Ezért érdemes ellenőrizni tavasszal a vízórákat

A kerti vízórák rendszeres ellenőrzése mellett tavasszal különösen hasznos, ha megnézzük az aknában lévő mérőóránkat. A legtöbb meghibásodásra a téli fagyok elmúltával derül fény. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szakemberei összegyűjtötték, mi ilyenkor a teendő és kinek kell fizetnie a kárba veszett vízmennyiség után.

A kerti vízórák ellenőrzését érdemes évente többször is elvégezni. Tavasszal különösen ajánlott ránézni a vízórákra, hiszen a téli fagyok okozta károk ilyenkor mutatkoznak meg leggyakrabban. Jobb, ha megelőzzük a bajt, mert a mérőóra károsodása és a feleslegesen elfolyt víz sok gondot okozhat, és jelentős kiadással is járhat.

A vízóra károsodását, a rendszer szivárgását, esetleg a csőtörést általában a szolgáltató munkatársai észlelik először (például leolvasáskor), de a problémát a gondos felhasználó is észreveheti. Ha a mérőóra üvege be van repedve, ha eldeformálódott a számlálószerkezet, ha az óra közelében csöpögést látunk és víz áll az akna alján, vagy ha a bekötési mérőt követő szakaszon észlelünk szivárgást, akkor biztosan olyan hibáról van szó, amellyel kapcsolatban sürgősen intézkedni kell.

Szivárgásra vagy csőtörésre utaló jel lehet az elszámoló számlában rögzített, a megszokottnál nagyobb összeg és mérőállás is.

A víziközmű-szolgáltató a számlán egyebek mellett feltünteti azt is, hogy az előző időszakhoz képest mekkora az eltérés a fogyasztásban: ha túl nagy eltérést tapasztalunk, annak érdemes utánajárni.

A hibát vagy a szivárgást haladéktalanul be kell jelenteni a szolgáltatónál, az aktuális mérőállással együtt. Praktikus, ha a hiba bejelentésekor a mérőállásról, a hiba helyéről, a hibajelenségről (például szivárgó vezeték) fényképet is készít a fogyasztó.

Illusztráció Forrás: Shutterstock

A felhasználónak emellett azonnal meg kell kezdenie a hibaelhárítást is úgy, hogy a hiba helyszínét be tudja majd mutatni a szolgáltatónak.

A javítást számlával kell igazolni a szolgáltató felé. A számlával bizonyítani tudjuk a meghibásodás tényét, emellett a számla az esetlegesen elfolyt vízmennyiség elszámolásához is szükséges. Noha a bekötési vízmérő a szolgáltató tulajdona és a szolgáltató intézi annak cseréjét, az elfagyás miatti csere költségeit a fogyasztónak kell megfizetnie a szolgáltató részére.

A szolgáltató a hibabejelentéstől számított öt napon belül helyszíni ellenőrzést kezdeményez, amely során a felhasználónak együttműködési kötelezettsége van.

Amennyiben a felhasználó a helyszíni ellenőrzéssel kapcsolatban nem működik együtt, nincs lehetősége elszámolási könnyítést – azaz a csatornahálózatot nem terhelő elfolyt vízmennyiség után a szennyvízdíj megfizetése alóli felmentést – kapni. A helyszíni ellenőrzés során a szolgáltató jegyzőkönyvet vesz fel, amelyben rögzíti, hogy az elfolyt vízmennyiség a csatornába távozott-e vagy elszivárgott.

A helyszíni ellenőrzés a szolgáltató kötelezettsége, amely után 15 napon belül elszámol a fogyasztóval.

Az esetlegesen elfolyt vízmennyiség tekintetében az elszámolásnál a szolgáltató a következő szabályokat alkalmazza:

• ivóvíz esetében a fogyasztásmérőn mért mennyiséget fogja számlázni,
• szennyvízdíj esetében a meghibásodás bejelentése előtti utolsó mérőleolvasást megelőző 12 hónap átlagos napi ivóvízfogyasztása alapján kiszámított, a meghibásodás időszakára vonatkozó díjat számol fel.

A váratlan költségek elkerülése érdekében érdemes ezért szem előtt tartani a mérőórák és vezetékrendszerek ellenőrzésével kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, amelyek a következők:

• a téli hidegek beállta előtt a vezetékek és fogyasztásmérők téliesítése fontos feladat, a hatályos jogszabályi előírások szerint a fagy elleni védelemről a fogyasztó köteles gondoskodni,
• a fagyok elmúltával fontos ellenőrizni, hogy a vízóraaknában találunk-e rendellenes vízfolyást,
• a vezeték állapotának megvizsgálása is elengedhetetlen, ezt úgy tudjuk megtenni, hogy minden vízfogyasztást megszüntetünk, és megnézzük, forog-e a mérő számlálója: ha forog, akkor hiba lehet a hálózaton,
• ha hibát észlelünk, fényképezzük le a hibajelenséget, a helyét és a mérőállást, és mielőbb jelentsük be a szolgáltatónak,
• ha a hiba jellege lehetővé teszi, próbáljuk szakember segítségével megszüntetni a hibát, ha nem, akkor a szolgáltatót kérjük erre,
• a fogyasztónak a hibaelhárítás számláját is be kell mutatnia a szolgáltatónak,
• a szolgáltató helyszíni ellenőrzés során fog megbizonyosodni a hiba tényéről, helyéről, jellegéről, és arról, hogy a vízelfolyás a csatornát terhelte-e,
• ha terhelte a csatornát a vízelfolyás, a felhasználónak – a vízdíj mellett – a szennyvízdíjat is meg kell fizetnie,
• ha nem terhelte, akkor a szolgáltató egy méltányos számlát fog kiállítani, amelynél a csatornadíjat a fogyasztó korábbi fogyasztási szokásai alapján állapítja meg.

Amennyiben a felhasználó az elszámolással nem ért egyet, fogyasztóvédelmi vizsgálatot kezdeményezhet, lakossági felhasználó esetén a területileg illetékes megyei vagy fővárosi kormány-hivatalnál, nem lakossági felhasználó esetén a MEKH-nél.