Az EPS által Jangcsungban üzemeltetett okosparkolási rendszer lényege, hogy az autóvezetők számára minden, a gyors parkolást elősegítő információ rendelkezésre áll, az önkormányzatok pedig ezen túl az összes forgalmi és pénzügyi információval is rendelkeznek.
Az utcák elején elhelyezett LED-kijelzős táblák segítségével tájékoztatni lehet az autósokat, hogy az adott szakaszon éppen hány szabad parkolóhely érhető el.
Ehhez a vállalat érzékelőket helyezett el szerte a városban, ami fölé ha egy autó beáll, akkor az elküldi az információt a rendszer számára. A táblák mellett telefonos alkalmazás is segíti a tájékozódást, míg a parkolási díjak fizetésére többfajta lehetőség kínálkozik.
Az Origo a helyszínen is megnézhette a projektet, amelynek első fázisa 2018-ban fejeződött be. Akkor Jangcsungban 2350 parkolóhelyet építettek ki, amelyből ezret fel is szereltek a vállalat által tervezett geomagnetikus szenzorral, emellett pedig 39 LED-kijelző is segíti az autósok tájékoztatását.
A tesztüzem tavaly november 30-án indult és sikeresen zárult, így idén januárban élesben is bemutatkozhatott az okosparkolási rendszer.
Gyarmati Zoltánnal, a vállalat igazgatósági tagjával a kialakult helyzetről, a múltról és a további tervekről is beszéltünk. Az EPS-történet 2011-ben kezdődött, akkoriban az EPS jelenlegi vezetője még a Nemzetközi Közlekedéstudományi Intézetnél (Institute for Transportation and Development Policy, ITDP) dolgozott.
Arra kértek fel, hogy a szervezet európai irodáját vezessem. Ez azért vicces, mert gyakorlatilag egy napot sem töltöttem a kontinensen. Ezzel szemben sokat utaztam többek között Kínában és Indiában, ahol az ITDP-nek erős jelenléte van. A munkám során javarészt önkormányzatoknak tartottam előadásokat arról, hogy miként kell közlekedést szervezni, ezen belül is leginkább a parkolásszervezésen volt a hangsúly
- mesélte Gyarmati Zoltán.
A valódi áttörést egy Vuhanban tartott prezentáció hozta. A város főpolgármesterének annyira megtetszett a bemutatott parkolási rendszer, hogy saját maga is szeretett volna kiépíteni egy hasonlót, azonban akkoriban nem volt olyan cég, ami ezzel foglalkozott. Ekkor született az alapötlet, hogy létre kellene hozni egyet, mivel látszott, hogy igény lenne rá.
Az alapelképzelés azonban hamar változott, javarészt a kínai állam struktúrája és a helyiek mentalitása miatt.
Azzal mindenki egyetértett, hogy az autósok fizessenek a parkolásért, azonban Kínában nem lehet díjat szedni anélkül, hogy ezért cserébe az állam valamilyen ellenszolgáltatást ne nyújtana az autósoknak.
Az önkormányzat szolgáltatást is akart biztosítani az autóvezetőknek a díjköteles parkolás bevezetéséért cserébe, ami alapvetően egy forgalomszabályozási eszköz. Így alakult ki végül a jelenleg is működő koncepció:
az EPS az autósok számára megmutatja többek között a különböző útszakaszok foglaltságát, valamint az ügyfelek az alkalmazáson belül is tájékoztatást kapnak arról, hogy éppen hol van üres parkoló.
"Kínában idén már 250 olyan város lesz, amelynek egymilliónál több a lakosa. Ez egy felfoghatatlan méretű piac, amely rengeteg lehetőséget kínál. Azt biztosan állíthatom, hogy nem mi fogjuk például a pekingi parkolást szervezni, de nagyon sok – kínai mértékkel mérve – kisebb városban van lehetőségünk a terjeszkedésre. Kínában a lakosság száma alapján három kategóriába sorolhatóak a városok, de már a legkisebb, hármas kategóriájú települések is egymillió lakos fölött vannak, és számunkra ezek a városok a legvonzóbbak" - magyarázta az EPS egyik alapítója.
Ettől függetlenül
az sem kizárt, hogy az EPS megjelenik olyan városokban is, mint Peking, vagy éppen Sanghaj.
Ha nem is a város egészét fedik le az okosparkolási rendszerükkel, arra minden esély megvan, hogy a város bizonyos kerületeinek és zónáinak az életében jelentős szerepet játszanak. Az EPS jelenleg jó úton halad a célok megvalósítása felé, pedig már a kezdetekben is hatalmas akadályok álltak Gyarmati Zoltánék előtt.
A vállalat nyitóprojektjének otthont adó Jangcsung több mint nyolcezer kilométerre fekszik Budapesttől, ami nemcsak komoly földrajzi távolság, hanem jelentős kulturális távolság is. Ugyan a nyelv és az írás mindenki számára lényeges különbség, de a két ország közötti gondolkodásban is komoly eltérések vannak. Gyarmati elmondása szerint
a kínaiakkal nagyon nehéz bizalmi kapcsolatot kiépíteni, pedig amíg a partnerrel nem alakul ki egy ilyesfajta kapocs, addig gyakorlatilag nincs értelme üzletről beszélni.
Éppen ezért Kínában nagyon gyakori, hogy a tárgyalófelek vacsorával, majd italozással építik fel a kapcsolatukat, hiszen néhány kancsó pajcsiu (kínai pálinka) után sokkal kötetlenebbé válik a társalgás. Ez a nulladik pont minden üzleti partnerségnél, aztán majd erre lehet építeni.
A kínai és az európai etikett is teljesen eltérő, hiszen nem mindegy, hogy az asztalnál hova ülünk, mit eszünk, mikor és mennyit iszunk. Az esetek döntő többségében egy tárgyalás során mindkét félnek megegyező számú embert kell biztosítania, hogy egyik tábor se legyen többségben. Az ebédnél vagy vacsoránál mindig eggyel több tál ételt rendelnek, mint ahány tagú a társaság. Sok beleszólása a vendégnek abba sincs, hogy mit szeretne enni, hiszen a "házigazda" adja le a rendelést, és ő is fizeti a számlát, valamint azt is ő dönti el, hogy ki hova ül a körasztalnál. Nagy illetlenségnek számít, ha valaki vendégként felajánlja, hogy az este végén rendezi a számlát, vagy állja például az összeg felét.
"A helyi partnerek megtalálása mellett a kommunikáció volt az egyik legnehezebb feladat. Én nem beszélek kínaiul, ők pedig döntő többségben nem értenek angolul. Emellett nem mindig egyezik az sem, hogy mit értünk az alatt, amit mondunk. Van ezzel kapcsolatban egy konkrét példám is.
Kínában nem igazán mondanak nemet, mivel az tiszteletlenségnek számít. Helyette kitérő válaszokat adnak, emiatt pedig egyáltalán nem egyértelmű, hogy valóban érdekli-e őket például egy üzleti lehetőség, vagy éppen csak nem akarnak tiszteletlenek lenni. Kínában nem akarnak megsérteni azzal, hogy valamire nemet mondanak. Nagyon sokáig tartott, míg rájöttem, hogy melyik igen jelenti a nemet, és melyik az igent
- mesélte a cégvezető.
Nemcsak a tárgyalás és az üzleti kapcsolatok felépítése más, hanem a szervezeteken belüli működés is. Kínában általában kollektív döntéseket hoznak. Gyarmati kiemelte, hogy
a kínai munkatársak az egyik legszorgalmasabbak a világon. Náluk például teljesen elfogadott, hogy hétvégén is dolgoznak, ez számukra természetes.
Amennyiben pontos utasítást kapnak arra, hogy mit hogyan kell csinálni, a munkájukat tökéletesen végrehajtják, de az ottani szocializáció miatt az már kihívást jelent, ha egyéni döntést kell hoznia valakinek. Az EPS vezetője szerint ebből fakadóan sok időbe telt, míg rávette a kínai kollégákat arra, hogy a problémákat maguk próbálják megoldani, és a döntéseikért felelősséget kell vállalni, mert nem fognak bizottságokat létrehozni, és nem lesz kollektív döntés a cégnél.
Az EPS helyzete nemcsak azért mondható szerencsésnek, mert Gyarmati Zoltán rendkívül nagy szakmai tudásával és végtelen energiájával igazgatja a vállalatot, hanem azért is, mert a GB & Partners Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. befektetőként aktívan részt vesz a vállalat életében. Az EXIM Exportösztönző Magántőkealap és az EPS közös múltja egészen 2016-ig nyúlik vissza, azonban még mielőtt aláírták volna a tőkebefektetésről szóló szerződést és megkezdődött volna a közös munka, fontos momentum volt a vállalat életében az azévi kelet-közép-európai országok (KKE) és Kína együttműködési platformja.
Ez idő tájt kötött együttműködési szerződést az EPS és kínai partnere, a ZTE, így a külügyminisztériummal egyeztetve a szerződést a fórumon írták alá.
"Nem csak a joint venture szerződést írtuk alá, hiszen ekkor már tudtuk, hogy a jangcsungi projekt meg fog valósulni. Ugyan a koncesszióról szóló papírokat csak később, áprilisban szignóztuk, de már folyamatban volt a tender.
Tisztában voltam azzal, hogy addig nem lehet egy finanszírozóval tárgyalni, amíg nincs konkrét projekt a kezünkben, de miután 2016 áprilisában meglett a szerződés, elkezdtük a befektetőkeresést. Ekkor kerültünk kapcsolatba az EXIM Exportösztönző Magántőkealappal és a GB & Partners-zel, a teljes folyamat pedig 2016 novemberében zárult
- mesélte Gyarmati Zoltán az Origónak.
Gyarmati szerint az EPS akkor egy nagyon kicsi szervezetnek számított, így a GB tőkebefektetésén kívül nagy segítség volt számukra például az üzleti modellezésben való részvétel, valamint a menedzsment szintjéről érkező támogatás, profizmus és szakmai tapasztalat. Az EPS vezetője saját bevallása szerint örök optimista, ezért az is fontos volt, hogy a GB & Partners mindig felkészült a legrosszabb forgatókönyvre és az esetleges problémákra is, ennek szükségessége pedig sokszor be is igazolódott.
A start-upoknak van sajnos egy olyan betegsége, hogy amikor megérkezik a tőkebefektetés akkor az „ide nekem az oroszlánt is" mentalitás uralkodik el a vezetőkön, megjelennek a luxusautók és az egyéb fölösleges kiadások. A GB & Partners ilyenkor mindig visszafogta a lovakat, és azt mondta, hogy „gyerekek, majd akkor, ha van árbevétel. Az egy dolog, hogy van pénze a cégnek, de az a pénz arra van, hogy elinduljon a projekt
- jegyezte meg Gyarmati.
Persze gyakran vannak stratégiai véleménykülönbségek is az Alapkezelő és az EPS között, de a cégvezető szerint több olyan szituáció volt már a tárgyalások során, amikor ő szíve szerint már bedobta volna a törölközőt, de a GB & Partners tanácsára nem tette, így sikerült kiharcolniuk sokkal jobb feltételeket.
A GB & Partners mellett szintén jelentős támogatást nyújtott a kínai magyar nagykövetség és a pekingi nagykövet, Pesti Máté, valamint Bolla Szilárd sanghaji főkonzul. Ők nemcsak a távolból figyelték az eseményeket, hanem ha kellett, személyes jelenlétükkel többször is az EPS mellé álltak. Ez pozitívum mindazon leendő vállalkozások és vállalatok számára, akik Kínában szeretnének üzleti tevékenységet folytatni, hiszen nekik sem kell egyedül elindulni a nehéz úton, a külképviselettől mindig megfelelő támogatást fognak kapni.
Jangcsungban, az EPS Global első projektjének szülővárosában gyakorlatilag teljesen megállt az élet január végén. A szigeten fekvő, a Jangce által körülölelt várost négy híd köti össze az ország többi részével, azonban mivel a környező városokban már találtak fertőzötteket, ezért Jangcsungot hermetikusan lezárták.
Az EPS magyar dolgozói egytől egyig biztonságban hazaértek, azonban a kínai munkatársak jelentős része továbbra is a városban vesztegel.
"A járvány kezdetén még nem érződött a pánik, mindenki csak legyintett, hiszen még csak Vuhanban mutattak ki fertőzéseket. Decemberben egyébként még a hírekben sem volt igazán szó az újfajta koronavírusról, januárban viszont már igen. Azután, hogy a pekingi kormány beavatkozott, az ország jelentős része teljesen leállt, így az EPS is szünetelteti a díjszedést valószínűleg február végéig, aztán reméljük, javulni fog a helyzet.
Amikor a saját bőrén tapasztalja az ember ezeket a dolgokat, az nyilvánvalóan egyfajta félelmet okoz, hiszen senki sem akarja elkapni a fertőzést. Nyomasztó az is, amikor szúrópróbaszerűen megállít a rendőr, és megméri a lázadat, de a hatóságok - az én tapasztalataim szerint - a helyén és megfelelően kezelik a dolgokat
- mesélte az EPS vezetője.
Gyarmati elmondta, hogy volt olyan kollégája, aki alig tudta elhagyni az országot. Ő a kínai újévet egy másik városban töltötte, amelyet röviddel a repülőgépe felszállása után zártak le teljesen a hatóságok.
A repülőtérre vezető út sem volt egyszerű, hiszen vegyvédelmi ruhás rendőrök őt is elvitték az őrsre kihallgatni, ahol kötelezően megmérték a lázát.
Az EPS-nél 54 kínai kolléga dolgozik Jangcsungban, közülük 52-en még a hermetikusan lezárt városban voltak, ketten pedig máshol élnek, így ők ott vészelik át a járványt, hiszen egészen a hét végéig, ha akartak ,sem tudtak volna visszajutni a szigetre.
A másfél hónapig tartó lezárás alatt ugyan nem volt tilos kijönni a lakásokból, azonban az emberek inkább önként otthon maradnak, ráadásul egyébként is minden étterem és bolt is zárva tartott.
Persze a végtelenségig ez az állapot nem volt tartható, hiszen az országnak működnie kell – Jangcsung város zárlatát a hétvégén már feloldották, és így az EPS díjszedése márciusban újraindul.
Az EPS tízezer, súlyos hiánycikknek számító orvosi maszkot szerzett be és adományozott a jangcsungi önkormányzat számára, ezzel is támogatva a vírus terjedése ellen vívott harcot.
Az EPS több szempontból is szerencsésnek nevezhető, mondta Gyarmati, hiszen húsz és huszonöt éves koncessziókkal rendelkezik Csifengben és Jangcsungban, tehát a mostani másfél hónapos kiesés – a válság hatására bevezetett speciális takarékossági intézkedések mellett – még nem jelent nagyobb gondot. Emellett a GB & Partners is konstruktívan áll a kialakult helyzethez, és biztosítják a szakmai támogatást.
A leállás ellenére pozitív hírekre is lehet számítani az EPS-től. Mind az EPS, mind a GB & Partners hisz a kínai piacban, a kínai partnereiben, így az EPS második projektjének a több milliárd forint összegű befektetése a 4,2 millió lakosú Csifeng városban márciusban lezárásra kerül. Az Origó elsőnek tudta meg, hogy megvan a vállalat első uniós lehetősége, így az erdélyi Székelyudvarhelyen három héten belül elindul az EPS pilot projektje.
Emellett három magyar önkormányzattal is ígéretes tárgyalások folynak.
Azonban a legfontosabb, hogy a januári üzemeltetési tényadatok a tervezett bevételek 117 %-át képezik, így az már bebizonyosodott, hogy érdemes Kínában parkolást üzemeltetni.