Elfogadták a törvényt a családi gazdálkodási forma megújításáról

Boldog, 2009. június 25. Dudás Ferenc őstermelő családja, Zsuzsa asszony (j), leánya Melinda (k) és unokájuk Noel szedi a lecsópaprikát. A paprikatermesztéséről nevezetes Boldogon megkezdődött a korai lecsópaprika szezonja. Dudás Ferenc őstermelő 400 négyzetméter fóliasátor alatt, 1600 tő keceli bőtermő fehér fajtát nevel. A csomagolásban a család tagjai segédkeznek a fólia alatt a trópusi melegben. Az idei termés jónak mondható, több mint 50 mázsára számítanak. MTI Fotó: H. Szabó Sándor

Jövő évtől kedvezőbb működési és adózási környezetben folytathatják tevékenységüket az őstermelők, a családi gazdaságok és az agrárvállalkozások, miután a Parlament 174 igen szavazattal, 6 tartózkodással, ellenszavazat nélkül elfogadta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kezdeményezett törvénytervezetet.

A Parlament elfogadta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által kezdeményezett, az Agrárminisztériummal, a Pénzügyminisztériummal és az Igazságügyi Minisztériummal közösen kidolgozott törvénytervezetet, amely új alapokra helyezi a mezőgazdasági működési formákat, megreformálja a családi gazdaságokat, egyszerűsíti, és az eddiginél is kedvezőbbé teszi az adózási rendszert - írja a NAK közleményében.

A törvény 2021. január 1-jén lép hatályba.

Így változik a családi gazdaságok adózása

Jövő évtől három szervezeti forma mentén alakul a családi gazdaságok szabályozása.

Ezek:

• az őstermelők,
• az őstermelők családi gazdaságai (ŐCSG), és
• a családi mezőgazdasági társaságok (CSMT).

Kibővül az őstermelők tevékenységi köre, összhangban a földforgalmi törvényben meghatározott mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységekkel. Az ezekből származó bevétel a teljes őstermelői bevétel 25 százalékát teheti ki.

Illusztráció Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

Évi 600 ezer forintról az éves minimálbér felére, megközelítőleg 1 millió forintra nő azon értékhatár, amelyet el nem érő éves bevétel esetén a mezőgazdasági őstermelőnek

nem kell jövedelmet megállapítania, azaz nem kell személyi jövedelemadó bevallást készítenie.

Ezen értékhatáron felül az őstermelők kétféle adózás – az átalányadózás és a tételes költségelszámolás – közül választhatnak.

Átalányadózás esetén az eddigi 8 millió forintos kvázi adómentes határ az éves minimálbér ötszörösére, megközelítőleg 10 millió forintra nő.

A következő lépcsőfok ennek a kétszerese, a jelenlegi minimálbérrel számolva körülbelül 20 millió forint – eddig van lehetőség kedvezményes átalányadózásra. Ennél nagyobb árbevételnél már tételes költségelszámolásra kell áttérni. Kedvező változás, hogy az adómentes sáv átlépése esetén csak az afeletti összegre vetítve kell megfizetni az adót. Az őstermelői tevékenységgel összefüggésben folyósított támogatások nem minősülnek bevételnek, azok adómentessé válnak.

A kistermelői rendelet hatálya alatt tevékenykedők is részesülhetnek az őstermelők számára nyújtott kedvezményekből.

Esetükben őstermelői (nem kiegészítő) tevékenységnek minősül a termékfeldolgozás – így nem számít majd bele a 25 százalékos bevételi korlátba –, ha saját maga dolgozza fel a saját gazdaságában előállított alapanyagot, és az a kistermelői rendeletben szabályozott mennyiséget nem haladja meg.

A jelenlegi közös őstermelői tevékenység és a családi gazdaság egyesített formája az őstermelők családi gazdasága, jövő évtől ez a működési forma áll rendelkezésre a közösen tevékenykedő hozzátartozók számára.

Adózásuk az őstermelőknél megszabott értéket többszörözi a résztvevők számával, a kedvezményes adózás felső értékhatára viszont nem haladhatná meg a 4 személyre számított összeget, tehát jelenleg a megközelítőleg 80 millió forintot.

Illusztráció Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

További újdonságokra lehet számítani

Új minősítő kategória jön létre a társasági formában működő gazdaságok számára.

A minősítést azon gazdasági társaság, szövetkezet, vagy erdőbirtokossági társulat kaphatja meg, aminek tagjai egymással hozzátartozói láncolatban állnak, valamint kizárólag mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytatnak.

A minősítést a NAK-nál kell majd kérelmezni. A CSMT-k tagjai számára a termőföld-adásvételeknél és -haszonbérleteknél kedvező elővásárlási, illetve előhaszonbérleti lehetőség biztosított.

A gazdasági társaságokból – függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e CSMT-minősítéssel vagy sem - adófizetés kötelezettsége nélkül kivehető a normatív támogatásként kapott összeg, a saját földért kapott bérleti díj, és a társaság által legalább 15 évig használt föld vételára vagy tőketörlesztése. Az ilyen módon mentesített jövedelem ugyanazon gazdaság esetén adóévenként nem haladhatja meg az 50 millió forintot.

Szaktárca: 21. századi működési feltételeket teremt a törvény

Kedvező adózási feltételeket, csökkenő adminisztrációs terheket és a 21. századi elvárásoknak megfelelő működési környezetet biztosít az őstermelők számára az országgyűlés által elfogadott családi gazdaságokról szóló jogszabály – jelentette ki a parlamenti szavazást követően Nagy István agrárminiszter.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy az új jogszabály célja a családi gazdaságok erősítése, a generációváltás támogatása és a termelők együttműködésének ösztönzése.

A hazai élelmiszergazdaság gerincét adó 290 ezer őstermelő és 83 ezer családi gazdaságban dolgozó termelő 2021. január 1-től három működési forma közül választhat, így maradhat őstermelő, alkothat őstermelők családi gazdaságát vagy családi mezőgazdasági társaságot.

Nagy István emlékeztetett: a kisebb őstermelők számára az adómentességi értékhatár növekszik és nem terheli majd személyi jövedelemadó az éves minimálbér ötszörösét kitevő bevételt, ami az idei értékekkel számolva 9,7 millió forintot jelent.

Emellett az új szabályozás minden esetben a minimálbérhez köti az értékhatárokat, ezzel biztosítva a kedvezmények értékállóságát.

A tárcavezető kitért arra is, hogy az érintettek kedvezményes adózási értékhatára, átalányadó választásával is magasabb bevételig lesz lehetséges, ami 8 millió forint helyett az éves minimálbér tízszeresére nő, és a 2020-as adatok szerint eléri a 19,3 millió forintot. Az adóteher csökkentését szolgálja az is, hogy a jövőben az őstermelői bevétel számításánál nem kell figyelembe venni az e tevékenységgel összefüggő támogatás összegét.

Az agrárminiszter hangsúlyozta: az új törvénynek köszönhetően jöhet létre az őstermelők családi gazdasága, ami komoly lehetőség a vidéki gazdálkodói családok megélhetésének és életszerű működésének érdekében. A családi gazdálkodási forma legalább két hozzátartozó mezőgazdasági termelő közös gazdálkodására alapulhat. A kedvezményes adózást lehetővé tevő átalányadózást a családtagok számának és az éves minimálbér tízszeresének szorzatáig tartó bevételig választhatják. Az értékhatár azonban legfeljebb a minimálbér negyvenszerese lehet, ami az idei adatokkal számolva több mint 77 millió forintot jelent.

Nagy István agrárminiszter Forrás: MTI/Máthé Zoltán

Kifejtette:

a családi mezőgazdasági társasággá minősítés lehetőségét azoknak a vállalkozásoknak dolgoztuk ki, akik már kinőtték a helyi termelés kereteit és országos, sőt nemzetközi szinten is mérhető üzemmé fejlődtek."

A családi mezőgazdasági társaságok fejlődését azzal segíti a jogszabály, hogy a társas vállalkozás tagjai mentesülhetnek a személyi jövedelemadó alól a termőföld használati jogosultságának, valamint a mezőgazdasági támogatás átengedése, továbbá a termőföld-vásárlással kapcsolatos jelzáloghitel törlesztése címén, legfeljebb 50 millió forintig."

A jogszabály külön rendelkezéseket tartalmaz a méhészek számára, ami a kormány egyértelmű elköteleződését bizonyítja a biodiverzitás védelme mellett.

A méhész őstermelők személyi jövedelemadó mentessége nem a minimálbér ötszörösét, hanem tízszeresét elérő bevételig lehetséges. Ez a kedvezmény a 2020-as értékeket figyelembe véve meghaladja a 19 millió forintot – emelte ki a tárcavezető.