Az előző negyedévben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által mért, pénteken publikált 11,3 százalékos, előző negyedéves gazdasági növekedés azt mutatja, eredményesek a kormány gazdaságvédelmi intézkedései - számolt be az Origo a friss adatok kapcsán kiadott pénzügyminisztériumi kommentárról. Ez az adat a piaci elemzők várakozásait is felülmúlta, egyúttal fontos visszacsatolás az év során eddig meghozott gazdasági, illetve a járvány miatt kifejezetten a válság enyhítését célzó intézkedésekre.
A KSH megállapítása szerint a harmadik negyedévben megindult a járványból való kilábalás, az előző negyedévhez képest a legtöbb nemzetgazdasági ág teljesítménye bővült. A gazdasági teljesítmény előző év azonos időszakához mért csökkenését legnagyobb mértékben az információ, a kommunikáció, illetve a pénzügyi szolgáltatások növekedése mérsékelte.
A negyedéves adatok azért különösen figyelemre méltóak, mert - mint emlékezetes - a tavasszal meghozott járványvédelmi intézkedések részeként a gazdaság működése jelentős mértékben lelassult.
A most közölt KSH-adatok azonban nem egyszerűen a kilábalás megindulásáról, hanem nagyon rövid idő, lényegében néhány hónap alatt lezajlott visszapattanásról tanúskodnak.
Bár - emlékezetett a szaktárca - éves összevetésben a járvány hatásai 4,6 százalékkal csökkentették a magyar GDP-t, a negyedéves adatok azt jelzik, hogy
a gazdaság beindulásának üteme és a felfutás sebessége a vártnál is nagyobb lehet.
A visszapattanás tényét egy másik módszertani megközelítés talán még markánsabban kifejezi: az amerikai tájékoztatási gyakorlatban használnak egy úgynevezett évesítési indexet. Ennek mostani mértéke a magyarországi adatok alapján 53,5 százalékos növekedést mutat a lezárult negyedévre úgy, hogy a visszaesés az előző negyedévben volt. Az évesített index azt mutatja meg, hogy mekkora lenne az éves változás, ha az aktuális negyedéves – az előző negyedévhez viszonyított – volumenváltozás négy negyedévig folytatódna.
Mit jelent az, hogy visszapattanás, és miért ez igaz a magyarországi helyzetben?
A gazdasági eseményekről, hírekről való tudósításokban, tőzsdei elemzésekben néha meglepően nagy jelentősége lehet annak, a beszámolókban milyen kifejezéseket használnak az adott fejlemény kapcsán. Visszapattanásról szokás és kell is akkor beszélni, ha egy ország vagy régió - vagy épp egy tőzsde - teljesítménye rövid idő alatt eléri teljesítményének korábbi szintjét. A tőzsdék működésénél ez lehet a különböző kereskedési mutatók néhány nap alatti visszaállása egy korábbi szintre, míg vállalatok vagy nemzetgazdaságok esetén negyedéves-féléves periódusok alapján már látható, hogy a konjunktúra növekedésbe fordult egy hirtelen bekövetkezett zuhanás után. A magyarországi negyedéves adatok pontosan ezt a képet mutatják: ahogy globálisan, úgy a hazai gazdasági teljesítmény is rövid idő alatt esett vissza drasztikusan a járvány miatti szükséges intézkedések okán, ám a közel korábbi teljesítményre való visszaállás nagyjából hasonló - igen rövid - időszak alatt be is következett.A koronavírus-járvány első hulláma után regisztrált, a várakozásokat általában túlszárnyaló magyarországi adatok azt mutatják, hogy az országban rendelkezésre állnak azok az erőforrások, amelyek a gazdaság teljesítményének gyors visszaállításához szükségesek. Gazdasági visszapattanásra számos történeti példa van: a II. világháború utáni, gyors és különösen erőteljes német vagy japán kilábalást gyakran hívják a 20. század "gazdasági csodáinak", közös bennük, hogy rendkívüli mélypontról indultak meg - azaz nagyon alacsony bázisról számítva zajlott le jelentős makrogazdasági bővülés. A koronavírus-járvány - bár nem jár tényleges háborús pusztítással - szintén számos régióban és országban mélybe taszította a gazdaság teljesítményét. A hangsúly ezért azon van, sikerül-e adott gazdasági ciklus alatt a visszaeséssel összemérhető nagyságú növekedést produkálni.
A KSH által kiadott grafikon a GDP negyedéves változásáról:
A visszapattanást jól mutatja több, a gazdaság teljesítményét és a pénzügyeket leíró adat.
Például:
A szaktárcánál arra számítanak, hogy a magyar gazdaság ezt a bravúrt képes lesz újra megismételni. Mint közleményükben írják, arra számítanak, hogy
a novemberi intézkedések után is gyorsan visszatérhet a magyar gazdaság a korábbi növekedési pályára.
A Pénzügyminisztérium becslése szerint idén 6,4 százalékkal eshet vissza a gazdaság teljesítménye, ugyanakkor 2021-re a tárca már 3,5 százalékos növekedést valószínűsít.