Nemrég közölte a kínai média, hogy az ország a közelmúltban mintegy 200 millió tonna (nagyjából 1,5 millió hordónak megfelelő) olajat fedezett fel, kiegészítve a durván 300 millió tonnás gázmezők tartalékait.
A mostani bejelentés azt követően jött, hogy kiderült, januárban az állami China National Offshore Oil Corp. (CNOOC) elkezdi a kitermelést a Linghsui-17 nevű mezőn, a Dél-kínai-tengeren, kiegészítve más egyéb feltárásokat és tervezett vagy már folyó olaj- és gázkitermeléseket is.
Mindazonáltal a kínai offshore olaj- és gázkitermelés önmagában nem elég ahhoz, hogy kielégítse a kínai gazdaság hatalmas nyersanyagigényét
– írja az Asia Times.
Kína ugyanis jelenleg a világ legnagyobb olajimportőre, és idén még több kőolajra lesz szüksége. A Refinitiv adatai szerint az idei első kilenc hónapban a kínai olajimport mintegy 370,7 millió tonnát tett ki. Ez 14,2 százalékos növekedés a tavalyi év azonos időszakához, és 26,2 százalékos bővülés 2018-hoz képest.
Az idei bevásárlási hullám nem meglepő, hiszen Kína igyekezett kihasználni az olajár beszakadását. Ezzel együtt viszont az sem meglepő, hogy az ország felpörgeti az offshore olajkitermelését.
Kína ugyanis jelentős olajkitermelőnek számít, azonban a hazai kibocsátás tekintélyes része onshore forrásból származik, ráadásul a hazai kibocsátás csupán a fogyasztás kevesebb mint 50 százalékát fedezi.
Ezzel párhuzamosan viszont jól látható, hogy a kínai gazdaság egyre nagyobb szerepet szán a gáznak. Ez abból is látszik, hogy a kormány úgy számol, folyamatosan bővül majd a gázmeghajtású autóflotta az országban, amely jelenleg az ország teljes flottájának nagyjából 3,7 százalékát teszi ki.
Ráadásul Kína folyamatosan egyre masszívabb gázvezeték infrastruktúrát épít ki a környező országokkal,
és 2022-re már Kína lehet a világ második legnagyobb cseppfolyósított földgáz (LNG) exportőre, megelőzve Japánt.