Négyszáz évre elegendő energiát adhat a gyilkos tó
2020. február 28. 21:52
Fisherman take positions on boats as they prepare for their overnight fishing of sardines, at Lake Kivu, Kibuye, western Rwanda, on December 18, 2019. (Photo by Simon Wohlfahrt / AFP) / “The erroneous mention[s] appearing in the metadata of this photo by Simon Wohlfahrt has been modified in AFP systems in the following manner: [Fisherman take positions on boats as they prepare for their overnight fishing of sardines, at Lake Kivu, Kibuye, western Rwanda, on December 18, 2019.] instead of [Fisherman take positions on boats as they prepare for their overnight fishing of sardines, at Lake Kivu, Kibuye, western Rwanda, on November 18, 2019.]. Please immediately remove the erroneous mention[s] from all your online services and delete it (them) from your servers. If you have been authorized by AFP to distribute it (them) to third parties, please ensure that the same actions are carried out by them. Failure to promptly comply with these instructions will entail liability on your part for any continued or post notification usage. Therefore we thank you very much for all your attention and prompt action. We are sorry for the inconvenience this notification may cause and remain at your disposal for any further information you may require.”
Vágólapra másolva!
Hamarosan nem csak saját szükségleteit fedezheti önállóan villamos energiából, hanem exportra is termelhet áramot a kicsiny kelet-afrikai ország, Ruanda, ahol a világ egyik legkülönösebb természeti képződménye, a Kivu-tó található. A felfoghatatlan mennyiségű metánt, és annál is több szén-dioxidot rejtő tó lehetőségei régóta foglalkoztatják az energetikai szakembereket és a vállalatokat. A BBC riportja alapján, könnyen lehet, hogy az ország már csak évekre van az energiafüggetlenségtől, amit a gyilkos tónak köszönhet.
A Ruanda és a Kongói Demokratikus Köztársaság határán fekvő Kivu-tó a világ egyik különös természeti képződménye. Nevezik "robbanó tónak" is, mivel a mélyebb, nagyjából 300 méter mélyen lévő rétegeiben rengeteg, nagyjából 60 milliárd köbméter metán van.
Számos tudós úgy gondolja, aggodalomra ad okot, hogy a tó vulkanikus területen fekszik. Egy esetleges kitöréskor a tó alatti vulkanikus hatások kiszoríthatják a felhevült vízből a metánt, a robbanás pedig óriási mennyiségű szén-dioxidot szabadítana fel.
A becslések szerinti 300 milliárd köbméternyi szén-dioxid, vagy egy részének kiszabadulása, katasztrófális következményekkel járna.
A tó medencéjében mintegy kétmillióan élnek.
Halászok a Kivu-tavon (2019 decemberi felvétel) Forrás: AFP/Simon Wohlfahrt
Ha a fenékgázok egy vulkanikus aktivitás következtében, hirtelen a felszínre kerülnének, az soha nem látott pusztulást hozhat a tó környékére.
Viszonyításként: amikor 1986-ban Kamerunban kitört egy másik, úgynevezett robbanó tó, a Nyos, egy 100 méteres szén-dioxid szökőkút a parttól számított 25 kilométeres körzetben, 2000 emberrel végzett. A Kivu és a Nyos között nagyságrendi eltérés van, az előbbi javára.
A tó kongói oldalán egy halászhajó Forrás: AFP/Alexis Huguet
A hatalmas tó gázkészletei ennek ellenére - vagy éppen ezért - régóta foglalkoztatják a gazdasági szereplők, illetve az ország vezetésének fantáziáját. A kérdés általában az: hogyan lehetne a Kivu-tó jelentette veszélyt csökkenteni úgy, hogy az elképesztő gáztartalékból profitáljanak az ott élők, és persze a kitermlést végző cégek? Ruanda kormánya ezzel kapcsolatban több megállapodást is kötött már, tavaly az egyik jelentkezővel nem kevesebb mint 400 millió dollár értékben:
Óriási üzletet kötött Ruanda egy magánvállalattal, amely palackozott gázt szállítana a háztartásoknak a Kivu-tóból, vagy ahogyan gyakran nevezik, a "gyilkos tóból" - írja a Reuters. A Ruanda és a Kongói Demokratikus Köztársaság határán fekvő Kivu-tó a világ egyik különös természeti képződménye. Nevezik "robbanó tónak" is, mivel a mélyebb, nagyjából 300 méter mélyen lévő rétegeiben rengeteg metán van.
A Kivu-tóval kapcsolatban azonban ennél is érdekfeszítőbb kérdés az áramtermelés az abban rejtőző gáztartalékokkal. Ennek kérdései most a beszámolók szerint újra a figyelem középpontjába kerültek. A gáz felhasználásának kérdése azért is különösen fontos, mert jelenleg Ruanda lakosságának mindössze 51 százaléka fér hozzá állandó szolgáltatásként az elektromos áramhoz.
A tó mélyrétegeiben található, 60 milliárd köbméternyi metángáz viszont akár 400 évre elegendő lenne a villamos energia biztosításához.
Ez különösen kecsegtető egy olyan országban, amelynek a dízel alapú energiatermelés és az áramimport mellett, lényegében semmilyen más alternatívája nincs az energiaellátás növelésére.
Erre a problémára született megoldásként a kifejezetten a tóhoz rendelt, KivuWatt nevű projekt, melynek indulása után máris a bővítésében gondolkodnak Ruandában.
A brit hátterű ContourGlobal nevű vállalathoz köthető KivuWatt egyik része egy hatalmas, különöleges vízi állomás, amely a gázokkal telített vizet szivattyúkkal és pumpákkal emeli ki a mélyből. A tó vízére telepített állomáson, speciális berendezésekben, megtörténik a szétválasztás: a nyomáscsökkenés miatt a szén-dioxid távozik, ezáltal a művelet hozzájárui a tó stabilitásához. A gáztalanított víz visszakerül a tóba, az eredeti ökoszisztémájába. A metán pedig egy vezetékrendszeren a partra telepített generátorállomásra jut, ahol villamos energiát termelő turbinákat hajtnak meg azzal.
A működési elvet az alábbi, korábban a projekthez készített animáció mutatja be:
A projekt sikeréhez - űgy tűnik - nem férhet kétség: a BBC friss helyszíni riportja szerint már a Kivu-tóból nyert metán segítségével állítják elő az ország villamos energia szükségletének 30 százalékát.
A vízi állomáson működő technológia - metángáz hasznosítása villamos energia termelésre - pedig világviszonylatban is egyedülálló.
A projekt szárazföldi erőműve, a felvételen még fejlesztési fázisban Forrás: AFP/Stephanie Aglietti
A projekt tulajdonosai és a ruandai kormány máris azon gondolkodnak, hogy három további állomást telepítenek a vízre.
A tervek szerint ugyanis, jelentős részben a Kivu-tó metántartaléka révén, Ruanda 2024-re önellátó lehet elektromos áramból, majd azt követően megkezdheti az energiaexportot a környező országokba.
Ahogy az elemzések megjegyzik: az alapvetően vidékies arculatú Ruandában ugyanaz a névleges kapacitás jóval több mindenre elegendő a térségben élőknek, mint lenne az egy fejlett országban.
Így, bár a 200 millió dolláros projekttel kapcsolatban sok kérdés merült fel megvalósítása előtt,
a ruandai kormány most kiáll annak folytatása mellett.
A Kivu-tó metánjának e módon való hasznosítása ugyanis nem csak a tó biztonságát növeli, hanem lényegében környezetbarát energiához juttatja a lakosságot.
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
