Elkerülhetetlennek látszik az űrszemét eltakarítása

33985633 - space junk orbiting around earth - conceptual of pollution around our planet (texture map for 3d furnished by nasa - http://visibleearth.nasa.gov/)

Miközben a világűr meghódítása az üzleti életet és az átlagember fantáziáját is megmozgatja, arra talán már kevesebben gondolnak, hogy a folyamatnak vannak kevésbé kedvező hatásai is. Az egyik ilyen hatás, hogy hatalmas mennyiségű szemetet bocsátunk ki a világűrbe. Elsőre úgy tűnhet, ez nem jelent túl nagy problémát, de közelebbről nézve már egészen más a helyzet.

A világűr egyre izgalmasabb terep nemcsak a sci-fik rajongóinak, de az államoknak és a vállalatoknak is. Ahogy azonban az űripar aktivitása fokozódik, úgy nő a bolygónk körül keringő űrszemét mennyisége is.

Az űrhulladékok problémája már évtizedek óta aggasztja a kutatókat, azonban ma már szélesebb körben is megkerülhetetlenné vált a kérdés

– írja a QZ.com elemzése.

A probléma az, hogy sokan talán még mindig úgy képzelik el az űrszemetet, hogy az általában kering a hatalmas világűrben, vagyis túl sok gondot nem okoz. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. Az űrhulladék jelentős része ugyanis a Föld körüli pályán kering, amivel igen jelentős kockázatot képvisel. Akár egy nagyon kicsi törmelékdarab is hatalmas károkat okozhat, esetenként teljesen tönkretéve például sokmilliárd dolláros műholdakat. Egy objektumnak egyébként tipikusan 28 000 km/h sebességgel kell mozognia ahhoz, hogy a Föld legalacsonyabb pályáján tudjon maradni.

A Nemzetközi Űrállomásnak például csak 2020-ban háromszor kellett kitérnie űrszemét elől, hogy elkerülje a potenciálisan komoly károkkal járó ütközést.

Ezeket megelőzően utoljára 2015-ben volt szükség hasonló kitérő manőverre.

Veszélyes űrszemét

A jelenlegi ütem mellett pedig (legrosszabb esetben) az sem zárható ki, hogy a Föld körüli pályák idővel teljesen használhatatlanná válnak az űrszemét miatt, meggátolva ezzel például újabb rakéták fellövését is.

Ráadásul a következő években a magáncégek is elkezdhetik műholdak egész sorát felküldeni a világűrbe, miközben az állami fejlesztéseknek köszönhetően hatalmas projektek indulhatnak útnak. A jelenlegi számítások szerint ezek összességében azt eredményezhetik, hogy évente akár 800-3200 tonnányi űrhajó elem éghet el a légkörben, szemben a napjainkban mért évi 100 tonnával.

A Földet körölvevő űrszemét (számítógépes illusztráció) Forrás: ESA, CC BY-SA 3.0 IGO

Nem véletlen tehát, hogy sokan igyekeznek megoldásokat találni a problémára. Új technológiákat fejlesztenek, melyek „eltakarítják" a törmelékeket vagy növelik a műholdak élettartamát. A helyzet azonban nem könnyű, ugyanis nehezen ellenőrizhető terepről van szó, ráadásul senkinek nincs joghatósága a Föld körüli pályákon, vagyis nincs olyan szereplő, aki egyértelműen dönthetne az űrszemét kérdéseiben.

Úgy tűnik tehát, hogy az űrszemét problémája hasonlít a klímaváltozáshoz: az egész világnak össze kell fognia, hogy megoldja a kérdést, vagy mindannyian érezni fogjuk a kedvezőtlen hatásokat.

A számok szerint egyébként mintegy 8000 tonna űrszemét kering a Föld körül, miközben 2020-ban 3372 aktív műhold dolgozott a Föld körüli pályán.

Megoldási lehetőségek

Noha jelenleg még nincs egyértelmű megoldás az űrszemétre, a QZ elemzése szerint három olyan terület van, amely kifejezetten izgalmas lehet a következő időszakban.

Az első a pontos helyzet felmérése. Napjainkban ugyanis nem könnyű pontosan meghatározni, mekkora gondot jelent az űrhulladék, ugyanis az ennek vizsgálatára elsődleges forrásként szolgáló amerikai Space Fence radar csak a 10 centiméternél nagyobb hulladékokat tudja beazonosítani. Az ennél kisebb hulladékdarabok azonban szintén komoly károkat tudnak okozni, vagyis nagy szükség lenne ezekre is rálátni. Nem véletlen, hogy több magánvállalat (mint a LeoLabs) is saját radarrendszert fejleszt, melyek képesek lehetnek tisztább képet adni az űrhulladékok helyzetéről.

Komoly károkat okoz a hatalmas mennyiségű űrszemét Forrás: NASA

A második az űrforgalom menedzselése. Jelenleg ugyanis nincs semmilyen általános „forgalomszabályozás" a világűrben, a meglévő szabályokat nemzetközi egyezmények alapján az egyes kormányok tartatják be. A gond az, hogy sokak szerint a szabályok egy része elavult.

Emellett azért is volna szükség nemzetközi „forgalomszabályozásra", hogy az egyes országok egységei koordináltan tudjanak manőverezni, és ne ütközzenek egymásnak

– ezzel is csökkentve a keletkező űrszemét mennyiségét.

Végül a harmadik területet az űrhajók és a műholdak újfajta tervezése jelenti. Itt olyan „lebomló" űrhajók tervezése volna a cél, melyek egyfelől kisebb törmelékekkel égnek el, amikor már nincs rájuk szükség, vagyis kevesebb hulladékot hagynak maguk után. Másfelől sokat segíthetne a manőverezési technikák javítása, aminek köszönhetően az űrhajók könnyebben el tudnának kerülni műholdakat és más űrhajókat.

A fentiek mellett pedig nagy szükség volna olyan űrhajókra is, amelyek képesek a meglévő hulladékok eltakarítására, illetve a már működő műholdak élettartamának meghosszabbítására, hogy azok ne váljanak űrszemétté.

Az világos tehát, hogy az űripar a következő évek egyik legizgalmasabb területe lesz. A lelkesedés hatalmas, ahogy az üzleti lehetőségek is azok.

Egy tavaly őssze kiadott előrejelzés szerint

az űrszemét eltakarításának piaca 2030-ra közel 274 millió dollárra nőhet,

és az USA fogja uralni különböző technológiákkal és fejlesztésekkel, valamint a magánvállalkozások mind nagyobb szerepével.

Mindazonáltal egyre fontosabb kérdés lesz, hogy az emberiség miként birkózik meg az űrszemét problémájával, amely akár a későbbi űrprojekteket is veszélyeztetheti.