Az elmúlt hónapokban Észak-Korea elérte a gazdasági mélypontot. A nukleáris fegyverprogram következtében bevezetett nemzetközi szankciók, valamint a koronavírus-járvány miatti határlezárások hatalmas károkat okoztak az amúgy is ingatag gazdasággal bíró országban. Április első hetében már maga az észak-koreai vezető, Kim Dzsongun is úgy panaszkodott;
A valaha volt legrosszabb helyzetben vagyunk, amelyben példátlanul sok kihívást kell leküzdenünk."
A közelmúltban kiszivárgott, nyitásról szóló hírek azonban reményt keltők lehetnek az ország számára. Márciusban Észak-Korea a határátkelőhelyek közelében fertőtlenítő létesítményeket kezdett építeni, amelyeket várhatóan a Kínával közös határok újbóli megnyitásakor fognak használni. Kína az ország legfontosabb kereskedelmi partnere.
Bár hivatalosan még nem jelentették be, de egyes megfigyelők szerint Észak-Korea az áruszállítás tekintetében valójában már néhány hete megnyitotta az átjárás lehetőségét.
A tehervonatok a világjárvány kezdete óta először április elején lépték át a határt, és a kínai termékek végre újra megjelentek Phenjan élelmiszerüzleteiben.
A napokban többször észleltek teherautókat is átkelni a Jalu-folyó új hídján. A három kilométer hosszú híd a Jalu-folyót keresztezi a kínai Dandong és az észak-koreai Sinuiju város között. Észak-Korea és Kína még 2009 októberében állapodtak meg a híd megépítéséről, amely a több mint 80 éves kínai-koreai Barátság-híd utódja lehet. Kína 350 millió dollárt (105 milliárd forint) fektetett be a négysávos létesítménybe, melynek észak-koreai része egészen idáig váratott az átadásra. A részletekről az Origo ebben a cikkében írt.
A koronavírus-járvány 2020 januári kezdete óta a Kína irányából vasúton és hajón történő áruszállítást hivatalosan felfüggesztették a hatóságok, attól tartva, hogy a vírus átterjedhet Észak-Koreába. Peking akkor beleegyezett abba, hogy egy lépésben lezárják a 880 mérföldes kínai-koreai határt. Ez azonban katasztrofálisnak bizonyult egy olyan gazdaság számára, amelyet már az ENSZ és az Egyesült Államok kereskedelmi szankciói is korlátoztak.
Az AsiaPress jelentései szerint
2020-ban Észak-Korea Kínával folytatott éves kereskedelme 80,7 százalékkal esett vissza. Ez nemcsak az ország szegényebb régióiban, hanem a fővárosában is az élelmiszerek és az alapvető termékek hiányát okozta.
Sokan, akik eddig a Kínából származó áruk kereskedelmével keresték kenyerüket - köztük a határ menti csencselők, illetve a csempészek -, nagyon megérezték az elmúlt év fejleményeit. Hirtelen leállt az állami vállalkozások általi, úgynevezett „hivatalos csempészet" is, amelyet a nemzetközi szankciók megkerülésére használtak. A kereskedőhajók újraindulásával azonban a csempészáruk is megint a fedélzetre kerültek.
Az új gazdálkodási szezonban az élelmiszerellátás, valamint a mezőgazdasági növénytermesztés iránti igény az, amely leginkább sürgeti az észak-koreai kormányt a kereskedelem folytatására. Az elmúlt időszak annyira katasztrofálisan alakult a mezőgazdaságban, hogy a termelők minden bizonnyal vetőmagokból is importra szorulnak. Ahogy pedig az Origo korábban megírta, bár Phenjan hivatalosan nem ismeri el, de az országnak egyre komolyabb gondot okoz a lakosság élelmiszerszükségletének kielégítése belső forrásokból. Az élelem hiánya már a gyerekeket is sújtja, és valószínű, hogy az ország egyes részein az éhezés is jelen van.
A műholdas felvételek szerint a napokban nagy mennyiségű áru várakozott a kínai határ menti városban, Dandongban. Az oszakai székhelyű AsiaPress szerint - amelynek titkos forrásai csempészett kínai mobiltelefonokon keresztül kommunikálnak a szerkesztőkkel -
Phenjan a múlt hónapban 12,97 millió dollár (3,9 milliárd forint) értékű árut importált, főként a gazdálkodók számára nélkülözhetetlen cikkeket, például műtrágyát, rovarölőt, és mezőgazdasági gépeket.
Ez hatalmas növekedés 2021 februárjához képest, amikor Észak-Korea csekély, 3000 dollár (900 ezer forint) értékű árut érkeztetett be a kontinensnyi országból.
Nagy a valószínűsége annak, hogy az Észak-Korea és Kína közötti kereskedelem jelentősen bővülni fog a hivatalos határnyitást követően. A Daily NK jelentése szerint az észak-koreai vámtisztviselők április 20-tól folytathatják a munkájukat. Először a kereskedelmi vállalatok, majd május elejétől már az egyének közötti kereskedelmet is újraindítják.
A Fitch Solutions pénzügyi elemző cég szerint Észak-Korea gazdasága alig fog növekedni 2021-ben.
Valószínűleg az elmúlt évtizedek legrosszabb időszakát éli az ország, mivel továbbra is küzd a pandémiával, a nemzetközi szankciókkal és a Kínával folytatott kereskedelem hiányával.
A legfrissebb jelentésében a Fitch a korábbi, 2,5 százalékos előrejelzés alapján a phenjani rezsim irányította ország gazdasági növekedési előrejelzését az idei évre 0,5 százalékra csökkentette. Ez főleg annak a következménye, hogy Észak-Korea Kínával folytatott kereskedelmének korlátozása még 2021 első két hónapjában is fennállt.
A nyitás hírétől függetlenül a járványhelyzet valódi állásáról még mindig nagy a titkolózás, és sok a találgatás az észak-koreai Covid-19 áldozatok valódi számáról is.
Phenjan ugyanis továbbra sem ismeri el, hogy a koronavírus jelen lenne az országban, vagy hogy járvány alakult volna ki, noha megfigyelők szerint a járványügyi intézkedések nem pusztán megelőzést szolgálnak - az ország területén több helyen vélhetően akár igen súlyos járványhelyzet is lehet. A tényleges állapotokról vélhetően több információ kaphat szélesebb nyilvánosságot akkor, amikor Phenjan újranyitja az országot, és szélesebb körű hozzáférést biztosít a humanitárius dolgozóknak és a diplomáciai testületek tagjainak feladataik ellátásához.