Dragon Ball és Pokémon: így hódították meg a világot a japán animációs filmek

Dragon Ball Z 2 Doragon bôru Z 12: Fukkatsu no fyushon!! Gokű to Bejîta (1995) Japan Animation Director: Shigeyasu Yamauchi

Az elmúlt években az anime, vagyis a japán nyelvű animációs filmek és sorozatok világszerte elterjedtek, így Magyarországon is egyre népszerűbbek lettek. Jelenleg az anime iparág globális értéke meghaladja a 20 milliárd dollárt, de öv év múlva az előrejelzések szerint a kétszeresére bővül. Ehhez hozzájárul az is, hogy a legnagyobb streaming szolgáltatók, köztük a Netflix is egyre több saját gyártású animét készít, ezzel új országokat hódítanak meg, és rajongók millióit csábítják ehhez az egyedülálló műfajhoz. Bemutatjuk a több mint 100 éves múltra visszatekintő iparág történetét és azt, hogy miként támadt fel hamvaiból az anime Tokió pusztulása és két világháború után.

Európában továbbra is erős előítéletek élnek az anime műfajjal kapcsolatban, pedig a 90-es években és a 2000-es évek elején több olyan sikersorozat is látható volt a televízióban, mint a Dragon Ball, a Pokémon, a Yu-Gi-Oh! vagy az InuYasha. Ezek közül sokat a közkedvelt hétvégi reggeli gyerekblokkokban vetítettek, a véresebbek viszont kevésbé nézett csatornákon késő este mentek. Ezen csatornák érdekessége volt, hogy este tíz óra környékén váltottak arculatot, előtte teljesen más névvel és tartalmakkal futottak.

Az anime láz azonban hamar lecsengett Magyarországon, mivel a korszak nagy kedvence, a Dragon Ball egyre több szülőt háborított fel a gyakran erőszakos jelenetek miatt. A visszaesés nem csak hazánkban, hanem egész Európában tapasztalható volt és míg az iparág globálisan, köztük az Egyesült Államokban is növekedni tudott, addig az európai kontinensen csak lassan terjedt.

A Parrot Analytics elemzéséből kiderült, hogy Japán után az Egyesült Államok volt a legnagyobb animefogyasztó 2018-ban, Franciaország a lista harmadik helyén állt és más európai ország be sem került az első tízbe. Az viszont jól látszik, hogy nagyjából ugyanazok a sorozatok pörögnek mindenhol, hiszen az öt legnépszerűbb anime sorozat majdnem minden országban megegyezik Japánon kívül. Ebből levonható a következtetés, hogy ha egy sorozat befut, mint például a Naruto, a One Piece vagy a My Hero Academia, akkor az hamarosan világszerte ismert lesz az anime-rajongók körében.

A Naruto minden idők egyik legnépszerűbb animéja Forrás: AFP/Collection Christophel/Aniplex / Dentsu / Studio Pierrot Co Ltd

Japánban 1917 után kezdték el gyártani az első animációs műsorokat az amerikai és a francia szakmabeliek tapasztalataira támaszkodva.

A japán iparág viszont komoly hátrányból indult, hiszen a korabeli Disney-filmekkel nem tudták felvenni a versenyt, és a költséghatékonyság sem volt az erősségük. Ennek ellenére Tokió környékén létrejöttek az első stúdiók, amelyek a kezdetekben csak külföldre gyártottak tartalmakat, ráadásul sokszor nem is konkrét filmekről volt szó, hanem inkább animált reklámokról.

A gyártás éppenhogy csak elindult, amikor 1923-ban Tokiót és környékét szinte porig rombolta a nagy kantói földrengés, amelynek nyomán hatalmas tűzvész keletkezettl. Ha ez nem lett volna elég, a Richter-skála szerinti 8,2-es erősségű földrengés nyomán szökőár is indult, amely 6-12 méteres hullámokkal csapott le a part menti területekre.

Tokió romokban a nagy kantói földrengés után Forrás: Getty Images/Topical Press Agency

A természeti pusztítás után az anime ágazatnak a várossal együtt kellett újjáélednie hamvaiból, amely a húszas években elég lehetetlen küldetés tűnt. A japánok nem tudták tartani a lépést az olyan új nyugati találmányokkal, mint a hangosfilm (1929) és a színesfilm (1932), de néhány áttörést azért ebben az időszakban is sikerült elérniük. A Noburō Ōfuji által készített és 1926-ban bemutatott Burglars of Baghdad Castle több nemzetközi díjat is begyűjtött és az egyik első olyan japán animációs film volt, amely belopta magát a külföldiek szívébe.

Ezt követően egyre több tehetséges művész bukkant fel, de a 30-as években a háború közeledtével (Mandzsúria megszállása, a második japán-kínai háború) az országnak nem volt se ideje, sem pedig nyersanyaga az anime szektorral foglalkozni, kivéve ha nem propaganda célokra akarták használni. Az első egész estés (74 perces), moziban bemutatott animációs filmet éppen a japán haditengerészet megrendelésére készítették, az animék pedig a II. világháború végéig szolgáltak propaganda célokat.

A fellendülés később Ōkawa Hiroshi, a Tōei Dōga animációs stúdió elnökének a színrelépésével kezdődött. Ő 1956-ban alapította meg a vállalatot azzal a céllal, hogy létrehozza a távol-kelet Disney-jét.

A stúdió első filmje a Hakujaden volt, vagyis a Fehér kígyó legendája. Ennek elkészítéséhez kutatócsoportot küldtek az Egyesült Államokba, valamint amerikai szakértőket is alkalmaztak, hogy elsajátítsák a Disney által alkalmazott gyártási technológiákat és megtanulják a különböző folyamatokat. A II. világháború utáni Japánt komoly munkanélküliség sújtotta, meglehetősen nehéz volt munkát találni, ezért a Tōei Dōga bőven válogathatott a fiatal tehetségekből és egy kiváló csapatot sikerült összerakniuk, akik ráadásul kifejezetten olcsón dolgoztak.

A Tōei Dōga mai napig működik Toei Animation néven Forrás: AFP/Jay Directo

A japán kormány abban az időben egyre nagyobb erőfeszítéseket tett a gazdaság helyreállítására, a cél az volt, hogy rövid időn belül megduplázzák a fizetéseket, ennek következtében pedig a Tōei Dōga stúdiónál is kilőttek a bérek, a vállalat pedig hamarosan veszteséges lett. Ha gazdaságilag nem is, szakmai téren a Tōei Dōga maga volt a kiválóság. Olyan húzónevek csatlakoztak a stúdióhoz, mint Takahata Isao (1959) és Miyazaki Hayao (1963), akik később a világhírű Ghibli Stúdiót alapították.

Az animék az 1960-as évek elejéig kizárólag a mozik számára készültek, de mindez 1963-ban megváltozott, amikor a Fuji Television leadta az Astro Boy című anime sorozat első, 30 perces részét. A műsor mindenki nagy meglepetésére óriási siker lett és ezzel megkezdődött az anime új korszaka, a sorozatgyártás.

Az Astro Boyt készítő Mushi Productionnek azonban azzal kellett szembesülnie, hogy rendkívül kevés jogdíjat kapnak, ezért teljesen másféle gyártási folyamatot vezettek be a költséghatékonyság érdekében. Egyre több állóképet használtak, felgyorsították a történetet és visszavettek a rajzok számából is. Ekkor jelentek meg az animékre oly jellemző arckifejezések és hangeffektek is, amelyekkel helyettesíteni tudtak bizonyos szituációkat.

A Mushi Production emellett elkezdett licenszeket értékesíteni, így az Astra Boy már különböző cégek termékein is feltűnt.

Hayao Miyazaki, a Tōei Dōga korábbi munkatársa és a legendás Studio Ghibli társalapítója Forrás: AFP/Damien Meyer

A játékfigurák és a különböző tárgyak - például a főszereplő arcmásával - eladásai, a gyártó stúdiók üzleti modelljének szerves részévé váltak. A legnépszerűbb sorozatok a sci-fi kategóriából kerültek ki, és már ekkor megkezdődött a női karakterek szexisebb megjelenítése, például az idomok erőteljes kihangsúlyozásával.

Egyre nagyobb verseny kezdődött a piaci szereplők között, a Tōei Dōga pedig továbbra sem tudta megoldani a költséghatékonyságot, így komoly veszteséget halmozott fel, amelynek következtében 1972-ben elbocsátási hullám söpört végig a stúdión. Egy évvel később csődbe ment az Astro Boyt kiadó Mushi Production és ezzel lejtőre került az anime ipar. Szerencsére mindkét szereplőnek sikerült túlélnie a 70-es évek nehézségeit, ugyan a Mushi csődbe ment, ám idővel újraindították a céget.

Az 1970-es évek elejének válsága nem csak az anime ipart vetette vissza, hanem az egész világgazdaságot. Elég ha csak az 1973-as olajválságra és annak globális hatásaira gondolunk.

A válság komoly változásokat is hozott, hiszen sok stúdió például átállt a teljesítményalapú fizetésre, valamint rájöttek arra, hogy az animékat lehet kizárólag felnőtt nézőknek is készíteni. Így született meg a Space Battleship Yamato 1974-ben, amely igazi popkulturális ikonná vált Japánban a fiatal felnőttek körében. Az 1970-es évek végén és a 80-as évek elején aztáni virágzásnak indult az iparág és elkezdte terjeszkedni Európában és az Egyesült Államokban. Olyan klasszikusok jelentek meg akkoriban a televízióban, mint a Galaxy Express 999, Saint Seiya és minden idők talán legismertebb animéja, a Dragon Ball.

A Spirited Away az Arany Medve-díjat és a legjobb animációs filmnek járó Oscar-díjat is begyűjtötte Forrás: AFP/Studio Ghibli/Photo12

Azonban hiába voltak ezek a műsorok népszerűek a világ nyugati felén a gyerekek körében, a szülőknek nem tetszettek a szexuálisan túlfűtött, erőszakos és gyakran bugyutának tűnő sorozatokat. Sokan úgy gondolták, hogy a japánok eltorzítják a gyerekek izlésvilágát ezekkel az olcsó sorozatokkal. A változást az 1985-ben megalakult Studio Ghibli jelentette, amelynek filmjei a mai napig a gyerekek és a felnőttek kedvencei, hiszen az egyedi történetek mellett mesterien vannak megrajzolva a karakterek, mindezt pedig gyönyörű zenékkel egészítik ki.

A Ghiblit a Tōei Dōgától távozó Takahata Isao és és Miyazaki Hayao alapították és minden idők 10 legtöbb bevételt hozó anime filmje közül hatot az ő stúdiójuk jegyezhet. Emellett öt filmjüket jelölték Oscar-díjra, a Spirited Away pedig az Arany Medve-díj mellett a legjobb animációs filmnek járó Oscart is megkapta. A Ghiblinél nem féltek érzékeny és nehéz témákat feldolgozni, erre remek példa az 1988-ban bemutatott "A szentjánosbogarak temetője", amely igaz történetet mesél el és a II. világháború vége felé játszódik Japánban. A Ghibli filmjeinek többsége a magyar Netflixen is elérhető, mivel a streaming oldal egyre nagyobb hangsúlyt fektet az animációs filmekre.

Az anime nyugati népszerűségének kialakulásában a Pokémon és a Dragon Ball mellett a Naruto című sorozatnak is komoly szerepe volt, hiszen egy teljesen új generációt vonzott be a japán rajzfilmek világába.

Dragon Ball Z Forrás: AFP/Archives du 7eme Art/Photo12

Mindezek ellenére a televízióban továbbra is rendkívül kevés anime látható, és ez igaz Magyarország esetében is. A műfaj ugyanakkor passzol az internet világához, mivel általában az egyes részek nem hosszabbak 25 percnél, ezért a rajongók szeretnek egyszerre többet is megnézni. Itthon több oldal is foglalkozik ezekkel a tartalmakkal, ráadásul egy remek közösség alakult ki, sokan például teljesen ingyen készítik el a feliratokat a legnépszerűbb sorozatokhoz.

Emellett már streaming szolgáltatás is épül az animék köré. A Crunchyrollnak 60 millió felhasználója van, akik közül 2,6 millióan fizetnek is a reklámmentes élményért. A felületen a japán premier után alig néhány órával már megtekinthetőek az anime sorozatok újabb részei, ráadásul hatalmas a kínálat. A klasszikus streaming szolgáltatók is egyre komolyabban foglalkoznak az anime műfajjal. A Netflix futószalagon szállítja saját gyártású tartalmait, a nemrég megjelent Japan is Sinking című sorozatot rengetegen szerették meg, hasonlóképpen a The Seven Deadly Sins-hez, a Castelvaniahoz és a Devilman Crybabyhez.