Számos vélekedés forog a balkezességről, illetve a balkezes emberekről a társadalomban. Sokan például úgy vélik, a balkezes emberek általában tehetségesebbek másoknál bizonyos dolgokban, ennek kivetülését pedig az alkotás, a művészetek világában találják meg. A balkezesség biológiai magyarázata szerint ugyanis náluk a jobb agyfélteke használata a meghatározó, és ez a művészek körében sokkal gyakoribb eset. De a balkezeseket gyakran azért is különlegesebbnek tartják, mert sokáig a bal kéz domináns kézként való használata nemkívánatosnak számított: széles körben ismert tény, hogy még néhány évtizeddel ezelőtt is alkalmazott pedagógiai gyakorlat volt az, hogy a bal kézzel írni tanuló kisdiákokat szigorú büntetéssel próbálták átterelni jobb kezük használatára.
Ugyanakkor a balkezesek száma jóval kisebb, mint a jobb kezeseké. Emiatt és a korábbi, irányukba bizonyos helyzetekben kifejtett elutasítás miatt, szintén a különlegesség, érzékenység, a szokottól eltérő gondolkodási sémák használatának képzete tapadt a balkezességhez. De voltak korábban olyan nézetek is, amik szerint a balkezesség valamiféle fogyatékosságot jelent az egyén számára.
Mások pedig azt is gondolták: a balkezesek hátrányból indulnak a hétköznapokban, mivel a világ mind technológiai, mind kulturális értelemben a jobbkezesek számára van berendezve.
Ezért bár lehet, hogy vannak kiemelkedő képességeik, nehezebb azokat érvényesíteni akkor, ha folyton egy jobbkezes környezethez kell igazodniuk.
Közelebbről vizsgálva a kérdést azonban hamar nyilvánvalóvá válik, hogy a jelenségről még mindig igen sok leegyszerűsítés vagy általánosítás él a köztudatban. Többek között épp azt nehéz megmondani, hány balkezes él a társadalomban, és arról sincs konszenzus, hogy a balkezesek tehetségének megkülönböztetése valóban indokolt-e oly mértékben, ahogy az néha történik.
Mert az, hogy ki számít balkezesnek, megállapodás kérdése - hívja fel a figyelmet egy, a közelmúltban egy rangos amerikai tudományos folyóiratban publikált tanulmány. Ennek szerzői korábbi tanulmányok százainak elemzését vonták össze egyetlen elemzésbe (úgynevezett metaanalízist végeztek).
Eredményeik szerint korántsem mindegy, kit tartunk balkezesnek.
Azt, aki a legtöbb finommozgást a bal kezével csinálja? Vagy a szűk keresztmetszetet a bal kézzel írók tábora jelenti, akik közül viszont sokan minden mást jobb kézzel végeznek? Mi a helyzet azokkal, akik mindkét kezüket egyformán használják, akár írásra is?
Bárhogy is,
a kutatók értékelése szerint a teljes népesség 9-18 százaléka tekinthető balkezesnek, függően attól, mit értünk alatta.
Azt is hozzátették: mivel a balkezesség megítélése most is jelentősen eltérő a különböző kulturális hátterű országokban, nagyon nehéz megmondani a pontos számot. Világviszonylatban minden bizonnyal több millióra tehető a "rejtőzködő" balkezesek száma.
A mindkét kezüket egyformán használók arányát a kutatók további 9 százalékra teszik a népességen belül.
A Statista grafikonja azt is megmutatja, melyik országban vannak jelen a balkezesek a legnagyobb arányban néhány kiválaszott országban. A 2009-től napjainkig származó adatokból készített összeállításból látható, hogy az imént közölt arányszám nagyjából középértéke szerint élnek balkezesek néhány fejlett országban. Hollandiában például több mint 13 százalék az arány. Kínában ezzel szemben csak 3,5 százalék, ez azonban még így is magasabb a korábbról ismert adatoknál. Kínában ugyanis kulturálisan erőteljesen meghatározott a bal kéz használatának háttérbe szorítása. Így ez a 3,5 százalék Kína esetében még így is figyelemre méltó.
Ezek mellett úgy tűnik, van néhány adat, amely arra utal, a balkezesek (vagy legalábbis egy részük) másképp boldogulnak egy-egy életszakaszban, vagy a munkaerőpiacon, mint a jobbkezesek. Ugyan az ilyen adatoknál mindig fel kell tenni a kérdést, hogy van-e igazolható összefüggés, esetünkben a balkezesség és mondjuk az oktatási eredmények között, de az adatokat önmagában azért is érdemes látni, mert eloszlathatnak néhány berögződést a jelenségről.
Néhány évtizede például kimutatták, hogy az idősebb korban gyereket vállaló nők körében nagyobb eséllyel születnek balkezes gyerekek (utalva arra, hogy a balkezesség biológiailag meghatározott), az anya 40 éves életkora fölött ennek valószínűsége kétszeres volt.
Ennél jóval frissebb, nagyjából egy évtizedes az a vizsgálat, melyben arra keresték a választ, lehet-e összefüggés a balkezesség és az alkoholfogyasztás között. A konklúzió szerint vélelmezhető, hogy a balkezesség és az alkoholfogyasztás gyakorisága között kapcsolat van, de nem indokolt a feltételezés, hogy az önmagában túlzó alkoholfogyasztáshoz vezet.
De hogyan érvényesülnek a balkezesek a hétköznapokban?
Néhány évvel ezelőtt - mutatja be a Harvard Gazette - megjelent egy tanulmány, amely az USA-ból és az Egyesült Királyágból származó adatokat elemzett. Meglepő következtetésekre jutott, melyek némelyike ellentmond a balkezesek kapcsán gyakran emlegetett vélekedéseknek:
Érdekes, hogy ez a különbség eltűnt, amikor az elemzők az egészséges, boldog gyerekkort kapó balkezesekre nézték meg az összehasonlítást - úgy tűnt tehát, a balkezesek esetében rendkívül sokat számított az, hogy gyerekkorukban ne érje őket emiatt semmilyen elutasítás.
Ám ha mindez nem lenne elég a teljes bizonytalansághoz: egy másik tanulmány már a 2000-es évek közepén igazolta, hogy
a balkezeseknek (a férfiaknak) nem hogy hátrányuk, hanem előnyük származik ebből a tulajdonságukból, ha nem kétkezi munkakörben dolgoznak.
Egy korábbi, az USA nemzeti gazdaságkutató hivatala által lefolytatott vizsgálat - írja a Financial Times - szintén ezt az álláspontot erősítette meg: a balkezesek többet keresnek jobbkezes társaiknál.
Bárhogy is, a balkezesség jelenségének kutatása egyáltalán nem lezárt kérdés, és időről időre újabb megközelítések látnak magyarázatot azzal kapcsolatban.
Például néhány éves az a kutatás, aminek eredménye szerint nem az agy határozza meg, hogy valaki bal- vagy jobbkezes lesz, hanem a gerincvelő. Mígnem tavaly ősszel - írja a BBC - újabb adalék érkezett ehhez a még mindig sok rejtélyt hordozó kérdéskörhöz: kutatók megtalálták azt a DNS-be kódolt genetikai információt, aminek köze lehet a balkezesség kialakulásához.