO / Antony DICKSON

A következő néhány évtizedben akár nyolc év károsanyag-kibocsátását is megtakaríthatná a világ, ha a különféle hűtési megoldásoknál előtérbe kerülnek az újabb technológiai megoldások - áll az ENSZ Környezetvédelmi Programja (Unep) és a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jegyezte, nemrégiben publikált tanulmányban. Ehhez a most használt anyagok háttérbe szorítására és a berendezések hatékonyságának növelésére van szükség.

A következő négy évtizedben, akár az üvegházhatású gázok kibocsátásának nyolc éves mennyiségét is vissza lehetne vágni az emisszióból akkor, ha szigorúbb iparági standardok vonatkozának a forgalomba kerülő hűtő berendezésekre, elsősorban a légkondicionálókra, összegzi a tanulmány egyik fő megállapítását a Guardian.

Illusztráció Forrás: AFP/Tobias Schwarz

Ez számokban kifejezve azt jelenti, hogy a különféle, hűtésre gyártott eszközökre nézve, 2060-ig 210-460 gigatonnának megfelelő mennyiséggel (itt: milliárd tonnának felel meg) csökkenne a karbonkibocsátás, függően attól, hogy milyen egyéb, emisszió-csökkentő megoldások terjednek el ezzel párhuzamosan a világon.

Ez 4-8 éves időtartamra számított károsanyag-kibocsátással, pontosabban annak elmaradásával lenne egyenértékű.

Ez jelentős előrelépés lenne a Montréali jegyzőkönyv néven ismert, nemzetközi megállapodás teljesítésében, mely az ózonréteget roncsoló, halogénezett szénhidrogének kibocsátásának csökkentését célozza. Ahogy az IEA-Unep-tanulmány emlékeztet rá, ennek a megállapodásnak fontos felülvizsgálata zajlott le 2016-ban, egy ruandai konferencián. A Kigaliban akkor lezajlott találkozón, megállapodás született a légkondicionálókban és hűtőszekrényekben használt hidrofluorkarbon (HFC) üvegházhatású gázok korlátozásáról. Ha ez teljesül, akkor a HFC-felhasználás visszafogásával 0,4 Celsius fokkal csökkenthető lenne a globális felmelegedés 2100-ig.

Maradva a számoknál, a mostani jelentésből egyértelművé válik, hogy nagyon komoly, de a szakértők szerint, teljesíthető feladatról van szó.

Illusztráció Forrás: AFP/Antony Dickson

Az IEA úgy becsüli, hogy világszerte nagyjából 3,6 milliárd hűtőberendezés működik, melyek száma elképesztő ütemben, másodpercenként akár 10 új egység üzembe helyezésével is bővülhet.

A Birminghami Egyetem 2018-ban kiadott számítása szerint, ha mindenki, akinek ilyenre szüksége van, használatba vesz valamilyen, hűtési céllal üzembe helyezett egységet, akkor azok száma, 2050-re 14 milliárdra nő globálisan.

A szervezet definíciója szerint "hűtőberendezésnek" tekintenek minden olyan mesterséges, az emberi tevékenységhez kötött megoldást illetve technológiát, ami

• elviselhetőbbé teszi a környezeti hőmérsékletet az ember számára;
• bizonyos termékek (gyógyszerek, élelmiszer stb.) minőségének megőrzését szolgálja;
• valamilyen, gazdasági jellegű tevékenységhez kötődik, kezdve a számítógépes adatközpontok hűtésétől a bányászaton át az élelmiszeripari termeléséig bezárólag.

Az IEA azt is megadja, hogy a fenntartható hűtés az, amelynek nincs káros környezeti hatása, és a vonatkozó klímavédelmi megállapodásokkal összhangban - párizsi egyezmény, az említett Montráli protokoll - járul hozzá a kapcsolódó társadalmi, gazdasági és egészségügyi célok teljesüléséhez.

A jelentés szerint a mostani techonlógiai megoldásokkal ezekről a célokról le kell mondania az emberiségnek. A légkondicionáló berendezéseknél előszerettel alkalmazott HFC-k erős üvegházhatású anyagoknak számítanak.

Ha nem történik érdemi változás a vonatkozó irányelvekben, akkor a légkondicionálókhoz és a hűtőkhez kapcsolódó közvetlen és közvetett, károsanyag-kibocsátásban jelentős növekedés áll be: 2050-re ennek mennyisége a 2017-es szint 90 százalékával is nőhet. Ez súlyosbíthatja a klímaváltozás mértékét, hiszen emellett a klasszikus szén-dioxid kibocsátás is tovább terheli a kílmát, más iparágakból vagy épp a tömegközlekedésből.

S hogy mit javasolnak a tanulmány készítői a kevésbé környezetszennyező hűtés érdekében?

A szakértők több területen is ajánlásokat tesznek a döntéshozók számára.

Illusztráció Forrás: Getty Images/iStockphoto/www.peopleimages.com/Yuri Arcurs

A már említett, a kílma- és hűtőberendezések gyártási szabályainak újragondolása mellett, az IEA munkatársai szerint törekedni kell a már rendelkezésre álló, hatékonyabb technológiák elterjesztésére, sőt, akár pénzügyi programokkal való támogatására is.

Kiemelik azt is, hogy mivel a hűtés alapvetően egy nagyon energiaigényes feladat, ezért azt is meg kell oldani, hogy a berendezéseknek az energiát környezetbarát forrás szolgáltassa. Ilyen lehet például a még viszonylag csekély mértékben használt termálenergia, valamint annak tárolása.

Hangsúlyozzák azt is, széles körben kellene elfogadni a nemzetközi standardokat az energiahatékonyságra vonatkozóan, mind a gyártói, mind a felhasználói oldalon, a vonatkozó irányelveket pedig minél több országnak adaptálnia kellene. De a várostervezésnek éppúgy szánnak feladatokat a hűtési igény csökkentése kapcsán, mint az épületeknél alkalmazott technológiáknak.

Az egyik legérdekesebb megállapításuk pedig az, hogy a fenntarthatóbb hűtéssel csökkenne az élelmiszerpazarlás mértéke, valamint a hűtésből származó károsanyag-kibocsátás is.

Inger Andersen, az Unep ügyvezető igazgatója azt mondja, a klímabarát hűtés segít megvédeni a természeti környezetet, és csökkenti a jövőbeni világjárványok kitörésének kockázatát, amellett, hogy általa visszafogható a karbonkibocsátás.

Dr. Fatih Birol, az IEA ügyvezetője pedig a jelentés kapcsán kifejtette: a Covid-19 járvány soha nem láttot, egyedi esélyt kínál a kormányoknak arra, hogy felgyorsítsák a hatékony, a klímabarát hűtést célul kitűző programjaik megvalósítását.