Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) által 2012-ben kezdeményezett szabadkereskedelmi megállapodásban a szövetség tíz tagországa - Vietnam, Thaiföld, Fülöp-szigetek, Laosz, Kambodzsa, Mianmar, Malajzia, Szingapúr, Indonézia és Brunei -, valamint öt partnerük - Kína, Japán, Dél-Korea, Ausztrália és Új-Zéland - vesz részt.
A megállapodás ezzel a világ népességének közel egyharmadára, 2,2 milliárd emberre, és a globális bruttó hazai termék (GDP) csaknem 30 százalékára terjed ki.
AGDP tekintetében ezzel a világ legnagyobb szabadkereskedelmi megállapodásának számít,
megelőzve egyebek mellett az Európai Uniót.
Az aláíró országok között a világ második és harmadik legnagyobb gazdasági is szerepel, elemzések szerint pedig
a paktumban résztvevő országok 2030-ra a világ GDP-jének felét fogják előállítani.
Az eredeti kezdeményezésben India is helyet kapott, de Új-Delhi tavaly kivonta magát az egyeztetésekből, mivel féltek, hogy az egyezmény aláírásával elöntik az országok az olcsó kínai áruk. Az azóta a kínai-indiai határon zajló összecsapások sem segítették elő a megállapodás aláírását. A Citi Research elemzői szerint India a kimaradással sokat veszít. 2030-ra a reál GDP-je 1,1 százalékkal nőhetett volna, amennyiben részt vesz a kereskedelmi egyezményben. Az ASEAN-tagországok ennek ellenére változatlanul bővíteni kívánják az Indiával folytatott kereskedelmet.
A CGTN kínai nemzetközi hírcsatorna beszámolója szerint Li hangsúlyozta: a nyolc éven át tartó tárgyalások után aláírt megállapodás reményt hozhat a jelenlegi borús nemzetközi helyzetben, jelezve, hogy változatlanul a multilateralizmus és a szabadkereskedelem a helyes irány a világgazdaság és az emberi fejlődés szempontjából.
A megállapodás alapján a partnerek csökkentik és fokozatosan kivezetik a vámokat az árukereskedelemben, és javítják a szolgáltatások kereskedelmére vonatkozó szabályokat, a többi közt piaci hozzáférést biztosítva a tagországok szolgáltatásokat nyújtó vállalatai számára.
Mindemellett csökkenteni fogják a nem vámtarifa jellegű akadályokat is.
Elemzők szerint az RCEP gazdasági előnyei szerények és évekbe telik mire realizálódnak. Azonban egy nagyon
fontos geopolitikai győzelem Kína számára.
Az egyezmény aláírása egyértelműen megmutatja, hogy Kelet-Ázsia felismeri egy mélyebb kereskedelmi integráció előnyeit, és a résztvevő országok nem akarnak választani az Egyesült Államok és Kína között, ha gazdaságpolitikáról van szó. Ez az USA-val szorosabb szövetségben lévő országokra is igaz, például Japánra vagy Dél-Koreára.
Mivel az USA korábban (2016) visszalépett a Csendes-óceáni Szabadkereskedelmi Megállapodásból (TPP), így Amerikának nehezebb lesz ellensúlyozni Kína szomszédaival szembeni gazdasági befolyását. A kilépésre azért volt szükség, hogy az USA a későbbiekben büntetővámot vethessen ki a Távol-Keletről érkező importra, így javíthasson a Kínával szembeni kereskedelmi mérlegén. Így az RECP aláírásával tovább várhatóan tovább folytatódik a két gazdasági nagyhatalom közti kereskedelmi vetékedés.
A kínai pénzügyi minisztérium egy, az internetes oldalán kiadott közleményben bejelentette: Kína és Japán egy bilaterális megállapodást is aláírt a vámok csökkentéséről. A minisztérium szerint a lépés történelmi mérföldkőnek számít a két ország kereskedelmi kapcsolataiban.
