Hatvan éve, egy nyomortelep helyén épült fel Budapest első lakótelepe - képek

1960 - József Attila-lakótelep, Hurok utca

Mintegy hat évtizeddel ezelőtt indult meg az Üllői út melletti területen húzódó néhai Mária Valéria-telep felszámolása, amelynek helyén a három metrómegállónyi hosszúságban elnyúló József Attila-lakótelep jött létre. Az első panelház éppen 60 évvel ezelőtt készült itt el, amivel megkezdődött a panelkorszak Budapesten. Összeállításunkban bemutatjuk, hogyan született az ezt követő időszakban modern lakótelep a főváros egykori rosszhírű városnegyedének területén.

A főváros első panelépülete

A József Attila-lakótelep építési munkálatainak megindulásakor, 1960-ban még nem működtek házgyárak Magyarországon, ezért helyben, előre szerelt elemekből állították össze az épületeket.

Itt épült fel az első paneles épület Budapesten, ám ez még nem házgyári ház volt, mert a házgyárak csak fél évtizeddel később jelentek meg nálunk, hanem a helyszínen előregyártott kohóhabsalak-nagyblokkokból készült.

(A kohóhabsalak egy olyan kohászati melléktermék, amely az akkori építkezések során a sódert volt hivatott kiváltani a betonban, és erre a célra tökéletesen meg is felelt.)

Az Esti Hírlap 1960. augusztus 17-én a következőképpen számolt be a nagyszabású lakásépítési projektről: „A lakótelep mellett kohóhabsalak-nagyblokk előregyártó üzem létesült. Ez az üzem készíti majd el az Üllői úti lakótelep építkezéséhez az épületelemeket. Az új üzem évente 800—1000 lakás szerkezetét készíti majd el."

József Attila-lakótelep, Hurok utca: az első nagypaneles épületek a fővárosban Forrás: Fortepan/Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény

Azt, hogy milyen gyors ütemű építkezés indult be, azt jól mutatja az a beszámoló, amely nem sokkal később, 1961. február 17-én a Magyar Nemzetben jelent meg: „A 44-es Építőipari Vállalat három mérnökének kezdeményezésére 4 új szerkezetű, 8 emeletes toronyház épül az Üllői úti lakótelepen. A korábbi vasbetonvázas megoldás helyett a fő falakat betonból öntik, a házak homlokzati oldalán szobanagyságú paneleket emelnek be és minden helyiséget egyetlen előre gyártott elemmel fednek be. Az építők augusztusban kezdték meg a falelemek összeszerelését, és a napokban már tető alá került az első épület, s a többi ház is eljutott a nyolcadik emeletig."

Évtizedeket átfogó sajátos panelmúzeum

Az országban egyébként nem ez volt az első nagypaneles, kohóhabsalakos ház, hiszen azt Dunaújvárosban adták át 1960 januárjában, tehát valamennyi tapasztalattal már rendelkeztek az építésnél. Ezt bizonyítja, hogy például az akkor felhúzott négy toronyházat az eredetileg tervezettnél jóval rövidebb idő alatt, 14 hónap helyett 10 hónap alatt sikerült felépíteni.

A József Attila-lakótelep két ütemben, 1957 és 1967, valamint 1979-1981 között épült fel, az ott elhelyezkedő nyomortelepek felszámolása után, illetve azok helyén.

A legutolsó fázisban bontották le az Üllői út mentén álló földszintes épületsorokat, köztük a Pöttyös utca sarkán található kis kápolnát, és az addig egységes építészeti stílust megtörve tízemeletes épületeket húztak fel a helyükre.

1973 - József Attila-lakótelep, a Pest-Buda mozi Forrás: Fortepan/Urbán Tamás

Abban az időszakban épült a Pöttyös utcában és az egykori, 1973-ban átadott Pest-Buda mozi mellett látható néhány tízemeletes épület is. A lakásokat abban az időszakban rászorultsági alapon utalták ki, az igénylés alapja a korábbi szűkös, túlzsúfolt, vagy leromlott állapotú lakás, valamint a több gyerek volt.

A közlekedési infrastruktúra is követte a lakótelep terjeszkedését, hiszen 1980-tól már nem csak a Nagyvárad térig, hanem Kőbánya-Kispestig járt a 3-as metró.

A telep belső úthálózata által öt, egymástól elkülönülő lakókörzetre osztható, amelyek mindegyikében saját bölcsőde, óvoda, iskola és bevásárlóközpont létesült.

Az 1960-as években épült fel az ország akkori legnagyobb ABC áruháza a Napfény és a Lobogó utca sarkán,

valamint ugyanott az Ezüst Sirály, amely akkori meghatározása szerint vendéglátóipari kombinát volt, amely cukrászdát, zenés-táncos eszpresszót, sörözőt, cigányzenés éttermet, műsoros pálmakertet is magába foglalt. (Az idő múlását szemlélteti, hogy az előbbi épület ma már Spar-, utóbbi pedig Lidl-áruházként működik.)

1970 - József Attila-lakótelep, az Ezüst Sirály Étterem Eszpresszó a Lobogó utca felől nézve Forrás: Fortepan/Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény

A gondosan tervezett, a hely adottságait jól kihasználó József Attila-lakótelepen, amely Budapest egyik legzöldebb lakótelepének számít, 1980-ban fejezték be az utolsó épületeket, amelyek már házgyári panelek voltak.

Az 1990-es évek folyamán az akkori gyakorlat szerint a lakásokat töredékáron megvásárolhatóvá tették, és a bérházak társasházzá alakultak.

Ha napjainkban valaki végigsétál ezen a területen, egy kicsit úgy érezheti magát, mint egy igazi építészeti múzeumban, hiszen több évtizedet átfogóan, az 1950-es évektől kezdve egészen a panelépítés fénykoráig találhatunk itt különböző technológiákkal felhúzott épületeket.

Felhasznált források: PestBuda, MTVA Archívum, Ritkán látható történelem blog