Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Világszerte több száz fajta kávénövény létezik. Nagy részük a természetben fordul elő, de van pár, amit kizárólag farmokon termesztenek, ezekből a két leggyakoribb a robusta és az arabica. A robusta kávé íze keserűbb, általában eszpresszót és instant kávét készítenek belőle, ezzel szemben az arabica kávé selymesebb ízvilággal rendelkezik – kevesebb koffeintartalma miatt –, így ideálisabb alapanyag a cappuccinóhoz és a lattéhez.
A világ egyik legnépszerűbb növénye - fajtától függően - 3-4 év alatt nő meg eléggé ahhoz, hogy a termőföldeken dolgozók le tudják kézzel szüretelni a kávészemeket, hiszen csak az érett, piros magokat lehet leszedni. Később megmossák, elválasztják a gyümölcshústól a kávébabot, amit aztán szárítanak, pörkölnek és végül értékesítenek, hogy eljusson a boltokba és a kávézókba.
Globálisan egy évben körülbelül 500 milliárd csészével fogyasztanak kávét az emberek, és közel 25 millió gazda megélhetése múlik az eladott kávémennyiségen.
A kávénövények jelenleg az Egyenlítő mentén, a Rák- és Baktérítő közötti trópusi övezetben teremnek, az úgynevezett kávéövben. Ezek a területek Latin-Amerika, Afrika és Ázsia számos országát magukban foglalják. A piros bogyókat termő növényeket termeszteni nem éppen a legegyszerűbb, számos feltételt kell figyelembe venni ahhoz. Nélkülözhetetlen a termékeny talaj, a megfelelő mennyiségű csapadék, valamint az évi középhőmérsékletnek 15 és 24 Celsius fok közé kell esnie. Jelenleg a világon Brazília a legnagyobb arabica-, Vietnam pedig a legnagyobb robustatermelő, illetve Kolumbia büszkélkedhet a legjobb minőségű kávé előállításával. A kolumbiai minőség annak köszönhető, hogy a gazdák kézzel ültetik a cserjéket, szüretelik és dolgozzák fel a babokat.
Az ember által előidézett globális éghajlatváltozás folyamatosan melegíti a bolygót, és így számos termőföld válik alkalmatlanná a kávétermesztésre.
Amennyiben ez a helyzet nem változik, a kávétermesztés egyre körülményesebbé válik, mígnem teljesen lehetetlen lesz. Egyes előrejelzések szerint 2050-re a kávé akár luxuscikké is válhat, ami azt jelenti, hogy ára drasztikusan emelkedhet. Azok a fajtái, amelyek igényesebbek, mint például az arab kávé (Coffea Arabica) 2080-ra teljesen el is tűnhetnek.
A válság természetesen nemcsak azokat érinti, akik eddig élvezeti cikként vásárolták a kávét, hanem - elsőként - a termelőkre is nagy hatással van, akiknek a mindennapi megélhetésük függ tőle. Ez azt jelenti, hogy globálisan több százmillió ember életét teszi nehezebbé, akik főleg fejlődő országokban élnek.
A világ egyik legnagyobb kávétermelő országban, Kolumbiában, már lehet érezni a felmelegedés hatását a kávétermesztésre.
Egy helyi termelő szerint 15 éve már egyre kevesebb kávét tudnak előállítani, és a tavalyi évben az eddiginél is alacsonyabb volt ez a mennyiség. Mindemellett több lakos kifejtette félelmét, hiszen a kávénak hatalmas szerepe van az ország kultúrájában, az ott élők identitásában.
Folyik a munka egy kolumbiai ültetvényen:
A globális felmelegedés hatására az ország kávétermelőinek számos problémával kell megküzdeniük ahhoz, hogy a növények megfelelő mennyiségű és minőségű termést hozzanak. A domboldalon vagy hegyen magasabbra kell költöztetniük az ültetvényeket, hogy az ideális középhőmérsékletet fent tudják tartani. Ugyanakkor a magasabb hőmérséklet kedvez bizonyos gombafajtáknak és kártevőknek, melyek tönkretehetik a növényeket. Ezenkívül a folyamatosan változó időjárás miatt nehezebb megállapítani a pontos termési időszakot.
Kolumbiában 2013 óta a kávétermesztésre alkalmas földek mérete több mint 7 százalékkal csökkent, és a témával foglalkozó kutatók szerint a helyzet csak rosszabb lesz.
Persze nem kizárólag Kolumbiát érinti ez a probléma, hanem a világ összes kávétermelő országának erre kell felkészülnie. Egy tanulmány szerint 2050-re a termőföldek 50 százalékkal csökkenni fognak. Egy másik kutatás szerint a természetben megtalálható kávénövényeknek a 60 százaléka eltűnhet a földről. Ezek egy része fontos szerepet tölt be a farmokon termesztett kávéültetvények ellenálló képességének növelésében.
A termelők többféle módszerrel próbálják meg megóvni a kávénövényeiket a magasabb hőmérséklettől, valamint a kártevőktől. Az egyik ilyen eljárás, hogy árnyékoló fákat telepítenek az ültetvényekre, ezzel lehűtve a fa alatti növényeket. Mindemellett sokan fentebb ültetik a kávénövényeiket, ahol a levegő hűvösebb. Végső soron lecserélhetik a kávéfajtát, amit termesztenek, egy sokkal ellenállóbbra.
Ezek a megoldások azonban sok pénzbe kerülnek, ami a legtöbb kisgazda számára megfizethetetlen, ezért sokan úgy döntenek, hogy kávé mellett vagy helyett más növényeket is termesztenek.
A világ kávétermelésének 80 százaléka 25 millió kisgazdától származik, ezek közül vannak, akik szegénységben élnek. Amerikától kezdve, Afrikán át, teljesen Ázsiáig, az éghajlatváltozás különösen megnehezíti a kávétermelők életét. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a kávéipar hogyan fog kilábalni ebből a kényes szituációból.
(Forrás: Vox: The global coffee crisis is coming)
