Bár Kambodzsa Délkelet-Ázsia legszegényebb országa, az elmúlt két évtizedben folyamatos növekedést könyvelhetett el, a Világbank adatai szerint átalagosan évi 7,7, százalékosat. Azonban a Covid-19 járvány miatt jelentős visszaesést szenvedett el. A járvány különösen súlyosan érintette az építőipart, idegenforgalmat és exportot, melyek a növekedés 70 százalékát, és a foglalkoztatás 39 százalékát teszik ki.
A kérdés már csak annyi, hogy a formálódóban lévő olajszektor képes lesz-e valós változást előidézni az ország gazdaságában?
Kambodzsa már több, mint egy évtizede tud a most kitermelés alá vont tengeri - offshore - olajmezőről, azonban a kormány hiába kötött megállapodást több céggel is, a termelés egy ideig mégsem kezdődött el. Az értékes lelőhely Sihanoukville partjaitól dél-nyugatra mintegy 160 kilométerre található, ahol végül megindultak a munkálatok.
Az ország végül 2017-ben kötött megállapodást a szingapúri KrisEnergy-vel a Khmer-medence 3083 négyzetkilométeres fejlesztésére.
A becslések szerint a fejlesztés első szakaszában
a területről 7500 hordó olajat fognak kitermelni naponta.
Összehasonlításképpen az USA, Oroszország vagy Szaúd-Arábia több tíz millió hordónyi olajat termelnek naponta.
Az első féléves termelési adatok alapján döntenek majd a további fejlesztések megvalósításáról. Azonban hiába bővülne jelentősen az ágazat, többek szerint Kambodzsa akkor is kis hal maradna az olajbizniszben a többi kitermelővel szemben, még a szomszédos Thaiföld is félmillió hordónyi olajat termel naponta.
Egyes elemzők szerint az olajipar túl kicsi ahhoz, hogy valós gazdasági fellendüléshez vezessen.
Amennyiben sikerülne megduplázni a napi 7500 hordót, még akkor is kevés lenne a termelés a jelentős gazdasági átalakuláshoz.
Számítások szerint a jelenlegi helyzetben a kormány meglehetősen szerény bevételt könyvelhet majd el az olajból.
A jogdíjak és adók után körülbelül 500 millió dollár marad az állam zsebében éves szinten.
Ez meglehetősen kevés a szomszédos országok bevételeihez képest. Például Malajzia állami olajvállalata a kormány bevételeinek ötödét biztosítja, Kelet-Timor pedig a 18 milliárd dolláros olajalapjának kamataiból fedezi az állami kiadások 88 százalékát.