A környezeti hatásokkal és a munkakörülményekkel kapcsolatos aggodalmak már hosszú évek óta súlyos teherként nehezednek a teljes gyémántszektor vállára, a bányacégektől az ékszerkereskedőkig. Nem véletlen tehát, hogy az iparág szereplői elkezdtek olyan megoldásokat keresni, amelyekkel kiküszöbölhetik ezt a problémát.
Az egyik legígéretesebb megoldás pedig a mesterséges gyémántok előállítása és forgalmazása, ami egyre nagyobb népszerűségnek örvend.
Olyannyira, hogy már a világ legnagyobb ékszerkereskedőjének számító Pandora is csak laboratóriumban előállított drágaköveket forgalmaz majd a jövőben – írja a BBC.
A vállalat vezérigazgatója, Alexander Lacik kiemelte, ez egy fontos lépés számukra a fenntarthatóság fele tett úton. Hozzátette, úgy látják, egyértelműen ez a helyes döntés. Az sem mellékes viszont, hogy ez a költséghatékony döntés is. A gyártó ugyanis képes lesz ugyanolyan minőséget előállítani, viszont sokkal alacsonyabb áron – Lacik szerint
a természetes gyémántokhoz képest az eredeti költségek harmadáig is lemehet a mesterséges gyémántok költsége.
A tavalyi év azonban általában is a mesterséges gyémántok felemelkedését hozta. A laboratóriumban előállított drágakövek kitermelése 6-7 millió karátra emelkedett 2020-ban, miközben a hagyományos bányászati kitermelés mértéke 111 millió karátra csökkent. A klasszikus kitermelés üteme pedig folyamatosan zsugorodik a 2017-ben elért, 152 millió karátos csúcs elérése óta – 1 karát nagyjából 0,2 gramm.
A bányászati gyémántkitermelés tavaly a leginkább Oroszországban, Kanadában, Botswanában, valamint Ausztráliában esett vissza.
A koronavírus-járvány az elmúlt évben a teljes gyémántipart a mélybe rántotta, azonban 2021-ben már egyértelműen érezhetők a talpra állás jelei.
A Pandora egyébként Nagy-Britanniában állítja elő a mesterséges gyémántokat, és az Egyesült Királyság lesz az első ország, ahol értékesíti azokat. Az új ékszerek ára 250 fontról (kb. 105.000 forint) indul majd. Bár a Pandora ékszereladásainak csak egy töredékét adják a gyémántok, a cégvezetés azzal számol, hogy az alacsonyabb árak megdobhatják a keresletet is.
A mesterséges gyémántok iránti fogyasztói igény pedig várhatóan egyre erősödik majd, különösen, ahogy az Y és a Z generáció (az 1980 után születettek) egyre nagyobb fizetőképes keresletet jelentenek. A fiatalabb vásárlók ugyanis sokkal nagyobb hangsúlyt fektethetnek a fenntarthatósági kérdésre.
Mindazonáltal a laboratóriumban előállított gyémántok egyik nagy problémája éppen a környezeti terhelés.
Jelenleg ugyanis az így készült gyémántok 50-60 százaléka Kínából származik, ahol úgynevezett magas nyomású, magas hőmérsékletű technológiát alkalmaznak, elsősorban szénből előállított energia felhasználásával. Vagyis a következő időszakban is lesz még bőven feladata az ékszeriparnak, hogy maga mellé állítsa a fiatalabb, környezettudatos vásárlókat.