A szén-dioxidot manapság a Föld egyik legnagyobb ellenségeként tartják számon, a gáz a klímaváltozás és a károsanyag-kibocsátás egyik legfontosabb eleme, amelytől a legtöbben legszívesebben egy mozdulattal megszabadulnának. Éppen ezért elsőre nehéz lehet elfogadni, hogy a szén-dioxid hatalmas lehetőségeket is teremt, és ezek nem is mennek szembe a klímacélokkal – írja az Oilprice.com elemzése.
Amellett, hogy a szén-dioxid egyébként is esszenciális eleme a földi életnek, üzleti célból is számos módon felhasználható, amely nem egyenlő a károsanyag-kibocsátással.
Olyannyira, hogy a Lux Research elemzése szerint ezek a lehetőségek 2040-ig 550 milliárd dolláros piacot jelenthetnek.
A területek közül a legnagyobb növekedési potenciállal az építőanyagok piaca bír. Ez az iparág a szén-dioxid felhasználásnak akár a 86 százalékát is adhatná a kutatás szerint, mivel relatíve
könnyű lenne a gáz közvetlen beépítése az olyan építőanyagok gyártásába, mint a cement vagy a beton.
Ezen a területen valójában az egyetlen igazi akadályt a szabályozási korlátok jelentik a növekedés előtt, ám az elemzés szerint 2030 után enyhülés várható a korlátozásokban.
Ugyancsak komoly növekedési lehetőség áll az üzemanyagok, adalékanyagok, valamint a vegyszergyártás előtt.
Ráadásul a szén-dioxid folyékony szénhidrogén-üzemanyaggá való alakításának technológiája ma az egyik legígéretesebb iránynak számít az üvegházhatású gáz felhasználásában.
Ezen a területen viszont a szabályozók támogatása mellett még bőven szükség van technológiai innovációra is. Az előbbi nem is jelent túl nagy gondot, mivel a szén-dioxidból származó üzemanyagok hatékonyan csökkentik a kőolaj iránti keresletet, vagyis tisztábbá teszi az üzemanyagszektort. Ha tehát tömegével jelennek meg a befektetők a területen, akkor a tőkebeáramlás jelentősen felgyorsíthatja a szükséges technológiai innovációt is.
A szén-dioxid felhasználásához azonban még meg kell oldani egy problémát: a gáz befogását. Erre alapvetően három alkalom kínálkozik: égetés előtt, égetés után vagy közvetlenül a légkörből. Utóbbi volna a legizgalmasabb és legvonzóbb ötlet, mivel ezzel az éghajlati problémákat is enyhíteni lehetne. Ezt a megoldást már sokan javasolták, azonban egyelőre több gond is van vele.
Az egyik, hogy a jelenlegi technológiák mellett elképesztően drága, a másik, hogy meg kellene oldani a tárolást is.
Ráadásul mindezeket fenntartható módon kellene megvalósítani, ha az egyik kiemelt cél épp a környezetkárosítás visszafogása.
Nem véletlen, hogy a számos vállalatáról ismert technológiai vállalkozó Elon Musk nemrég bejelentette, 100 millió dollárt ad bárkinek, aki képes megoldani a fenti nehézségeket.
Az viszont már most egyértelmű, hogy a globális szén-dioxid-kereslet hatalmas, és várhatóan csak még tovább fog nőni. A Lux jelentése az okok között kiemelte az olajkitermelést, illetve a karbamid iránti igényt – utóbbi az egyik legszélesebb körben használt műtrágya és állati takarmány-adalékanyag.
A szén-dioxid másik nagy felhasználási terepét a szintetikus üzemanyagok jelentik. Ennek a piacnak a komolyabb felívelése még előttünk áll, de a Porsche például nemrég jelentette be, hogy 24 millió dollárt fektet be az úgynevezett e-üzemanyagokba – vagyis a belsőégésű motorokban általában használt szénhidrogének lecserélésébe.
A szintetikus üzemanyagok kombinálják a hidrogént és a szén-dioxidot, azonban a hidrogén lehető legkevésbé káros előállítása (megújuló energiával és elektrolízissel) szinte megfizethetetlenül drága,
vagyis a szintetikus üzemanyagok piaca szintén komoly innovációra szorul a költségcsökkentések érdekében.
A Lux kutatói azonban optimisták, és arra számítanak, hogy megfelelő szabályozói támogatással megoldhatók lennének a problémák, különösen akkor, ha a hatalmas üzemanyag-fogyasztónak számító repülőgépipar is beszállna a megoldásba. Utóbbi a közeljövőben nem lesz könnyű feladat, mivel a koronavírus-járvány miatt a szektor épp az összeomlás széléről próbál visszatáncolni, bár az előrejelzések szerint ez a szektor is visszanyeri majd korábbi teljesítményét a koronavírus legyőzésével.
Mindazonáltal elég jól látszik, hogy a rossz hírek ellenére a szén-dioxidnak természetes helye van egy alacsony károsanyag-kibocsátású gazdasági modellben is.
A piaca ugyanis valódi és egyre nő. Idővel pedig valószínűleg a jelenleg még fennálló technológiai problémák is megoldódnak, elhozva a költséghatékonyságot a most sok fejtörést okozó anyag hasznosításában.