Elindult a világ legnagyobb szabadkereskedelmi térségének működése

Ore port with train and wagons for container on 24.04.2017 in the port of the SNIM-Company near Nouadhibou - Mauritania | usage worldwide

2021. január 1-jén megkezdte működését az Afrikai Kontinentális Szabadkereskedelmi Térség (AfCFTA) nevű kereskedelmi tömb, melynek szinte valamennyi, a kontinens területén található afrikai ország tagja.

Az afrikai országok vezetői december elején online megtartott értekezleten erősítették meg, hogy január 1-jén hatályba léptetik a megállapodást a világ földrajzilag legnagyobb kiterjedésű szabadkereskedelmi térségére. A paktumhoz az 55 afrikai országból 54 csatlakozott, Eritrea egyelőre távol maradt attól. A tömörülés így is a legnagyobb számú tagállamot tömörítő a Kereskedelmi Világszervezet megalakítása óta, jelentősége így nem pusztán kontinentális, hanem globális is.

A hosszas előkészületek alapján megkötött, majd idén év elején hatályba lépett megállapodás mintegy 3 ezer milliárd dolláros, összesített GDP-jű piacot jelent, és több mint 84 milliárd dollárnyi, Afrikán belül megvalósuló exportérték realizálható azzal,

jelzi az Afreximbank.

A térség országaiban összesen mintegy 1,2 milliárd ember él.

Az országoknak most harmonizálniuk kell vám- és tarifarendszereiket, mert Afrikában jelenleg nyolc, regionális jelentőségű gazdasági tömb van. Az Afrikán belül zajló kereskedelem esetében az összes áru 90 százaléka január 1-től vámmentesen kereskedhető azokban az országokban, melyek az Afrikai Unió Bizottságánál letétbe helyezték az AfCFTA saját országukon belüli ratifikálási okmányait. Egyelőre 36 ország teljesítette ezt a feltételt.

Freetown városa Sierra Leone-ban Forrás: Shutterstock/Michael Duf

A rendszer 2020. július 1-jén indult volna, de a koronavírus-járvány miatt az utolsó egyeztetéseket arról felfüggesztették.

Az AfCFTA-t több kritika érte előkészítése során, sok elemző véli úgy, hogy a rendkívül egyenetlen gazdasági-társadalmi fejlettségű afrikai országokban tovább nő a szakadék a némileg tehetősebb és a szegények országok között, mégpedig úgy, hogy az előbbiek könnyebben visszaélnek erőfölényükkel utóbbiak kárára.

Támogatói szerint ugyanakkor a megállapodás jóval könnyebbé és egyszerűbbé teszi a regionális kereskedelem felpörgetése miatt a gyártótevékenységek fellendítését, valamint az olyan globális beszállítói láncok kialakítását, melyek nem igényelnek magasan képzett munkaerőt.

Az Afrikán belül export (vagyis a kontinensen az országok egymás között bonyolított exporttevékenysége) történelmileg jóval alacsonyabb mértékű, mint a világ többi nagy térségében. 2017-ben például a teljes exportteljesítmény 16,6 százalékát adta, összehasonlítva Európa 68, és Ázsia 59 százalékával. Az ENSZ szerint az egyezség idővel a mostani alacsony mértéket akár 50 százalékra is emelheti.

Tehervonat Mauritaniában Forrás: Picture-Alliance/AFP/Johannes Glöckner

A Világbanknál pedig úgy számolnak, hogy

a szabadkereskedelmi társulás a világ többi részét is összesen mintegy 76 milliárd dollár többlethez juttatja egy évben.

Több elemző emellett az afrikai társadalmakban élő nők helyzetének javulását is várja ettől a megállapodástól, illetve a szegénység csökkenését. Például az ENSZ Afrikai Gazdasági Bizottsága (ECA) szerint a kelet-afrikai régió várhatóan 1,8 milliárd dollárral többet tud jóléti kiadásokra fordítani, és több mint 2 millió munkahely megőrzését segítheti elő az egyezmény sikeres végrehajtása, nem is beszélve a befektetések növekedéséről.