Költségvetési Tanács: Célzott intézkedésekkel elkerülhető a gazdaság visszaesése

Budapest, 2020. június 24. Varga Mihály pénzügyminiszter sajtótájékoztatót tart a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs alakuló ülését követően a Pénzügyminisztériumban 2020. június 24-én. Mögötte Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke (b), Mészáros József, a Magyar Államkincstár elnöke (b2), Sors László, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) vezető államtitkár (j2) és Ésik Róbert, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (Hungarian Investment Promotion Agency, HIPA) elnöke (j). MTI/Kovács Tamás

A Költségvetési Tanács (KT) megítélése szerint az államháztartás augusztus végén módosított finanszírozási tervében erre az évre előirányzott 3600 milliárd forint éves pénzforgalmi hiány mozgásteret ad újabb gazdaságvédelmi intézkedések bevezetésére, amelyeket -, ha megfelelően célzottak - a tanács indokoltnak tart a gazdaság további visszaesésének elkerülése érdekében - állapította meg a Költségvetési Tanács (KT), miután áttekintette a költségvetési törvény első félévi végrehajtásának fő folyamatait és kialakította véleményét az éves tendenciákról, különösen az államháztartási hiány és az államadósság várható mértékéről.

Az államháztartási hiány Covid-19 válságot megelőző, hosszú időn át kedvező alakulásának köszönhetően az államháztartás számára nagyobb mozgástér áll rendelkezésre, mint korábban. A megnövekvő államadósság is biztonsággal finanszírozható - állapították meg.

A KT meglátása szerint a gazdaság helyreállásának üteme a járvány második hullámának erősségétől függ.

A gazdaság visszaállítása a növekedési pályára továbbra is a versenyképességet erősítő jelentős és célzott költségvetési intézkedéseket kíván, amelyek sorában ügyelni kell a leszakadt régiók felzárkóztatására is. Véleményében a tanács arra is felhívta a figyelmet, hogy a gazdasági növekedés beindulásával az államadósság-szabály megköveteli az államadósság-mutató mérséklését.

Az államháztartás hiányának alakulásával kapcsolatban a tanács tudomásul veszi, hogy elsősorban a veszélyhelyzet és a járvány gazdasági hatásainak kezeléséhez szükséges kiadások növekedése, másrészt az adóbevételek áprilistól jelentkező csökkenése következtében az államháztartás központi alrendszerének fél évi pénzforgalmi hiánya 1837 milliárd forintot tett ki, ami érdemben magasabb a költségvetési törvényben szereplő 367 milliárd forintos hiánycélnál. Augusztus végére a pénzforgalmi hiány 2261 milliárd forintra nőtt.

Varga Mihály pénzügyminiszter sajtótájékoztatót tart a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs alakuló ülését követően a Pénzügyminisztériumban 2020. június 24-én. Mögötte Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke (b), Mészáros József, a Magyar Államkincstár elnöke (b2), Sors László, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) vezető államtitkár (j2) és Ésik Róbert, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (Hungarian Investment Promotion Agency, HIPA) elnöke (j). Forrás: MTI/Kovács Tamás

A költségvetés eredményszemléletű egyenlege 2020 első fél évében 1246 milliárd forintos hiányt mutatott. A pénzforgalmi és az eredményszemléletű hiány közötti eltérést elsősorban az európai uniós támogatások megelőlegezése okozta. A tanács fontosnak tartja, hogy a megelőlegezett támogatásoknak megtérítésére az Európai Bizottság részéről még ebben az évben minél nagyobb arányban sor kerüljön.

Véleményében a KT emlékeztet, hogy a Pénzügyminisztérium augusztusban az éves hiány előrejelzését a GDP 7-9 százalékára emelte, és hozzáteszik, hogy a várt hiány régiós és nemzetközi összehasonlításban átlagosnak tekinthető. A tanács úgy ítéli meg, hogy az augusztus végén módosított államadósság finanszírozási tervben 3600 milliárd forinttal számba vett éves pénzforgalmi hiányra a belföldi megtakarítások fedezetet nyújtanak.

Nagyságrendileg ekkora hiány mozgásteret ad újabb gazdaságvédelmi intézkedések bevezetésére,

amelyeket - megfelelő célzottság esetén - a KT indokoltnak tart a gazdaság további visszaesésének elkerülése érdekében. Emellett szükségesnek tartanak előnyben részesíteni olyan intézkedéseket, amelyek javítják a jövő évi költségvetés gazdasági feltételrendszerét.

A GDP-arányos bruttó államadósság a múlt év végi 66,4 százalékról a magas pénzforgalmi hiány miatt szükséges többletkibocsátásból, valamint a GDP csökkenéséből eredően hat hónap alatt 71,9 százalékra emelkedett - állapította meg a tanács. A devizaadósság részaránya 17,3 százalékról 19 százalékra nőtt a fél év végére. Júliusban viszont az államadósság devizaaránya 18,2 százalékra mérséklődött, így a féléves adathoz képest ismét csökkenést mutatott.

A tanács fontosnak tartja, hogy a devizaadósság arányának növekedése csak átmeneti legyen,

és a jövő évi költségvetésben foglaltakkal összhangban ismét csökkenjen éves összevetésben is. A KT tudomásul veszi, hogy a nagyobb pénzforgalmi hiány finanszírozásához szükséges többlet állampapír kibocsátásból, valamint a nominális GDP esetleges csökkenéséből adódóan az államadósság-mutató az év végére 77 százalék körüli szintre nőhet.

A véleményéről a Költségvetési Tanács tájékoztatja az Országgyűlés elnökét és a kormányt, és értékelését közzéteszi az Országgyűlés honlapján - tették hozzá.