Kiderült, mennyire érvényesülnek a zöld szempontok a hazai bankszektorban

A Magyar Nemzeti Bank közzétette Zöld Pénzügyi Jelentését, amely helyzetképet ad a magyar pénzügyi rendszer környezeti fenntarthatóságáról. A dokumentum célja az átláthatóság növelése és a piaci informáltság erősítése, hogy ezáltal minden érintett pontosabban érthesse az éghajlatváltozás és egyéb környezeti kihívások pénzügyi vetületeit.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Zöld Programjának 2019-es meghirdetését követően a Zöld Pénzügyek Magyarországon című konzultációs dokumentumban részletezte a pénzügyi rendszer zöldítésével kapcsolatos nézeteit, alapelveit és lehetséges eszközeit. Az utóbbi publikáció tartalmazott már egy rövid helyzetképet a magyar piacon létező zöld pénzügyi termékekről. A most megjelent

Zöld Pénzügyi Jelentés szorosan illeszkedik ezen publikációk sorába azáltal, hogy egy teljesebb képet kíván biztosítani a magyar gazdaság és leginkább a pénzügyi rendszer környezeti fenntarthatóságáról, elsősorban a 2020-as évet értékelve, de előretekintve az elkövetkezendő időszakra is.

A Fenntartható Fejlődési Célok (SDG-k) elérése érdekében Magyarország számos területen elmaradásban van - olvasható az MNB friss jelentésében. Hazánk Európában a 19. helyen áll összességében az SDG-k tekintetében, és jelentős kihívással szembesülünk a megfizethető és tiszta energia (7. cél), a klímavédelem (13. cél) és a szárazföldi ökoszisztémák védelme (15. cél) terén. Mindezek nemcsak a lakosság életminőségét, bolygónk és országunk élhetőségét veszélyeztetik, de a hosszútávú gazdasági teljesítményre és ezen keresztül a pénzügyi rendszerre is negatívan hatnak.

Mindezek a gazdaság átalakulását sürgetik, amelyben a beruházásokat finanszírozó pénzügyi közvetítőrendszernek Magyarországon is kulcsszerepe lehet.

A jelentésből az is kiderül, hogy a hazai pénzügyi közvetítőrendszer mindeddig csak csekély mértékben integrálta működésébe a környezeti fenntarthatósági szempontokat, és emiatt ma még kevés „zöld pénzügyi" adattal rendelkezünk. A hazai pénzügyi tőke csupán néhány százaléka tekinthető zöldnek, míg nemzetközi és nemzeti célkitűzéseink eléréséhez nagyságrendekkel több privát beruházásra van szükség. A szabályozás egységes zöld definícióval segíti elő a fordulatot, amely alapján fokozatosan lehetővé válhat, hogy a finanszírozott gazdasági tevékenységek, vagy akár szereplők fenntarthatósági szempontból besorolhatók legyenek.

Illusztráció Forrás: pixabay.com

A bankszektorban végzett felmérés arra enged következtetni, hogy bár a zöld szempontok egyértelműen erősödtek az utóbbi évben, továbbra is komoly hátrányban van a hazai bankszektor az eurózónához képest.

A magyar bankok általában nincsenek tisztában a klímakockázati kitettségeik mértékével, ezáltal ezeket sem kezelni, sem mérsékelni nem tudják érdemben. Az MNB által kifejlesztett banki karbonkockázati index elsőként nyújt betekintést a magyar bankszektor átállási kockázatokra való kitettségébe, amely negatív tendenciát és erős kockázati koncentrációt mutat.

Egyértelmű előrelépés történt a zöldpénzügyekben tavaly

A járvány ellenére egyértelmű előrelépés történt a zöldpénzügyekben tavaly, számos bank dolgozik zöldhitelek bevezetésén, a magyar állam pedig zöldállampapírokat bocsátott ki sikeresen - mondta Kandrács Csaba, az MNB alelnöke online sajtótájékoztatón, a jelentést ismertetve.

Nagyon pozitív fejleménynek nevezte azt is, hogy elindult Magyarországon a vállalati zöldkötvénypiac, három sikeres kibocsátással az MNB ösztönzésére.
A fenntartható fejlődési célok szempontjából ugyanakkor van hova fejlődni - jelezte.

Néhány nap múlva hatályba lépnek a fenntartható befektetésekkel kapcsolatos új uniós rendeletek, a jegybank egy hónapon belül kiadja banki zöldajánlását a környezeti kockázatok kezelésére, és még idén nyáron megszületik a Nemzeti fenntartható tőkepiaci stratégia is - sorolta. Az új uniós rendeletekhez az MNB vezetői körlevelet ad ki az alapkezelőknek, biztosítóknak, pénztáraknak, és az év második felében bevezetik a banki klíma stressz-tesztet is.

Gyura Gábor, a jegybank fenntartható pénzügyek főosztályvezetője a jelentés mutatói között kiemelte: a települési hulladék újrahasznosításában az utóbbi tíz évben jelentős fejlődést ért el Magyarország, mintegy felére tudta csökkenteni lemaradását az uniós átlaghoz képest, az újrahasznosítási arány 2019-es 36 százalékos szintje megfelel a visegrádi átlagnak. Sok olyan további mutató van, ahol van még tere a fejlődésnek - mondta.

A jegybank felmérése szerint Magyarországon jelenleg 68 százalék azoknak a bankoknak az aránya, ahol a legfőbb döntéshozó szerv nem vitatja meg a klímakockázatokat, szemben az uniós 25 százalékkal. A hazai bankok 81 százaléka nem elemezte a klímakockázatok valószínűségét és hatását, míg uniós átlagban ez az arány 48 százalék. Pozitív fejleménynek nevezte, hogy a bankok több mint egyharmadánál nőtt a klímaváltozás stratégiai súlya. Megállapították azt is, hogy az energiahatékony lakóingatlanok arányát is növelni kell, ami jelenleg 3 százalék, míg az EU-ban 9,8 százalék. A jegybank ennek ösztönzését a zöldjelzáloglevél-vásárlási programmal tervezi segíteni. A tőkepiacon látható pozitív trendek közé sorolta, hogy a kormányzati zöldkötvényállomány számottevően nőtt 2020-ban, 1,9 százalékra, az unióban ez 0,95 százalék. Az európai piac egészén 15 százalék körül van a zöld alapon kezelt befektetési alapok aránya, itthon sajnos még csak fél százalékot tett ki tavaly - mutatott rá, hozzátéve: jócskán van tere a növekedésnek. Az MNB reményei szerint ez az állomány tovább nőhet a közeljövőben.

A tőkepiacon a zöld kötvénypiac 2020-as elindulása fontos mérföldkő, amelyhez a fentarthatósági tényezőket figyelembe vevő (ESG-alapú) befektetési termékek térnyerése társulhat.

A koronavírus-járvány ellenére 2020-ban két sikeres zöld állampapír és három zöld vállalati kötvény kibocsátás valósult meg, amely azért kiemelten fontos fejlemény, mert korábban lényegében nem létezett nemzetközi sztenderdeknek megfelelő magyar zöld eszközkínálat.

Az MNB szándékai szerint a jelentés hozzájárul az átláthatóság növeléséhez és ezen keresztül a piaci informáltság erősítéséhez, illetve ahhoz, hogy a pénzügyi rendszer és a gazdaság szereplői, valamint a hazai társadalom pontosabban lássák és értsék az éghajlatváltozás pénzügyi vetületeit. Mindez közvetve segítheti a környezeti anomáliák mérséklését, illetve a klímaváltozás okozta kihívásokra adott válaszaink eredményességét - zárul a jegybank közleménye.