Balogh László, a portál vezető gazdasági szakértője elmondta, hogy a házak iránti fokozódó keresletet bizonyítja, hogy 2016-ban a meghirdetett lakóingatlanok iránti érdeklődések 66 százaléka eladó lakásra érkezett, míg a családi vagy ikerházak, illetve sorházak csak 34 százalékot tettek ki.
2018-ban viszont már 41, 2019-ben 45 százalék volt a házak részesedése, tavaly és az idei év elején pedig már 49 százalék felett jártak.
Az eladási oldalt nézve pedig a korábbi években az látszott, hogy a családi házak találtak legkésőbb vevőre, a panel és a téglaépítésű lakások viszont hamarabb keltek el. Ezen a téren is változás történt. Az ingatlan.com - eladás miatt lekerült - hirdetéseinek adataiból látható, hogy a 2020-ban eladott fővárosi családi házak átlagosan 140 nap alatt keltek el, míg az idén gazdára talált házakat 109 napig hirdették a tulajdonosok, azaz rövidebb idő alatt keltek el. A családi házak népszerűségét bizonyítja, hogy a budapesti téglaépítésű lakások eladási ideje a korábbi évekre jellemző 60-90 napos átlaggal szemben 111 napra nőtt.
Balogh László kiemelte: "A fővárosi téglaépítésű lakások lassabban kelnek el, mint a családi házak, erre korábban nem volt példa. Idén leggyorsabban továbbra is a legolcsóbbnak számító panellakásokat lehet eladni Budapesten, erre átlagosan 89 napra van szükség."
A portál elemzéséből kiderül az is, hogy a fővároson kívüli, idén értékesített családi házaknál átlagosan 151 napot kellett várni a vevőkre, a lakások esetében pedig 111 napra volt szükség. Dél-Alföld megyei jogú városaiban lévő családi házak kelendőbbek, 130 nap alatt megtörtént az eladás. Még "gyorsabbak" voltak a közép- és nyugat-dunántúli régió városaiban lévő házak, amelyek alig több mint 100 nap alatt keltek el.
A fővároson kívüli lakáspiacon a sorházakat lehet a leggyorsabban eladni.
Az ingatlan.com-on hirdetést feladó magánszemélyek az idén eladottnak jelölt sorházakat településtípustól függően átlagosan 63-80 nap alatt értékesítették.
Balogh László szerint az eladó házak növekvő népszerűsége két tényezőnek köszönhető. Egyrészt 2019 második felétől kezdve a befektetők aránya a vevők körében folyamatosan csökken, ők pedig legnagyobb arányban társasházi lakásokat vásárolnak. A másik ok a koronavírus-járványban keresendő: a kijárási korlátozások és a széles körben alkalmazott home-office miatt a lakosság egyre inkább a saját kerttel rendelkező és nagyobb alapterületű ingatlanokat keresi.