Az asztrolábumok azok a tájékozódási eszközök voltak, melyeket a korai idők emberei közül a tájékozódásra használtak a szeksztáns feltalálása előtti időkben. A matematikai alapjai az ókori görög világból származnak, de igazán a középkor időszakában terjedt el. Állítólag Kolumbusz Kristófnál is volt egy ilyen tárgy, amikor először kelt át az Atlanti-óceánon.
Ezeknek az eszközöknek volt egy gyakorlati, valamint egy vallási vonatkozású alkalmazása is. Utóbbi esetében az iszlám követői ilyen, egyszerűbb kivitelű eszközöket használtak annak meghatározására, merre van Mekka. A szakértők szerint valószínű, hogy a most árverésre küldött, aprólékosan megmunkált aranyozott eszköz is hasonló célokat szolgált. Az asztrolábumoknak, ezeknek a különféle csillagászati számítások elvégzésére tervezett eszközöknek igen széles felhasználási módját ismerték. Ugyanakkor nem mindegyik volt ilyen egyedi darab, egyes asztrolábumok papírból készültek, amik megsemmisültek az évszázadok során.
A Sotheby's képe a tárgyról:
A mostani egyedi darabra megmunkálással felkerült tulajdonosának neve (Ahmad ibn Abi 'Abdallah al-Qurtubi al-Yamani), valamint keletkezésének dátuma is (1336-37), és az, hol készült (a mai Spanyolország területén, Tudela városában. A kicsiny eszköz egy szokatlanul kialakított csillagtérképet tartalmaz, melynek forgatásával a felhasználó pozíciójához viszonyítva válik alkalmassá a helymeghatározásra - ebben az esetben a készítő Córdoba szélességi vonalait használta kiindulásnak.
A tárgy minden négyzetcentimétere díszített, asztrológiai jegyekkel, a Nap, a Hold és a bolygók szimbólumaival, némelyiket szabad szemmel szinte észre sem lehet venni. Ugyanakkor a tárgy sérült, egyes részeiben hiányos - így vélhetően ma már nem lehetne annak segítségével pontos helyzetmeghatározást végezni, vagyis e célra maradnak a már bevált okostelefonok.