A befektetők jelentős része már pontosan tudja, hogy Kína a világgazdaság domináns szereplője a napenergiában és általában a tiszta energiaforrások piacán. A világ 10 legnagyobb napenergia-eszköz gyártójából nyolc kínai – az élbolyba csak két amerikai cég fér be, a First Solar és a SunPower. Mindezt úgy, hogy amerikai oldalról a Szilícium-völgy az elmúlt években több tízmilliárd dollárt fektetett be a tiszta energia szektorban.
Amikor az új iparág az első körben futott fel, az amerikai befektetések elég kudarcosak voltak – írja az Oilprice.com elemzése. A PwC adatai szerint
2006 és 2011 között az amerikai kockázati tőkések 25 milliárd dolláros, tiszta energiába irányuló befektetésének nagyjából a fele füstbe ment.
Nem meglepő, hogy a kockázati tőkések inkább olyan területekre kezdtek figyelni, mint az applikáció-fejlesztések, a szoftverek vagy a mesterséges intelligencia, melyek sokkal magasabb hozamokkal kecsegtettek.
Ezzel szemben Kína hatalmas sikereket ért el a napenergia-fejlesztések felpörgetésével, miközben drasztikusan csökkentette a szélenergia és az elektromos autók akkumulátorainak költségeit. Noha a tiszta energiában érdekelt, tőzsdén kereskedett alapok az elmúlt két év szárnyalása után idén negatív korrekciót produkálnak,
az elemzők körében szinte teljes egyetértés van azzal kapcsolatban, hogy a tiszta energia felé tartó úton nincs lehetőség a visszafordulásra.
Ezt erősíti meg az is, hogy egyre bővülnek a kormányzati támogatások, valamint a befektetők és a vállalatok is sorra kötelezik el magukat a „zöldülés" mellett, ráadásul a szennyező iparágakra nehezedő társadalmi (és gazdasági) nyomás is nő.
Mindazonáltal a tőzsdén kereskedett alapok idei gyengülése arra utal, hogy a folyamat még így sem lesz zökkenőmentes. Az iparág legnépszerűbb benchmarkjának számító iShares Global Clean Energy ETF nevű tőzsdén kereskedett alap például 2021-ben eddig 20,4 százalékos mínuszban van eddig, míg a napenergia szektor egyik legnépszerűbb alapjának számító Invesco Solar Portfolio ETF 17,1 százalékos csökkenést produkált eddig ebben az évben.
A kínai siker egyik kulcsa az volt, hogy
a pekingi kormány igen erősen megtámogatta a tiszta energia fejlesztését.
Ennek következtében a napenergiában utazó vállalatok például rendkívül gyors ütemű költségcsökkenési trendet élvezhettek, de a kínai termelés növekedése idézte elő azt is, hogy a napelemek egyik kulcsfontosságú alapanyaga, a poliszilícium ára is lecsökkent.
Részben épp a kínai lendületnek tudható be, hogy a Szilícium-völgy befektetői nem rajongtak túlságosan a tiszta energiában utazó cégekért. Ez elsőre különösnek tűnhet, azonban látni kell, hogy az USA technológiai fellegvárában a befektetők gyakran hatalmas, egyedi dobásokra várnak és ezeket keresik. Vagyis a kisebb léptékű, lassabb növekedést produkáló projektek kevésbé mozgatják meg az amerikai kockázati tőkések fantáziáját.
Ennek eredményeként pedig a napenergiában érdekelt amerikai startupok sorra dőltek ki a versenyből, mivel nem tudták tartani a tempót a kínai riválisokkal.
A helyzet olyannyira súlyos volt, hogy szinte az összes napenergiában utazó startup bedőlt a Szilícium-völgyben. A talpon maradó kivételek közül pedig többet kínai cégek vásároltak fel.
Az elmúlt időszakban azonban úgy tűnik, az amerikai helyzet elkezdett megváltozni. Miután Kína lefektette az utat és megmutatta, hogyan lehet sikereket elérni, az amerikai cégek és befektetők is fejlődtek e téren, a tőke pedig elkezdett megjelenni a startupok mögött. Ebben viszont nagy szerepe volt egy különleges tőkebevonási megoldásnak, amely hatalmas felívelést tudhat maga mögött az elmúlt időszakban, a népszerűsége pedig egyre nő. Ezek az úgynevezett különleges célú akvizíciós cégek (SPAC).
Ezeket a cégeket „biankó csekk vállalatokként" is emlegetik, mivel egyetlen céljuk, hogy a tőzsdére lépésük után összeolvadjanak egy másik céggel, segítve annak tőkéhez jutását.
A SPAC-eket általában befektetők hozzák létre, és semmilyen üzleti tevékenységet nem végeznek. Vagyis a lényegük az, hogy megfelelő és stabil hátteret biztosítsanak kisebb cégeknek, melyeknek így nem kell maguktól végigmenni a tőzsdére lépéshez vezető úton. Ez a módszer kiváló alternatívát jelent a startupoknak az önálló kezdeti nyilvános részvénykibocsátással (IPO) szemben.
A SPAC már évtizedek óta létező jelenség, azonban az elmúlt években hatalmas lendületet vett. Az elmúlt 12 hónapban összesen több mint 220 SPAC IPO-t regisztráltak, melyek összesen 74 milliárd dollárnyi tőkét vontak be – szemben az egy évvel korábban mért 13,6 milliárd dollárral. Mi több, ma már SPAC-eket tömörítő tőzsdén kereskedett alap is működik az amerikai piacon – a tavaly alapított SPAC and New Issue ETF.
Tavaly pedig már 40 tiszta energiában utazó vállalat olvadt össze SPAC cégekkel, beleértve olyan szereplőket, mint a QuantumScape, amely mögött ott áll a Breakthrough Energy Ventures
– utóbbi egy 2 milliárd dolláros tőkével rendelkező alapkezelő, melyet olyan óriások támogatnak, mint a Microsoft vagy az Amazon. A QuantumScape értéke jelenleg 21 milliárd dollár.
Miközben az amerikai kormány iparági költségcsökkentési tervei (60 százalékkal csökkentenék a napenergia költségeit a következő évtizedben) is erősen hozzájárulnak az amerikai befektetői lendülethez, van egy, ennél talán fontosabb tényező. A szektor hozamai elkezdtek jelentősen emelkedni.
A dekarbonizációban érdekelt vállalatok ugyanis jelenleg már felülteljesítők a „klasszikusabb" versenytársakhoz képest.
Következésképpen, az amerikai tőketulajdonosok is egyre nagyobb fantáziát látnak a tiszta energiában. Ez pedig izgalmas és kiéleződő versenyt eredményezhet a jövőben Kína és a Szilícium-völgy között.