Matolcsy György úgy vélte, miután lassan lezárul az atlanti időszak, "újabb 400-500 éves időszak elején járunk", az Eurázsia-korszak előretörését pedig a koronavírus-járvány is felgyorsítja. A XXI. század fő jellemzőjének nevezte
a hosszú távú fenntarthatóságot a geopolitikában és a pénzügyi rendszerekben, illetve a technológia és a természet között.
A jegybankelnök fontosnak nevezte, hogy az emberiség tanuljon az 1940-es és az 1970-es évek drámai történéseiből annak érdekében, hogy fenntartható kontinens épüljön és támogatni lehessen Eurázsia integrációját.
A háború és az olajválság időszakára nem volt jellemző a fenntarthatóság"
- emelte ki.
Szijjártó Péter arról beszélt, hogy Magyarország már 2010-ben felismerte a Kelet gazdasági jelentőségének növekedését, és meghirdette a keleti nyitás politikáját, amiért az országot sok támadás érte.
Felidézte: azoknak az országoknak a politikusaitól és médiájától érkezett a legtöbb támadás, amelyek a legnagyobb volumenű kapcsolatokat ápolták Kínával, ezért nem foglalkoztak a kritikákkal.
Az eredmények között említette, hogy Magyarország keleti exportja tíz év alatt 22 százalékkal nőtt, a kereskedelmi volumen pedig 25 százalékkal lett magasabb.
Tavaly volt az első év Magyarországon, amikor nem Németország, hanem egy keleti ország, Dél-Korea volt az első számú külföldi befektető; a külföldi befektetések 50 százaléka, az új munkahelyek 40 százaléka kötődött keleti befektetőkhöz 2019-ben
- jegyezte meg a tárcavezető.
Magyarország érdekelt abban, hogy az Európai Unió erős legyen, még ha vannak is viták arról, hogy ezt a célt miként lehet megvalósítani, egyesült államok vagy erős nemzetállamok útján - fejtette ki Szijjártó Péter.
Az eurázsiai kooperáció megerősítése az Európai Uniót is erősíti
- mondta a külgazdasági és külügyminiszter utalva arra, hogy az eurázsiai térség a világ GDP-jének 61 százalékát, a globális kereskedelem 76 százalékát adja.
Hsziao-csuan Csu, a Boao Forum for Asia alelnöke, a kínai jegybank (PBoC) volt elnöke azt hangsúlyozta: Magyarország fontos szerepet vállalt Európa és Ázsia között a párbeszéd fenntartásában a koronavírus-járvány ideje alatt. Kiemelte, hogy a járvány kritikus pontot jelent az emberiség történetében, közösen kell megküzdeni vele, anélkül, hogy izolálnánk magunkat.
A járvány megváltoztatta a világot, annak eredményeként a digitalizáció egyre gyorsabb ütemre vált az élet minden területén, különösen a pénzügyekben - mutatott rá Hsziao-csuan Csu. A volt jegybankelnök, aki három évvel ezelőtt Lámfalussy-díjban részesült, arról is beszélt, hogy az általa vezetett Forum for Asia azon dolgozik, hogy a két kontinens közötti gazdasági kapcsolatokat fejlessze.