A Fudan fejlett technológiát és világszínvonalú oktatást hozhat hazánkba

A kormány célja, hogy az összehangolt fejlesztések egyszerre szolgálják a hazai felsőoktatás versenyképességének erősítését.

Kínát nem lehet megkerülni, ezért érdemes az Új Selyemútban rejtőző lehetőségeket megragadni, illetve kihasználni azt a tudástöbbletet, amit a Fudan Egyetem budapesti letelepedése hozhat – nyilatkozta a Növekedés.hu-nak Salát Gergely sinológus. A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerint a Fudan sokkal nemzetközibb, mint bármelyik magyar egyetem. Bár sokan támadják ideológiai okokra hivatkozva, a Fudanon és Magyarországon is tanult diákok szerint ott kisebb az ilyen jellegű befolyásolási kísérlet, mint a hazai felsőoktatási intézményekben, írja a Növekedés.hu.

Mit lehet tudni a Budapestre készülő Fudan Egyetemről? Milyen a nemzetközi elismertsége, miben kifejezetten élenjáró az intézmény?

A Fudan világszínvonalú oktatási intézmény, amelyhez hasonló nincs Kelet-Közép-Európában, de a kontinens nyugati felén is csak kevés üti meg ezt a szintet. A nemzetközi ranglistákon valahol a harmincadik és a századik legjobb egyetem között tartják számon. Általában magas színvonalú az oktatás a Fudanon, de amit ki szoktak emelni az intézménnyel kapcsolatosan, az a nemzetközi tanulmányok igen magas színvonala, és a mérnöki és gazdasági képzéseik is kiemelkedők.

Nyugati mintára alapították száz évvel ezelőtt, struktúrájában az angolszász mintát követi. A háromezer kínai egyetem közül a sanghaji Fudan a harmadik a Peking Egyetem és a szintén pekingi Csinghua Egyetem mögött.

Európában máshol is van már a Fudannak érdekeltsége, együttműködése?

A Fudan kampuszt Európában sehol nem hozott létre, sőt a világon máshol sincs ilyen jellegű kapcsolata az egyetemnek. Együttműködésre azonban bőven van példa, hiszen az elmúlt harminc évben számos kínai egyetem, így a Fudan is szerteágazó kapcsolatrendszert alakított ki a világ vezető egyetemeivel, csak erről megfeledkezünk az elmúlt évek hidegháborús hangulata miatt.

Harminc ország százharminc egyetemével van valamilyen cserekapcsolata – itt olyanokra kell gondolni, mint a Yale, a Harvard vagy a nagy német egyetemek.

Egy szóval azt lehet mondani, hogy a Fudan sokkal nemzetközibb, mint bármelyik magyar egyetem. Bár sokan támadják ideológiai okokra hivatkozva, a Fudanon és Magyarországon is tanult diákjaim szerint ott kisebb az ilyen jellegű befolyásolási kísérlet, mint a hazai felsőoktatási intézményekben.

Sok külföldi diák jár az egyetemre, az oktatók között azonban egyelőre még sokkal kevesebb a külföldi, mint a nagy nyugati egyetemeken.

Létezik valamiféle együttműködés magyar egyetemek és a Fudan között? Tanulnak ott magyar hallgatók?

Néhány éve a Corvinus Egyetemnek van közös képzése a Fudannal, és az ELTE-n és a SOTE-n is alakul valami, ezek valószínűleg a majdani budapesti Fudan-projektet hivatottak előkészíteni. Magyar hallgatók pedig szép számmal jutnak el Kínába ösztöndíjjal, évente átlagosan száz főről van szó, akik közül sokan választják a Fudant.

Hogyan értékelhető a Fudan budapesti megjelenése? Egyáltalán mennyi magyar juthat el az egyetemre?

A nyilvánosságra hozott tervek szerint 5000-6000 hallgatóval számolnak. Ennek harmada kínai, másik harmada egyéb külföldi, harmadik harmada pedig magyar diák lesz.

Fotó: Mudra László - Origo

Kevesen tudják, de az elit magyar gimnáziumokban végző fiatalok döntő többsége nyugati egyetemeken tanul tovább, így ők elvesznek az ország számára. Abban a tekintetben mindenképpen pozitív hatással lehet a magyar felsőoktatási rendszerre a Fudan beindulása, hogy ezen jó képességű fiatalok egy része itthon tanulhat angol oktatási nyelvű, világszínvonalú egyetemen.

Azt is tudni kell, hogy a Fudan drága egyetem, amely nem tömeges képzésre rendezkedett be.

Nemzetgazdasági szempontból előnyös lehet, hogy amint Kínában, úgy itthon is fejlett technológiát fog magához vonzani az egyetem, hiszen – Kínában legalábbis – szimbiózisban él a technológiai fejlesztési központokkal. Veszélyként látom azonban, hogy amennyiben a kínai egyetemeken szokásos bért kínálnak a hazai egyetemek legjobb oktatóinak, akkor azok átnyergelnek a Fudanra, és így csökkenhet a hazai intézmények színvonala.

Persze a megoldás egyszerű: a magyar egyetemek jó tanárainak magas bért kell adni. És támogatni kell, hogy a fudanos tanárok átoktassanak más egyetemekre.

Összességében miként lehet értékelni a Fudan várható magyarországi megjelenését?

Ha tetszik, ha nem, Kína ott lesz a világ élvonalában az elkövetkező évtizedekben, nem lehet megkerülni őket. A világ tudósainak egynegyede kínai. Egy olyan kis ország, mint hazánk, dönthet úgy, hogy együttműködik velük, vagy úgy, hogy falat épít velük szemben. A

Kínával kapcsolatos magyar politika, a keleti nyitás tulajdonképpen a későn jövők hangoskodását jelenti.

Mi, illetve a régió többi országa ugyanis kimaradtunk abból a nyitásból, amit a németek, franciák már a nyolcvanas években megléptek, és kiépítették állásaikat, kereskedelmi, tudományos, oktatási, kulturális kapcsolataikat Kínával.

A fejlett országok ezért már megengedhetik maguknak azt is, hogy az emberi jogok helyzete miatt bírálják a kommunista államot, miközben a háttérben újabb és újabb gazdasági együttműködési megállapodásokat kötnek velük, az üzlet nem állhat le. Németország, illetve az egész EU legnagyobb kereskedelmi partnere Kína, s ebben a mi régiónk szerepe elenyésző. A legutóbbi időben annyit változott a helyzet, hogy az erőteljes amerikai ellenkezés lelassíthatja a nyugat-európai országok kínai kapcsolatainak további mélyülését, de igazából nem tudni még, mit hoz a jövő, felülírja-e a politika a gazdasági érdekeket.

Egyre több hír szól az Új Selyemútról. Ön szerint hogyan csatlakozhat hazánk a kezdeményezéshez?

Az Új Selyemút egyfajta márkanév, hiszen Kína már korábban is kereskedett a világgal, köztünk hazánkkal. Tehát ebben a tekintetben semmi újdonság nincs a kezdeményezésben, egyszerűen egy összefoglaló nevet kapott Kínának a külfölddel fenntartott kapcsolatrendszere. A valódi újdonságot az hozta, hogy a gyors kínai fejlődésnek köszönhetően jelentősen bővült a távol-keleti ország kereskedelme, kapcsolatrendszere a világgal, ezt követte le az Egy övezet, egy út program.

A 17+1 kezdeményezés nem jelent számunkra plusz lehetőséget a kínai kereskedelemhez való csatlakozásra? A légi selyemút milyen lehetőségeket rejt magában?

A csatlakozás részben már megtörtént, hiszen részben közvetítő, részben célországként már ott vagyunk Kína térképén, persze infrastrukturális fejlesztésekkel még előbbre léphetünk. Ezzel, illetve a kapcsolatok további fejlesztésével erősíthetjük Magyarország logisztikai központi szerepét. Egyébként Kína mindenhol erőteljesen terjeszkedik, amit jól mutat, hogy miközben nálunk a Budapest-Belgrád vasútvonal építésére szerződtek, vagy hogy felvásárolták a pireuszi kikötőt, Nyugat-Európában sem tétlenkedtek: résztulajdonosai lettek számos kikötőnek, például Hamburgban vagy Amszterdamban.

A közelmúltban bejelentett légi selyemút számunkra is regionális lehetőségeket nyit, hiszen a Budapestre légi úton érkező árukat remélhetőleg itt tárolják és innen osztják szét a régiós piacokon, ami nagy lehetőség a hazai logisztikai vállalkozások számára.

Az Eurostat adatai szerint Lengyelország és Szlovákia jelentősen növelte kínai exportját, mi egyelőre még nem produkálunk ilyen látványos adatokat. Hogyan látja, van fejlődési lehetőség előttünk, akár a Budapest-Belgrád vasútvonal kapcsán?

Ezek a statisztikák nagyon megtévesztőek tudnak lenni. Ezekben ugyanis nem szerepel a reexport, viszont tartalmazzák a régióban tevékenykedő német és egyéb nyugati exportőrök által Kínába szállított termékeket.

Ugyanakkor kétségtelen, hogy számunkra nem a logisztika jelenti a szűk keresztmetszetet, hanem az a tény, hogy nagyon kevés olyan magyar cég létezik, amely világszínvonalú terméket képes megfelelő mennyiségben és áron előállítani – a kínaiak ugyanis ezekre vevők.

Vagyis, ha a magyar exportot növelni szeretnénk, akkor nem magát a kivitelt kell erősíteni, hanem a magyar gazdaságot. Ha ugyanis magas minőségű terméket tudunk előállítani, akkor annak meglesz a kínai piaca.

Működnek a kereskedőházak Kínában, egyáltalán milyen képviseletek segítik a magyar termékek kínai térnyerését?

A kereskedőházak átszervezésével kapcsolatban már elvesztettem a fonalat, itt nem alakult ki stabil rendszer, de az biztos, hogy a kínai magyar képviseleteinken dolgozó külgazdasági attasék keményen dolgoznak, és szép eredményeket értek már el.

Nekünk részpiacokat érdemes megcélozni. Például tere lehet Kínában a magyar bornak, a speciális magyar orvosi eszközöknek vagy akár a magyar lovaknak. Azzal is tisztában kell lenni, hogy nekünk nem a hatalmas országot kell célba venni, hanem egy-egy várost, ahol jó minőségű termékeinknek piacot találhatunk.