Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A világon a legtöbb ember már találkozott azzal a szófordulattal, hogy „keményen dolgozó japán ember". Ezt a kifejezést akár sztereotípiaként is lehetne értelmezni, de a számok tényleg azt mutatják, hogy
Japánban az emberek jelentős hányada túl van hajszolva.
Egy 2016-os felmérés szerint
A helyzet olyan súlyos, hogy a japánoknak külön kifejezésük van arra, hogy
valaki halálra dolgozza magát, vagy mert öngyilkosságot követ el a munkája miatt.
A karoshi olyan probléma, amely mellett a kormány sem megy el szótlanul, és próbálja a cégeket szabályozni túlóráztatást tekintve.
Azonban ez csak az egyik nagy problémája a japán munkaerőpiacnak.
Japánban már a felsőoktatásban óriási verseny van azért, hogy diploma után valaki a lehető legjobb munkahelyre kerüljön. Ez azért fontos, mert több esetben a japán munkavállalók olyan lojálisak, hogy életük végéig nem váltanak céget, azaz a döntés egy életre is szólhat.
Akik felvételt nyernek, azok a sok munka mellett jó fizetésre és jól nyomon követhető előrelépési lehetőségekre számíthatnak.
Ennek érdekében a munkahelyek az arra érdemes diákokat már második-harmadik évfolyamban elkezdik bombázni ajánlatokkal, de a kevésbé jókhoz is befut néhány ajánlat.
Azonban nem mindenki ilyen szerencsés: ha valakit nem vesznek fel egyetem után, vagy eleve nincs is felsőfokú végzettsége, akkor nagyon nehéz dolga lesz élete hátralevő részében.
Erre mondják Japánban, hogy az ajtó mindenki számára kinyílik, de csak egyszer.
Azok az emberek, akik Japánban nem tudnak egy vállalatnál elhelyezkedni, bajba kerülnek: jellemzően alacsony fizetésért dolgoznak, sűrűn váltják a munkahelyüket, hiszen a munkájuk egyáltalán nincs biztonságban - írja a Bloomberg.
Ez a generáció annak köszönhetően, hogy kilátástalan a munkaerőpiacon,
gyakran szingli marad, és így gyerekük sem születik.
Egy 2015-ös kutatás szerint
Japánban 3,4 millió ember él a szüleivel egyedülállóként a 40-59 éves korosztályban.
Emellett egy másik kutatás szerint Japánban 613 ezer ember él remeteként (hikikomori) a 40-64 évesek között. Ők gyakorlatilag munka nélkül, egyedül élnek otthonaikban. Ahhoz, hogy valakit ide soroljanak, ahhoz minimum 6 hónapnyi elzártságra van szükség, azaz nem járnak iskolába, sem dolgozni, és legfeljebb a családtagokkal tartják a kapcsolatot.
A hikikomorik 76,6 százaléka férfi, és közel felük (46,7 százalék) több mint 7 éve ilyen életmódot folytat.
A hikimokorik a fiatalabb generációban is megtalálhatóak, a 15-39 éves korosztályban 541 ezer ilyen embert dokumentáltak.
A megkérdezett remeték harmada azt mondta, hogy azért választotta ezt az életmódot, mert nem talált munkát, miután elvégezte az iskolát.
Az ebben a státuszban rekedt emberek szégyellik a sikertelenségüket.
Japánban emiatt különböző csoportok jöttek létre, amelyek próbálnak segíteni ezeknek az embereknek. Azonban hiába a szociális támogatás, gyakran előfordul, hogy egy-egy megnyíló munkahelyre több százszoros a túljelentkezés.
Az így munka nélkül maradt felnőtteket szüleik nem küldik el otthonról, hiszen ezt ők a saját szégyenükként élik meg. Ők abban a mottóban dolgozták végig az életüket, hogy
Japán a 100 millió középosztálybeli ember országa lesz, így támogatják középkorú, egyedülálló gyereküket.
Jelenleg Japánban a munkanélküliségi ráta 3 százalék, ami ugyan világviszonylatban jó adat, de helyi szinten 2017 második negyedévében volt utoljára ilyen magas ez az adat.
