Hatalmas összegeket költött egy év alatt a világ katonai kiadásokra

British soldiers from the "First Stafford" unit jump from a Puma helicopter during a training exercise held in the Saudi desert on December 28, 1990. Reports say that an Iraqi "Scud" missile was tested again today putting troops on alert for a short time. (Photo by Patrick BAZ / AFP)

Rengeteg pénzt költött a világ tavaly hadiipari és védelmi kiadásokra. Bár összegszerűen továbbra is az USA volt a csúcstartó, de mint kiderült: van olyan ország is, amely GDP-jének majdnem a tizedét erre a célra fordította. Egyelőre nem tudni, hogyan befolyásolja majd a költéseket a világ működését 2020-ban számos tekintetben megváltoztató koronavírus-járvány, de vannak arra utaló jelek, hogy a fertőzés jelentette gazdasági kihívások mellett is sok jut majd hadi célú kiadásokra.

A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) minden évben közzéteszi jelentését a fegyverkezés és a hadviselés aktuális helyzetéről. Az idén megjelent, a tavalyi évet bemutató tanulmányról az Origo is hírt adott már:

Harmincéves csúcson a globális katonai kiadások

Három évtizede nem látott magasságba emelkedtek tavaly a világ államainak katonai kiadásai, a legtöbbet továbbra is az Egyesült Államok költötte, amelyet Kína és India követett - írta hétfőn közzétett jelentésében a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI). A szakértők arról számoltak be, hogy a globális védelmi költségek összege mintegy 1,91 ezer milliárd dollárt ért el 2019-ben, ami 3,6 százalékkal magasabb, mint a megelőző évben volt.

Abból kiderült: három évtizede nem látott magasságba emelkedtek tavaly a világ országainak katonai kiadásai. A legtöbbet továbbra is az Egyesült Államok költötte, amelyet Kína és India követett.

A szakértők arról számoltak be, hogy a globális védelmi költségek összege mintegy 1,91 ezer milliárd dollárt ért el 2019-ben, ami 3,6 százalékkal magasabb, mint a megelőző évben volt.

Az adatok alapján a legtöbbet fegyverkezésre költő 10 ország sorrendje az alábbiak szerint alakul. Ezek az adatok magukban foglalják a fegyveres erők tagjainak bérét, a katonai műveletek költségeit, a fegyverek és felszerelések beszerzését, valamint például a kutatás-fejlesztést is.

A jelentésből kiolvasható, hogy a globális védelmi kiadások összegének nagyjából 75 százalékáért mindössze 10 ország felelt, ahogy látható az is, hogy az amerikai kormány költései tették ki a tavalyi globális katonai kiadások 38 százalékát. A kiadások összesített 49,2 milliárd dolláros növekedése önmagában akkora mértéket képvisel, mint Németország teljes tavalyi kiadása. Meg kell említeni azt is, hogy a rangsorban negyedik helyen álló Oroszország GDP-jének 3,9 százalékát fordította védelmi kiadásokra, ami nagyobb arány, mint bármely más európai országban.

Az India körüli feszültségek, a versengés Pakisztánnal és Kínával voltak a megnövekedett katonai kiadások fő mozgatói"

- értékelte az adatokat Siemon Wezeman, a SIPRI vezető kutatója.

Egészen másképp alakul az országok listája, ha a kiadásokat a GDP-k arányához mérten rangsoroljuk. Ugyan számtalan körülmény állhat amögött, hogy egy adott ország bruttó nemzeti össztermékének hányad részét fordítja egy évben hadi kiadásokra, de azok így is sokat elmondhatnak például egy adott ország geopolitikai helyzetéről, arról, milyen belső vagy külső fenyegetésektől érzi magát veszélyeztetve.

A GDP arányában a 15 legtöbbet költő ország 2019-ben:

1. Omán 8,8%
2. Szaúd-Arábia 8%
3. Algéria 6%
4. Kuvait 5,6%
5. Izrael 5,3%
6. Örményország 4,9%
7. Jordánia 4,7%
8. Libanon 4,2%
9. Azerbajdzsán 4%
10. Pakisztán 4%
11. Oroszország 3,9%
12. Bahrein 3,7%
13. Irak 3,5%
14. USA 3,4%
15. Dél-Szudán 3,4%

Gyakorlatozó brit katonák ugranak ki egy Puma helikopterből Forrás: AFP/Patrick Baz

Érdemes megemlíteni, hogy a 15, arányosan legtöbbet költő országból nyolc a Közel-Kelet térségében található, az átlagos költés ebben a régióban a GDP 4,5 százalékával egyenlő. Ráadásul - emeli ki a Visual Capitalist összeállítása - a térségből nem is áll rendelkezésre minden adat. Például Jemenből, ahol 2019-ben is polgárháborús állapotok uralkodtak. A SIPRI egyébként úgy becsüli, hogy a régió összesített katonai kiadásai 2019-ben 7,5 százalékkal zuhantak. Ez az arányszám önmagában egyrészt arra utal, hogy az elemzésben szereplő összeg és a tényleges ráfordítások között jelentős különbség lehet. Másrészt arra, hogy a korábbi évek kiadásai magasabbak voltak a bruttó nemzeti össztermék arányában.

Magyarország tavaly a GDP 1,2 százalékát fordította ilyen célú kiadásokra.

Az elemzőintézet szerint egyébként most nem várható további növekedés a katonai célú költésekben, miután a világ országainak kormányai az új típusú koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek miatt valószínűleg kénytelenek lesznek visszavágni valamelyest a kiadásaikat. Ennek ugyanakkor némileg ellentmond az Asia Times beszámolója, ami szerint Japán védelmi minisztériuma minden korábbinál nagyobb összegre nyújtott be költségvetési igényt a 2021 áprilisától kezdődő pénzügyi évre, hivatkozva a Kína, illetve Észak-Korea képében növekvő külső fenyegetésekre. Persze ez nem jelenti automatikusan azt, hogy az ország majd el is költi ezt az összeget, de mindenképpen jelzésértékű lehet a hadi ráfordítások tendenciáit tekintve.

A minisztérium 5,49 billió jent (52 milliárd dollárt) kér a 2021 áprilisától kezdődő pénzügyi évre. Ez pedig immár a kilencedik egymás követő évben jelent növekedést, illetve komolyabb emelkedést az idei év 5,3 billió jenes katonai büdzséjéhez képest.

Egyre nagyobb üzletet jelent a tengeralattjárók építése

Az állami irányítás alatt álló orosz hírügynökség, a RIA Novosti szerint, augusztus végén Oroszország és Kína megkötötte a megállapodást egy új tengeralattjáró közös fejlesztéséről. Nem ez az első alkalom, hogy a két hatalom szövetségre lép egymással ilyen járművek tervezése és kivitelezése kapcsán: Kína rohamtempóban modernizálja hadseregét, több fegyvernemben is a világ élvonalába kívánja emelni haderejét, a haditengerészeti fejlesztésekben pedig Moszkva kiváló partner lehet.

Más szakértők pedig úgy vélik, a védelmi kiadások továbbra is a kormányok fő prioritásai közé tartoznak majd - járvány ide vagy oda. Fenella McGerty, a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének (IISS) a hadi célú kiadások közgazdasági elemzésével foglalkozó főmunkatársa az Army Technology-nak a közelmúltban elmondta: szerinte

a védelmi kiadásokat kevésbé fogják majd vissza, mint az egyéb célú költéseiket az egyes országok, annak ellenére, hogy a zajló globális egészségügyi válság fenyegetőbbnek bizonyult, mint a katonai jellegűek.

A kiadások szerkezetében és jellegében lehetnek változások, de prioritásként a katonai költések várhatóan nem veszítenek fontosságukból, és azokat a többi, válságcélú kiadástól elkülönítetten kezelik - mondta.