Egy hónap alatt 45 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma

Új biztonsági szabályok szerint indul újra a termelés a kecskeméti gyárban

Az előző hónaphoz viszonyítva 9 ezerrel, 190 ezerre csökkent a munkanélküliek száma 2020 novemberében, a 4,1 százalékos munkanélküliségi ráta pedig 0,2 százalékponttal alacsonyabb volt az egy hónappal korábbinál. Eközben tavaly novemberben a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 496 ezer volt, 45 ezerrel több, mint az előző hónapban, és 26 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A 2020. szeptember-novemberi időszakban

a munkanélküliek átlagos létszáma 204 ezer volt, 40 ezerrel több, mint egy évvel korábban.

A munkanélküliségi ráta 4,4 százalékos volt, 0,9 százalékponttal magasabb az előző évinél.

A nőket magasabb munkanélküliségi ráta jellemezte, mint a férfiakat, de a férfiak körében következett be nagyobb mértékű növekedés az előző év azonos időszakához képest.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

A 2020. szeptember-novemberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma elérte a 4 millió 476 ezret, ami 41 ezerrel kevesebb az előző év azonos időszakában mértnél. A KSH szerint

a csökkenést a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjainak és a közfoglalkoztatottak számának visszaesése okozta.

Tavaly novemberben a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 70,6 százalékos volt, ami az októberi értéknél 1 százalékponttal magasabb volt, és az előző év novemberit is kismértékben meghaladta.

Megtették hatásukat a gazdaságvédelmi intézkedések

„Ismét közel 4,5 millióan dolgoznak Magyarországon, a kormány gazdaságvédelmi intézkedéseinek következtében sikerült egészséges szinten tartanunk a foglalkoztatottsági rátát, amelyet jól mutat, hogy egy hónap alatt 45 ezerrel többen álltak munkába" – értékelte a KSH legfrissebb adatait Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

Zajlik a munka a kecskeméti Mercedes-gyárban Forrás: Dudar Szilard

Az őszi időszakban szintén nőtt a foglalkoztatottak száma, a 2020. szeptember és november közötti hónapok átlagában az elsődleges munkaerőpiacon egy év alatt 8 ezer fős emelkedés mutatható ki.

2010 óta az elsődleges munkaerőpiacon 712 ezres növekedés figyelhető meg, míg a teljes foglalkoztatotti létszám közel 800 ezerrel nőtt.

2010 óta a foglalkoztatási ráta 54,1 százalékról 70,2 százalékra javult, miközben az egy évvel korábbi szinthez képest minimális, mindössze 0,1 százalékpontos a mérséklődés. A munkanélküliségi ráta 11,8 százalékról 4,4 százalékra esett vissza, az előző év hasonló időszakához viszonyítva, a vírusválság ellenére is 1 százalék alatti mértékben romlott a mutató. A november havi munkanélküliek létszáma 190 ezer volt, ami éves összevetésben 34 ezres növekedésnek, ám októberhez képest 9 ezer fős csökkenésnek felel meg.

Az Európai Unió 27 tagállamának szezonális kiigazítás nélküli, nyers munkanélküliségi mutatója 2020 októberében 7,6 százalékra emelkedett. Magyarország esetében a ráta 4,4 százalékot tett ki a KSH mérése szerint, ami 3,2 százalékponttal alacsonyabb az európai átlagnál - hívja fel a figyelmet a minisztérium közleménye. Magyarország ebben a hónapban Németországgal és Hollandiával holtversenyben az Európai Unió negyedik legalacsonyabb munkanélküliségű országa volt. A hazainál csak Csehországban, Lengyelországban és Máltán volt alacsonyabb a munkanélküliség.

Elemzők: ellenálló volt a magyar munkaerőpiac a koronavírus-járvány második hulláma elején

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője közölte,

a járvány első hullámát követően erős visszapattanást mutatott a magyar munkaerőpiac, ismét a történelmi csúcs közelébe emelkedett a foglalkoztatottak száma,

amely ugyan az őszi, második hullámban csökkent, de novemberre ismét 4,5 millió közelébe emelkedett a létszám.

A Takarékbank becslése szerint tavaly 4,3 százalékos átlagos munkanélküliség lehetett, idén pedig 3,9 százalékra csökkenhet a KSH módszertana szerint számított mutató.

Hozzátette, munkaerő-közvetítői és szakszervezeti forrásokból lehet tudni, hogy a magyar munkaerőpiacon ismét látszik némi leépítési hullám elsősorban a turizmus-vendéglátásban, viszont aki elveszti az állását az láthatóan talál másikat, ha nem is feltétlen az eredeti iparágában.

Az elemző szerint a teljes bérnövekedési ütem várhatóan lassulni fog, de az eddigi adatok azt mutatják, hogy a vírus által kevésbé érintett szektorokban továbbra is változatlanul kétszámjegyű a bérdinamika.

Kiemelte,

a kormány munkahelyvédelmi intézkedései, a bértámogatások, az átmeneti adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium érdemben hozzájárul a munkahelymegőrzéshez,

de a közszolgáltatások, a honvédelem és rendvédelem keretében megnyitott jelentős számú új pozíció is segítséget nyújt a munkaerőpiac stabilizálásában.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője közölte, hogy míg a koronavírus második hulláma, illetve az elrendelt korlátozások miatt inkább visszaesésre számítottak, a foglalkoztatás az előző hónaphoz képest bővült, és az éves visszaesés mértéke is csökkent. A foglalkoztatottak száma így is elmaradt az egy évvel korábbitól, de ennek mértéke csekély, tehát

a koronavírus hatása a munkaerőpiacra visszafogott volt, részben a kormányzati bértámogatásoknak is köszönhetően.

Az elemző megjegyezte, hogy míg éves alapon az elsődleges munkaerőpiac még némi javulást is mutatott, visszaesett a közfoglalkoztatottak és a külföldön dolgozók száma, utóbbi arra utalhat, hogy gazdasági problémáknál először a más országokból származó munkavállalókat építik le.

A következő hónapok adatai változatosan alakulhatnak: egyrészt megjelenhetnek a novemberi korlátozó intézkedések hatásai is, másrészt azonban a vakcina megjelenése fokozatosan elősegítheti a visszatérést a normális kerékvágásba - írta az elemző.