A panelek kelnek el a leggyorsabban a koronavírus-járvány idején is

Jelentősen növekedett a használt lakások eladásához szükséges idő a Covid sújtotta tavalyi évben, mutatta ki az Otthon Centrum piaci elemzése, amely a forgási sebesség szempontjából vizsgálta a 2020-as esztendőt. Még úgyis a panelek keltek el a leggyorsabban, hogy az előző évhez képest átlagosan 24 nappal tovább voltak a piacon, míg a társasházi lakások értékesítési ideje három héttel hosszabbodott meg. Ugyanakkor a vírus hatására megélénkült az agglomerációs családi házak piaca, Pest megyében az utóbbi tíz évben tavaly lehetett a leggyorsabban értékesíteni ezt az ingatlantípust.

Ha nem is radikális, de érezhető változás állt be az ingatlanpiacon a koronavírus uralta tavalyi esztendőben: a járvány hatással volt az árakra, illetve a tranzakciószámokra is, ami az értékesítési idő növekedésével párosult. Az Otthon Centrum közreműködésével eladott ingatlanok forgási sebessége jelentősen lassult, összegezte a cég legfrissebb tanulmányának megállapításait Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető, aki elmondta: a használt lakások eladásához szükséges idő országos átlagban hosszabb lett, míg a családi házak értéke változatlan maradt.

Mindenhol számottevően lassult a forgási sebesség, nőtt az értékesítési idő, de az előző évekhez képest változás, hogy hangsúlyos eltérések alakultak ki a különböző területek között.

A leggyorsabban Budapest belvárosi kerületeiben keltek el a házgyári technológiával készült lakások,

ahol átlagosan 76 napra volt szükség az ingatlanok értékesítéséhez.

Budán és a pesti peremkerületekben átlagosan majdnem két héttel hosszabb ideig tartott (88 nap), míg egy ingatlan gazdára talált. Szintén jól tejesítettek a régió központok (84 nap), ugyanakkor a többi megyei jogú városban és a kisebb városokban már három héttel hosszabb időre volt szükség (105 nap) a sikeres tranzakcióhoz, az agglomerációban pedig már majdnem négy hónapra.

Legrövidebb idő alatt továbbra is panelt lehet eladni, azonban 2019-hez képest jelentős mértékben, átlag 24 nappal, 93 napra nőtt az értékesítéshez szükséges idő.

A társasházi lakások értékesítési ideje is három héttel nőtt tavaly (109 nap). Ebben a kategóriában a fővárosi agglomeráció tágabb környezete és a régió központok szerepeltek a legjobban (100 nap). Budapest különböző városrészeinek értékei nagyjából azonosak, az értékesítés középértéke néhány nappal magasabb ennél (105-110 nap). A kisebb megyei jogú városokban hasonló idő alatt cseréltek tulajdonost a lakások (110 nap), az ennél kisebb településeken viszont már több mint négy hónap kellett az értékesítéshez.

Továbbra is a panelek kelnek el a leggyorsabban az ingatlanpiacon Fotó: Medgyesi Milán - Origo

A használt családi iker- és sorházak esetében megfordult a trend, a tranzakcióhoz szükséges idő 172 napról 169 napra csökkent. Ugyanakkor az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta, hogy az ország különböző pontjain igen vegyes kép rajzolódott ki, és ebben a vírusnak is szerepe volt. A Pest megyei agglomerációban szignifikánsan csökkent a családi házak értékesítéséhez szükséges idő. A kereken öt hónapos érték az elmúlt tíz év legalacsonyabb száma a térségben. Sőt:

Budapest külső pesti kerületeiben egy hónappal még ennél is kevesebbet kellett várni az új vevőre, ami szintén rekord alacsonynak számít.

Budapest további városrészeiben (elsősorban Budán) és a megyei jogú városokban öt-öt és fél hónapot vett igénybe az ingatlanok értékesítése. Az ennél kisebb településeken jellemzően fél év körül alakult ez az érték.

A tavalyi adatokból elsősorban az látszik, hogy főként Budapestet érintette hátrányosan a vírus megjelenése.

Legnagyobb mértékben a fővárosban változott a forgási sebesség átlagértéke, azaz itt kellett hosszabb idő az ingatlan eladásához.

Ezzel szemben a nagyvárosok környéki agglomerációk ingatlanpiaca szinte meg sem érezte a vírust: a családi házak iránti kereslet jelentősen nőtt, sőt a vírus megjelenése az elmúlt években fokozódó kiköltözési hullámot csak tovább erősítette.