Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az interjúban a szakember felidézte, hogy a miniszterelnök három fő célt jelölt meg feladatként:
Minden gazdaságpolitikai lépést e célokkal összhangban kell megfogalmazni.
Mint mondta, fókuszban hét kiemelt terület lehet:
Nagy Márton szerint ezek megvalósításával továbbra is fenntartható a 2 százalékpontos növekedési többlet az EU-átlaghoz képest. Az idén 5-6 százalék közti hazai GDP-csökkenés várható, de ez így is 2 százalékponttal kedvezőbb, mint az unió 8 százalékos prognosztizált zsugorodása, azaz a visszaesés ellenére a felzárkózás folytatódhat.
De jövőre már 5 százalék feletti növekedés kell ahhoz, hogy a többlet megmaradjon.
A gazdaságpolitikai főtanácsadó arról is beszélt, hogy nemcsak a lakásvásárlás, hanem a -felújítás is kiemelt cél lehet, hiszen ma Magyarországon a lakások 60 százaléka felújításra szorul. Azért kell kiemelten foglalkozni a területtel, mert a lakáspiac helyzete nemcsak konjunkturális, otthonteremtési vagy családvédelmi, hanem fontos vagyoni kérdés is.
Ma a lakosság teljes vagyona megközelíti az össztermék 260 százalékát, ezen belül a lakásvagyon 150 százalékot tesz ki.
A magánvállalati beruházások ösztönzésének három fő eszköze van a főtanácsadó szerint: vissza nem térítendő állami támogatások nyújtása, adócsökkentés és tőke-, hitel- és garanciaprogramok. Az ösztönzés ebben a formában folytatódhat 2021-2022-ben is.
Az állam idén a vissza nem térítendő támogatásokkal több mint 700 vállalatnál 450 milliárd forintnyi beruházást aktivizál.
Nagy Márton elmondta még, hogy az adózás terén tovább tart az egyszerűsítés, a kiva feltételei kedvezőbbé válnak, a vállalatok újra befektetett, fejlesztési tartalékba helyezett pénze pedig társaságiadó-mentes, miközben a normál társaságiadó-kulcs továbbra is a legalacsonyabb az EU-ban.
A hitel- és garanciakonstrukciók kihelyezése gyorsan emelkedik a beruházások finanszírozásának növekvő részaránya mellett.
Beszélt arról is, hogy a gazdaság újraindítása pénzbe kerül, de a nagyobb növekedés nagyobb adóbevételeket generál, így a költségvetés újra egyensúlyba hozható. A Pénzügyminisztérium számításai szerint idén 7,5 százalék lehet a GDP-arányos költségvetési hiány, ami az EU-átlaghoz közeli érték. Az államadósság ezzel a GDP 76-77 százalékára emelkedhet 2020-ban. Jövőre viszont már mind a költségvetési hiány, mind az államadósság GDP-arányos értéke újra csökkenhet.
Nagy Márton arról is beszélt, hogy a Gazdaságvédelmi akcióterv két eleme közül a moratórium célzott meghosszabbítása és csak fokozatos kivezetése a sérülékeny ügyfelek védelme miatt indokolt. A Kurzarbeit típusú bértámogatás meghosszabbítása esetében más a helyzet.
A nyáron azért kaptak pénzt a vállalatok, hogy megtartsák a munkavállalókat. Most a beruházások pénzügyi ösztönzésén keresztül valósul meg a munkahelymegőrzés, sőt új munkahelyek jönnek létre. A cél a mostani 4,51 millió helyett az 5 milliós foglalkoztatotti létszám elérése"
- tette hozzá a főtanácsadó.
