A jegybankelnök többek között beszélt arról, hogy a világgazdaság az egyik leghosszabb növekedési periódusát élte át 2010 és 2019 között, miközben a tartósan egyre magasabb szintre kerülő adósságokkal már látszott az egyensúlytalanságok felhalmozódása. Egyre inkább érezhetővé vált a vihar előszele. Bár azt sejteni sem lehetett, hogy ennek forrása egy száz éve példátlan módon tomboló világjárvány lesz.
Kitért arra, hogy a pandémia első hulláma alatt mindenki Kínát figyelte, ahol a szigorú korlátozások mellett jól kezelték a folyamatokat. Nyárra Európában is jelentősen lelassult a vírus terjedése, és úgy tűnt, hogy a járvány kordában tartható. Kiderült azonban, hogy egy annyira individualista kultúrában, mint az európai, nem tarthatóak fenn huzamosan a kínaihoz hasonló korlátozások, amelyek hiányában viszont a második hullám az elsőnél is erőteljesebb volt. A második hullám kialakulása mindvégig ott volt a lehetséges forgatókönyvek között. Épp ezért tartotta a nyár során mind a kormányzat, mind a jegybank szárazon a puskaport. Amikor a második hullám megjelent, gyorsan és hatásosan tudtak reagálni.
Ezt immár az adatok is visszaigazolják: a második hullámot az elsőnél lényegesen kisebb veszteségekkel teljesítette magyar gazdaság.
A járvány második hulláma újra leállította a gazdaság egy részét, de jelentős haszna volt az első hullám utáni újraindítást szolgáló Növekedés Hitelprogram Hajrának, valamint a lakáshiteleseket segítő a hiteltörlesztési moratórium bevezetésének. A 2008–2009-es gazdasági világválság során a hosszan elnyúló kilábalás egyik fő oka a hitelpiacok befagyása volt.
Ezt most sikerült teljes egészében megelőzni, sőt a jegybanki intézkedéseknek és a hitelmoratóriumnak köszönhetően egész Európában Magyarországon nőtt az egyik legnagyobb mértékben a vállalati hitelezés.
A Növekedési Hitelprogram Hajrá! egyik nagy előnye a széles körű felhasználhatóság mellett az volt, hogy már április 20-án elindult, és szükséghelyzetben különösen igaz, hogy kétszer ad, aki gyorsan ad. Azóta több mint 25 ezer vállalkozás jutott alacsony és kiszámítható kamatozású hitelhez ennek keretein belül, mintegy 1700 milliárd forint összegben. A nagy érdeklődésre tekintettel novemberben a Monetáris Tanács 2500 milliárd forintra emelte a konstrukció keretösszegét, így az előttünk álló hónapokban is tudja támogatni a hazai vállalkozások stabil működését és növekedését.
Matolcsy György azt is elemezte, hogy
sokat nyernek azok, akik a legjobban kezelik a válságot.
Kína az egyetlen globálisan is jelentős ország, amely az első becslések szerint 2020-ban is gazdasági növekedést volt képes elérni, és ennek révén egyes elemzőházak szerint a korábban vártnál 5 évvel korábban, már 2028-ban átveheti a világ legnagyobb gazdasága címet az Egyesült Államoktól. Sajnálatos, hogy az Európai Unióban a lassan haladó oltás ismét tükrözi azt a bénultságot, amelyet az EU az elmúlt évtizedben a gazdaságpolitikai újítások terén és ennek nyomán a XXI. századi technológiai versenyben is mutatott.
A magyar gazdaság mindeközben ellenállónak bizonyult a járvány második hullámával szemben, így 2020 egészében a GDP 5 százalék körüli mértékben csökkent, ami kedvezőbb, mint az EU átlaga. A sikeres válságkezelés kulcsa a kormány és a jegybank együttműködése volt. Különösen sikeres volt a munkahelyek védelme, hiszen 2020 decemberében lényegében ugyanannyian dolgoztak, mint egy évvel korábban, és a magyar munkanélküliségi ráta a negyedik legalacsonyabb az Európai Unióban.
Most azonban a feladat már a közelgő rajt jó elkapása lesz.
Mivel a 2021-es növekedés megközelítheti a 6 százalékot, ezért már ez év végére elérhetjük a gazdaság járvány előtti teljesítményét. Így 2021 az egymást követő kilencedik esztendő lehet, amikor a magyar gazdaság teljesítménye meghaladja az EU átlagát. Az a sebesség, ahogyan kijövünk a járványból, 10-20 évre is meghatározhatja a felzárkózásunkat. Cél a fenntartható felzárkózási pálya elérése, ami csakis a versenyképesség átfogó javításán keresztül biztosítható.