A postaszolgáltatás globális értelemben továbbra is a világ egyik kiemelkedően fontos szektora, mely hozzájárul az országok gazdaságának és társadalmának fejlődéséhez, kimutathatóan olcsóbbá és egyszerűbbé téve a gazdasági együttműködést a világ egyes térségei között.
A 2020-ban a világ megszokott működésére alapvető befolyást gyakorló koronavírus-járvány ugyanakkor megváltoztatta a postaszolgálatok működését és teljesítményét is, új kihívások elé állítva az országokat
- írják a jelentés összeállítói.
A tavasszal bevezetett általános korlátozások, a légi közlekedés szinte teljes leállása, a munkaerő rendelkezésre állásának csökkenése azt eredményezte, hogy különösen a nemzetközi szállítmányozási idők növekedtek meg a postaküldemények kezelésében. A logisztikai láncok még csak most kezdenek visszatérni a koronavírus előtti rendhez, de még nem lehet arról beszélni, hogy "normál" működési módra álltak vissza.
Mindent egybevetve, a nemzetközi postaforgalomban idén kevesebb küldemény utazott kevesebb célpontra, mint 2019-ben
- áll a jelentésben.
A jelentésből ugyanakkor az is kiderül, hogy a postaszolgálatok az idei, sajátos körülmények között is jól vizsgáztak.
Az egyes országok postaszolgáltatásainak összesített értékeléséhez az elemzők négy fő szempontot határoztak meg, azt is definiálva, alkalmazásukban mit értenek e fogalmak alatt:
Megbízhatóság: itt elsősorban a szolgáltatások gyorsaságát és a kézbesítések kiszámíthatóságát vizsgálták, a legfontosabb, tipikus fizikai küldeménytípusokra (levél, csomagküldemény, stb.)
Hatótáv: a kérdés itt az volt, az adott szolgáltatás mennyire mélyen és milyen sikeresen integrálódott a nemzetközi postai szolgáltatások rendszerébe.
Szolgáltatási kínálat: itt az elemzők azt nézték meg, hogy valamennyi létező postai szolgáltatást figyelembe véve mekkora igény mutatkozik azokra, és ezek hogyan viszonyulnak az adott kategóriában legjobbak teljesítményéhez; itt vizsgálták egyébként a nemzetközi tranzakciók, valamint a postahivatalok számát is.
Rugalmasság, fejlődőképesség: ez egyfajta belső mérőszáma a postaszolgáltatások teljesítményének, és azt fejezi ki, az adott posta bevételei mennyire állnak több lábon, és milyen innovációs törekvései vannak új szolgáltatások kidolgozására.
Fontos megjegyzés, hogy bár szétválasztani nem mindig lehet a nemzeti postacég működésétől a szempontokat, de az elemzők nem egy-egy konkrét vállalat tevékenységét, hanem annál jóval szélesebb horizonton,
az országok postaszolgáltatásainak fejlettségét értékelték és hasonlították össze.
Az elemzés révén kialakított pontozásos rangsor első tíz helyezettje az alábbi ország:
Bár a listából nem derül ki, de a legutóbbi nagy nyertes Szingapúr, mely korábbi indexpontján 13,3-at javítva, postaszolgáltatásaival befért a tízes élmezőnybe.
Az élmezőnyből egyébként éppen csak kimaradt Lengyelország, mely a jelentésben Kelet-Európaként szereplő régió vezető postai szolgáltatással bíró országa, globálisan pedig a 13. legjobb a világon.
Az elemzés kiemeli: a régión belül a legnagyobb fejlődést Magyarország tudja felmutatni a postai szektorban.
Magyarország most 9 helyet javított előző éves helyezéséhez képest, és a világranglista 32. helyére érkezett indexpontszáma alapján.
A világ
első helyezettje pedig - maximális értékkel - Svájc.
A jelentés megjegyzi: a 60-at elérő vagy meghaladó indexpontszám azt mutatja, hogy az adott ország a "postabajnokok" elitklubjába tartozik. Ebbe csak a vizsgált országok 20 százaléka került bele.
Latin-Amerika és a Karibi-térség régiójában Brazília lett a legjobb (nyolc helyet javítva idén a világranglista 45. helyére érkezett), Afrikában pedig Ghána, a ranglista 57. helyén.
Ázsia csendes-óceáni részén az említett Szingapúr vezet, míg az arab térség államaiban Tunézia, a lista 46. helyén, amit Szaúd-Arábia követ.